Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-05 / 23. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk : A népoktatásügyi értekezlet. V. F. — Egyházi tannlságok. Siculus. — Iskolaügy: Az orsz. ref. tanáregyesület közgyűlése. Hamar István. — A Nagypénteki Református Társaság firzsébetházáról. Makay Lajos. — Tárcza: A dekretális esküforma az 1728/29. országgyűlésen. Dr. Pruzsinszky Pál. — Belföld: Erdélyi egyházkerületi gyűlés. Benke István. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. A népoktatásügyi értekezlet. A népoktatás reformját czélzó törvénytervezet megbeszélése végett a közoktatásügyi miniszter értekezletet hívott össze, a mely hat ülésben általánosságban és részleteiben is megvitatta a tervezet minden egyes intézkedését. Az ankétre meghívást nyertek az érdekelt minisztériumok szakféríiai, az iskolafen tar tó egyházakból egyes bizalmiférfiak (a protestánsok közül: Antal Gábor, Bartók György és Zelenka Pál püspökök, b. Bánffy Dezső főgondnok és Szentiványi Árpád felügyelő), a főrendiháznak és képviselőháznak számos kultnrpolitikus tagja és több tanügyi szakférfiú. Az értekezletet Berzeviczy Albert szakminiszter nyitotta meg. Beszéde tömör összefoglalása és fényes megvilágosítása amaz elveknek, a melyeken az egész javaslat fölépült. A tervezet a magyar közoktatási politikának hagyományos csapásán halad. Nem helyezkedik sem a kizárólagos államosítás álláspontjára, sem a túlzott liberalizmus ama szempontjára, a mely a tanítás szabadságának ürügye alatt tért enged a nemzeti és állami egység megbontásának. A javaslatnak az a végczélja, hogy az államnyelv általános ismerete által az érintkezésnek közös eszközét biztosítsa minden állampolgárnak. Ismételten hangsúlyozta a miniszter, a javaslat senkit sem akar a nemzetiségéből kivetkőztetni, de mindenkitől megkívánja, hogy az állam nyelvét a saját érdekében megtanulja. A napokon át tartott eszmecserében a résztvevők nagy többsége a miniszter által 'körvonalozott alapirány mellett foglalt állást. Vele szemben két eltérő irányzat domborodott ki. Egyik a felekezeti és nemzetiségi ellenzék, a melyet Meatianu, Mihályi, Bogdanovich és Steinberger nemzetiségi érsekek és püspökök képviseltek. Ezek helytelennek tartják az államnak nemcsak a vezérszere]>ét, de még a hatásosabb ellenőrző feladatát is a népoktatás terén. Szerintök a tervezet igen megnyirbálj a az egyházak iskolai autonómiáját, elveszi a tanítóképesítési jogukat és túlerősen szolgálja a magyarosítás ügyét. A nemzetiségi ellenzésben különösen a gör. kel. és a gör. kat. érsekek (Mihályi és" Meatianu) buzgólkodtak, de általános visszatetszés mellett. A teljes államosítás elvét Polónyi és néhány kultnrpolitikus társa hangoztatta, de számottevő visszhang nélkül. Az értekezők nagy többsége és tekintélyesebb eleme általában véve helyeselte a tervezet elvi álláspontját. Beöthy Zsolt politikai tapintatnak tartja, hogy a népoktatás teljes államosítása előtt megkísértsünk minden olyan módozatot, a melynek segítségével megközelíthetjük a nagy nemzeti és állami ezélokat. De nemzeti szempontból erélyesebb intézkedéseket sürget. Rákosi Jenő méltányló)a a felekezeti oktatásnak, mert a különböző felekezeti hatások alatt több színárnyalattal érvényesül a nemzet szellemisége, mint a kizárólagos állami oktatás egyoldalúsága mellett. De nemzetiségi tekintetben a magyar állani alkut és félrendszabályt ne ismerjen. Ki kell tehát mondani, hogy az iskola nyelve a magyar. E tekintetben bátrabb intézkedéseket és erélyesebb lépést hangoztat. Általában véve, a nemzetiségi főpapok kivételével, minden értekező megegyezett abban, hogy a törvénytervezetbe a nemzeti eszme érdekében még határozottabb intézkedések tétessenek. Szükségesnek jelezték, hogy ne csupán a tanítóképesítés, de a tanítóképzés nyelve is tisztán magyar legyen; többen hangoztatták (pl. Antal G. püspök is), hogy fokozatosan, osztályonként emelkedőleg, a népiskolai Kristályüveg asztali készletek beszerzésére ajánlható az Első magyar üveggyúr részvénytársaság Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán.