Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-26 / 26. szám

A budapesti ev; ref. egyházban a Szász Károly püspök és első lelkész nyugalomba vonulásával meg­üresedett lelkészi állásra megválasztott Petri Elek volt theol. akadémiai tanár beiktatása e hó 19-én ment végbe. A beiktató ünnepélyen jelen voltak Baksay Sándor püspök, dr. Darányi Ignácz főgondnok és a budapesti egyház presbitériumának tagjai, élükön Hegedűs Sándor főgondnokkal. Hivatalos küldöttségekkel képviseltették magokat: a főváros elöljárósága, a német leányegyház, a skót misszió, a budapesti evangelikus és unitárius egyházak és a theol. akadémia. A beiktatást Mády Lajos pestmegyei esperes végezte; utána pedig az új lelki­pásztor mondotta el beköszönő beszédét, a melyben, a Petri Elektől már megszokott mélységgel és remek elő­adással szólott az istenországa eljöveteléről, Luk. 17 : 21, 22 alapján, főként arra fektetvén a fősúlyt, hogy az istenországát lelkünkbe, családi, társadalmi életünkbe s nevelésünkbe kell bevinnünk, hogy megvalósulhasson e földön. Az istentisztelet végeztével a küldöttségek fejez­ték ki jókivánataikat az új lelkipásztor előtt, a kinek mi is tiszta szívvel kívánjuk, hogy új munkakörében találja fel lelke boldogságát s nyerje meg a kegyelem Istenének bőséges áldását! A lelkészi nyugdíjintézet tervezete a legutóbb ülésezett konvent jelentése szerint már a második pénz­ügyi szakértőnél van véleményezés végett. A pénzügyi szakértők véleményét az őszi konventi ülés fogja tár­gyalni. Zsinati képviselők a tiszáninneni ref. egyház­kerületben. A tiszáninneni ref. egyházkerület a zsinati képviselőket — lajstromos szavazás útján — következő­képen választotta meg: Rendes tagok lettek egyházi részről: Fejes István, Radácsi György, Révész Kálmán, Vadászy Pál, Kérészy Barna, Szabó Endre, Czinke István. Világi részről: Bernáth Elemér, Komjáthy Béla, Metzner Béla, Dókus Ernő, Ragályi Béla, báró Yay Elemér, Meczner József. — A póttagokra a szavazás később fog megejtetni. Templomszentelés. A szászsebesi ev. ref. egyház új temploma f. hó 19-én adatott át szent rendeltetésé­nek lélekemelő ünnepély kíséretében. Az ünnepély sor­rendje volt a következő: Invocatio XXX. dics. 1. v. Fel­szentelési ének, CCXVIII. dics. 6—7- v. Imádkozott dr. Elekes Viktor esperes. Templomavatási himnusz, szer­zette és előadta Zsigmond Ferencz, kolozsvári kántor és énektanár. Ünnepi beszédet tartott Nagy Károly theol. tanár. A felszentelési beszédet dr. Bartók György püspök tartotta. Keresztelés és úrvacsoraosztás után Benedek Károly adta elő a templom rövid történetét. Álljon soká a szászsebesi gyülekezet új temploma, legyen világító tornya hosszú időkön át a lélek idvességét kereső lelkek sokaságának! Egyházi értekezletek. A gyulafehérvári ev. ref. egyházmegye f. évi június hó 7-én tartotta Magyar-Igenben közgyűlését dr. Elekes Viktor esperes egyházi elnök vezetésével. Istentisztelet után elnöklő esperes magvas megnyitó beszédben hívta fel a közgyűlés tagjait a viharos időkben való összetartásra, a protestáns evan­géliumi öntudat ébresztésére. Egyszersmind kegyeletes szavakkal újította meg Magyarigen egykori tudós pap­jának, Bod Péternek emlékezetét, a ki szakadatlan mun­kásságban életét nemzete s egyháza érdekeinek szentelte fáradhatatlan buzgósággal, csüggedetlen kitartással szol­gálva a magyarság szent ügyét oly korban, melyet az irodalomtörténet méltán nevez nemzetietlen kornak. Indít­ványozta, hogy országos gyűjtés útján emeljenek méltó emléket Bod Péter jeltelen sírjára. —• Bartók Dénes magyarigeni lelkész egyházközségének történetét olvasta fel. Az értekezlet hozzájárult az ismeretes felső-borsodi felhíváshoz, végül pedig kivonultak Bod Péter sírjához, hol Benedek Károly egyházmegyei főjegyző mondott szép emlékbeszédet. A Icézdii egyházmegye június 9-én tartotta érte­kezlet! közgyűlését Bodor Géza esperes elnöklésével. Kiemelkedő része volt a gyűlésnek az egyes lelkészeknek részint írásban, részint élőszóval előadott jelentése azon egyháztársadalmi munkálkodásról, melyet kiki saját egy­házában kifejtett. Vajha ezt a példát másutt is köyetnék! A zilah-vidéki lelkészi kör szintén június 9-én tanács­kozott Görczönben, Magyarosi István elnökletével, a ki megnyitó beszédében történeti visszapillantások mellett éles vonásokkal mutatott rá a protestantizmus nemzet­fentartó küzdelmeire s azon mostoha sorsra, a mely mindemellett osztályrészéül jutott. A protestantizmus ma is folytatja nemzetfentartó munkáját. De kard helyett a bibliával kezében, annak isteni igazságai erejével szi­vében megy a küzdelembe. Örülünk az ilyen munkálkodásnak. Az egyházi értekezletek megfigyeléséből örömmel tapasztaljuk, hogy a világi elem is hova-tovább erősebb érdeklődést és vállvetett munkálkodási buzgóságot tanúsít. így rakjuk le lassanként az ismét erős evangéliumi protestantizmus alapköveit, a melyeken majd felépül a Krisztusnak lát­ható, hitben erős, megingathatlan anyaszentegyháza. Hordjuk össze e köveket minél hamarabb és minél ki­tartóbb igyekezettel, akkor a pokol kapui sem vehetnek egyházunkon diadalmat. ISKOLA. -i^mHH ít(íOKv\>*r.K? tQjf>tft^évsQ rattfovenqett A .juJJAM*** Személyi hírek. Nóvák Sándor sárospataki ref. főgimnáziumi helyettes tanár a kolozsvári egyetem tanár­képesítő bizottsága előtt szaktanári s a bölcsészeti kar előtt tudori oklevelet szerzett. Püspöki iskolalátogatás. Gyurátz Ferencz dunán­túli evang. püspök, Ihász Lajos kerületi felügyelővel együtt június hó első napjaiban a bonyhádi algimná­ziumot látogatta meg. A kerületi elnökség az iskolában tapasztalt rendről, fegyelemről és a tanítás eredményéről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. A debreczeni egyháztanács és a debreczeni böl­csészeti fakultás czím alatt különös dologról ad hírt a Debreczeni Prot. Lap legutóbbi száma. Megírja, hogy a debreczeni egyháztanács 1902-ben a bölcsészeti fakultásra 100,000 koronát szavazott meg, most pedig, a mikor az egyetemi bizottság felkérte, hogy ez ajánlatát biztosítsa a nevezett czélra, az egyháztanács, arra hivat­kozva, hogy az 1893-ban Debreczenben megindított gyűj­tés 160,000 koronát eredményezett, kimondta, hogy ezzel az egyház ajánlata fedezve van; azonban ennek ellenére is hajlandó azt újból folyósítani, majd akkor, ha az egyetem meglesz és ha a bölcsészeti fakultás a diploma­osztogatás jogával felruháztatik. Különös ez a határozat a nevezett lap szerint két okból. Először azért, mert az a 160,000 koronát eredményezett gyűjtés nem egyházi, hanem társadalmi volt; másodszor pedig azért, mert a határozat meghozásánál előállott két szavazattöbbség úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom