Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-12 / 24. szám

azt mutatja, hogy a képviselők személye közbizalomnak örvend, hanem azt is, hogy a lajstromos szavazás épen nem olyan komplikált és nehézkes, mint azt felőle ellenzői hangoztatták. A megválasztott képviselők a következők: rendes tagok a lelkészek részéről Fejes István, Radácsi György, Révész Kálmán, Vadászy Pál, Kérészi Barna, Szabó Endre, CzinJce István; világi részről: Bernáth Elemér, Komjáthy Béla, Meczner Béla, Bókus Ernő, Ragályi Béla, br. Vay Elemér, Meczner József. A póttagokra később fog a szavazás megejtetni. Az erdélyi ref. egyházkerület egyházi értekezlete, a központi igazgató-választmány megállapodása szerint, július 5. és 6. napjain Kézdivásárhelyen tartja meg közgyűlését. A megállapított programm szerint az értekezletet gróf Bethlen Pál alelnök nyitja meg; Bocskay István felkelésének háromszázados emlékét pedig Sár.dor József másik alelnök újítja fel. Az istentiszteleten az imát Deésy Gyula lelkészi elnök, az egyházi beszédet dr. Kecskeméthy István fogja tartani. A tárgyaló ülés az egyházi tűzkárbiztosítás és a különböző egyháztársadalmi egyesületek alakításának kérdéseit vitatja meg, az előbbit dr. Sárkány Lajos, az utóbbit Péchy Árpád előterjesztésében. A szászsebesi magyar templom ügyében szétküldött gyüjtőívünket kérve-kérjük ismételten, mert elszámolni nem bírunk. Es kérve-kérjük egy derék magyar asszony, Hermán Ottóné hazafias, igaz és szép soraival: „A szászsebesi magyar templom ügyét, mint ilyent, csakugyan elsőrangú nemzeti ügynek tekintjük az urammal együtt s ezért az uram és magam nevében itt küldök két húszkoronás aranyat. Őszintén óhajtjuk, hogy bár minden honpolgár, a ki nemcsak külsőségekben, hanem szívben-lélekben magyar, megérezné a kérdés nagyfontosságát s valláskülönbség nélkül elhozná filléreit a szent ügy előmozdítására. Kiváló tisztelettel Hermán Ottóné". Vajha sokan megértenék és meghallgatnák e derék magyar asszony gyöngysorait, hogy templomunkat, melyet a hazafias építész nemsokára befejez, kifizethessük s papilakunkat felépíthessük. A Szászsebesen és vidékén lakó magyarság nevében kéri a nagy magyar társadalmat Benedek Károly s. k. alvinczi pap, egyházmegyei főjegyző Szászsebes adminisztrátora. Az új templom fölavatása június 19-én lesz. Az alkalmi imádságot Elekes Viktor esperes, az ünnepi beszédet Nagy Károly theol. tanár, a felavató beszédet és imát Bartók György püspök tartja. Este hangverseny és táncz lesz. A zsidók és az 1848: XX. t.-cz. A magyarországi izraelita kerületi elnökök f. hó 6-án tartották meg Budapesten rendes évi közgyűlésüket. Ez a közgyűlés nevezetes a tekintetben, hogy a hazai zsidóság a törvény által részére biztosított felekezeti egyenjogúság gyakorlati következményeinek levonása útjára lépett, s ebből folyólag, míg egyfelől az egyházi autonómia biztosítására törekszik, másfelől az állam anyagi támogatását kivánja megszerezni. Az országos központi iroda e tekintetben konkrét javaslatokat terjesztett a gyűlés elé, s az azokat magáévá is tette. E javaslatok értelmében az izraelita hitfelekezetnek ugyanarra az álláspontra kell helyezkednie, a melyre a protestáns felekezetek helyezkedtek, a midőn a kormánynál az 1848: XX. t.-czikkben lefektetett elvek megvalósítását kérték, s ezen az alapon kérnie kell aránylagos állami támogattatását; azután pedig arra kell törekednie, hogy a zsidóság egyházi autonómiája országos törvény által biztosíttassék, és végül, hogy az egyenlőségi törvénynek megfelelőleg a zsidó hitfelekezet a főrendiházban is képviseltetést nyerjen. A gyűlés után testületileg tisztelegtek a miniszterelnöknél és a kultuszminiszternél; s mindkét helyen biztosítást nyertek a felől, hogy a törvényben biztosított jogaik tiszteletben fognak tartatni. A hazai zsidóság törekvését törvényben gyökerezőnek tarjuk, s a „hanc veniam petimus damusque vicissim" elvénél fogva óhajtjuk is, hogy azok sikerre vezessenek. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az a még ma hiányzó feltétel, hogy a hazai zsidóság egységes egyházi szervezetet nyerjen ós egyházalkotmányát megalkossa. Addig, míg ez meg nem lesz, az állam segíthet ugyan rajta a lelkészi kongruával, de szó sem lehet róla, hogy úgy kezdjen vele tárgyalásokat, mint a konstituált protestáns egyházakkal és úgy segélyezze és úgy adjon neki képviseletet a főrendiházban, mint azoknak. A hazai zsidóság, mely egyenjogúságot nyert vallási tekintetben is, azzal kell, hogy megmutassa hazafiságát, hogy megmagyarosodjék és megalkossa egyházalkotmányát. Ila ezek meglesznek, akkor óhajtásaik teljesülhetnek; addig pedig csak pia desideria maradnak legnagyobb részben. ISKOLA. Királyi kitüntetés. A király Szinyey Gerzson sárospataki nyugalmazott akadémiai tanárt, a tanári pályán és a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül királyi tanácsossággal tüntette ki. A pápai ref. egyházmegye tanító-egyesülete május hó 31-én tartotta meg közgyűlését Pápán. A gyűlés fontosabb tárgyai a fizetésrendezés, a tanítói nyugdíjtörvény és a népiskolai törvény revíziója és a népnevelési egyesületek alakításának kérdései voltak. A két első kérdést illetőleg a Magyarországi tanítók orsz. egyesülete véleményét tették magokévá; a harmadikat illetőleg a magyar nyelv jogának bővítését kívánják ; a negyediket illetőleg pedig óhajtják az országos szervezet megteremtését. A debreczeni kollégium akadémiai tanácsa a jövő iskolai évre rektorul dr. Ozory István joglanárt, — a theol. akadémia dékánjává dr. Erdős Józsefet, a jogakadémia dékánjává pedig dr. Jászi Viktort választotta meg. Tanítók memoranduma. A Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága egy memorandumot dolgozott ki és nyújtott be a képviselőházhoz. A memorandum a tanítók helyzetét világítja meg és azokat a kívánságokat foglalja magában, a melyeknek teljesíttetését szeretnék a a fizetésrendezési törvény megalkotásával, továbbá a tanítói nyugdíjtörvény és a népiskolai oktatás revíziójával kapcsolatban. A kívánságok röviden összefoglalva a következők : 1. Magyarországon akár felekezeti, akár községi, vagy állami tanítónak kevesebb kezdő fizetése ne legyen, mint a mennyit az állami tisztviselők XI. rangfokozatú III. osztálybeli hivatalnoka élvez. 2. Ennek az alapfizetésnek 10 százaléka legyen az öt évről öt évre kijáró korpótlék. 3. Tanítói fizetés csupán készpénzben legyen kiszolgáltatható. 4. Ha az iskolaföntartó hitfelekezet, vagy polgári község e fizetésminimum megadására képtelen, a tanító fizetését az állam egészítse ki olyan eljárással