Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-26 / 26. szám
A budapesti ev; ref. egyházban a Szász Károly püspök és első lelkész nyugalomba vonulásával megüresedett lelkészi állásra megválasztott Petri Elek volt theol. akadémiai tanár beiktatása e hó 19-én ment végbe. A beiktató ünnepélyen jelen voltak Baksay Sándor püspök, dr. Darányi Ignácz főgondnok és a budapesti egyház presbitériumának tagjai, élükön Hegedűs Sándor főgondnokkal. Hivatalos küldöttségekkel képviseltették magokat: a főváros elöljárósága, a német leányegyház, a skót misszió, a budapesti evangelikus és unitárius egyházak és a theol. akadémia. A beiktatást Mády Lajos pestmegyei esperes végezte; utána pedig az új lelkipásztor mondotta el beköszönő beszédét, a melyben, a Petri Elektől már megszokott mélységgel és remek előadással szólott az istenországa eljöveteléről, Luk. 17 : 21, 22 alapján, főként arra fektetvén a fősúlyt, hogy az istenországát lelkünkbe, családi, társadalmi életünkbe s nevelésünkbe kell bevinnünk, hogy megvalósulhasson e földön. Az istentisztelet végeztével a küldöttségek fejezték ki jókivánataikat az új lelkipásztor előtt, a kinek mi is tiszta szívvel kívánjuk, hogy új munkakörében találja fel lelke boldogságát s nyerje meg a kegyelem Istenének bőséges áldását! A lelkészi nyugdíjintézet tervezete a legutóbb ülésezett konvent jelentése szerint már a második pénzügyi szakértőnél van véleményezés végett. A pénzügyi szakértők véleményét az őszi konventi ülés fogja tárgyalni. Zsinati képviselők a tiszáninneni ref. egyházkerületben. A tiszáninneni ref. egyházkerület a zsinati képviselőket — lajstromos szavazás útján — következőképen választotta meg: Rendes tagok lettek egyházi részről: Fejes István, Radácsi György, Révész Kálmán, Vadászy Pál, Kérészy Barna, Szabó Endre, Czinke István. Világi részről: Bernáth Elemér, Komjáthy Béla, Metzner Béla, Dókus Ernő, Ragályi Béla, báró Yay Elemér, Meczner József. — A póttagokra a szavazás később fog megejtetni. Templomszentelés. A szászsebesi ev. ref. egyház új temploma f. hó 19-én adatott át szent rendeltetésének lélekemelő ünnepély kíséretében. Az ünnepély sorrendje volt a következő: Invocatio XXX. dics. 1. v. Felszentelési ének, CCXVIII. dics. 6—7- v. Imádkozott dr. Elekes Viktor esperes. Templomavatási himnusz, szerzette és előadta Zsigmond Ferencz, kolozsvári kántor és énektanár. Ünnepi beszédet tartott Nagy Károly theol. tanár. A felszentelési beszédet dr. Bartók György püspök tartotta. Keresztelés és úrvacsoraosztás után Benedek Károly adta elő a templom rövid történetét. Álljon soká a szászsebesi gyülekezet új temploma, legyen világító tornya hosszú időkön át a lélek idvességét kereső lelkek sokaságának! Egyházi értekezletek. A gyulafehérvári ev. ref. egyházmegye f. évi június hó 7-én tartotta Magyar-Igenben közgyűlését dr. Elekes Viktor esperes egyházi elnök vezetésével. Istentisztelet után elnöklő esperes magvas megnyitó beszédben hívta fel a közgyűlés tagjait a viharos időkben való összetartásra, a protestáns evangéliumi öntudat ébresztésére. Egyszersmind kegyeletes szavakkal újította meg Magyarigen egykori tudós papjának, Bod Péternek emlékezetét, a ki szakadatlan munkásságban életét nemzete s egyháza érdekeinek szentelte fáradhatatlan buzgósággal, csüggedetlen kitartással szolgálva a magyarság szent ügyét oly korban, melyet az irodalomtörténet méltán nevez nemzetietlen kornak. Indítványozta, hogy országos gyűjtés útján emeljenek méltó emléket Bod Péter jeltelen sírjára. —• Bartók Dénes magyarigeni lelkész egyházközségének történetét olvasta fel. Az értekezlet hozzájárult az ismeretes felső-borsodi felhíváshoz, végül pedig kivonultak Bod Péter sírjához, hol Benedek Károly egyházmegyei főjegyző mondott szép emlékbeszédet. A Icézdii egyházmegye június 9-én tartotta értekezlet! közgyűlését Bodor Géza esperes elnöklésével. Kiemelkedő része volt a gyűlésnek az egyes lelkészeknek részint írásban, részint élőszóval előadott jelentése azon egyháztársadalmi munkálkodásról, melyet kiki saját egyházában kifejtett. Vajha ezt a példát másutt is köyetnék! A zilah-vidéki lelkészi kör szintén június 9-én tanácskozott Görczönben, Magyarosi István elnökletével, a ki megnyitó beszédében történeti visszapillantások mellett éles vonásokkal mutatott rá a protestantizmus nemzetfentartó küzdelmeire s azon mostoha sorsra, a mely mindemellett osztályrészéül jutott. A protestantizmus ma is folytatja nemzetfentartó munkáját. De kard helyett a bibliával kezében, annak isteni igazságai erejével szivében megy a küzdelembe. Örülünk az ilyen munkálkodásnak. Az egyházi értekezletek megfigyeléséből örömmel tapasztaljuk, hogy a világi elem is hova-tovább erősebb érdeklődést és vállvetett munkálkodási buzgóságot tanúsít. így rakjuk le lassanként az ismét erős evangéliumi protestantizmus alapköveit, a melyeken majd felépül a Krisztusnak látható, hitben erős, megingathatlan anyaszentegyháza. Hordjuk össze e köveket minél hamarabb és minél kitartóbb igyekezettel, akkor a pokol kapui sem vehetnek egyházunkon diadalmat. ISKOLA. -i^mHH ít(íOKv\>*r.K? tQjf>tft^évsQ rattfovenqett A .juJJAM*** Személyi hírek. Nóvák Sándor sárospataki ref. főgimnáziumi helyettes tanár a kolozsvári egyetem tanárképesítő bizottsága előtt szaktanári s a bölcsészeti kar előtt tudori oklevelet szerzett. Püspöki iskolalátogatás. Gyurátz Ferencz dunántúli evang. püspök, Ihász Lajos kerületi felügyelővel együtt június hó első napjaiban a bonyhádi algimnáziumot látogatta meg. A kerületi elnökség az iskolában tapasztalt rendről, fegyelemről és a tanítás eredményéről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. A debreczeni egyháztanács és a debreczeni bölcsészeti fakultás czím alatt különös dologról ad hírt a Debreczeni Prot. Lap legutóbbi száma. Megírja, hogy a debreczeni egyháztanács 1902-ben a bölcsészeti fakultásra 100,000 koronát szavazott meg, most pedig, a mikor az egyetemi bizottság felkérte, hogy ez ajánlatát biztosítsa a nevezett czélra, az egyháztanács, arra hivatkozva, hogy az 1893-ban Debreczenben megindított gyűjtés 160,000 koronát eredményezett, kimondta, hogy ezzel az egyház ajánlata fedezve van; azonban ennek ellenére is hajlandó azt újból folyósítani, majd akkor, ha az egyetem meglesz és ha a bölcsészeti fakultás a diplomaosztogatás jogával felruháztatik. Különös ez a határozat a nevezett lap szerint két okból. Először azért, mert az a 160,000 koronát eredményezett gyűjtés nem egyházi, hanem társadalmi volt; másodszor pedig azért, mert a határozat meghozásánál előállott két szavazattöbbség úgy