Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-15 / 20. szám

a debreczeni, mind a budapesti zsinatra a kép­viselőket. De most legújabban a tiszáninneni egyházkerület május 4-diki közgyűlése elhatá­rozta, hogy a folyó évben megnyitandó zsinatra lajstromos szavazás útján fogja választani a kép­viselőit. Ez tehát új dolog nálunk az egyházi életben. Mi, a magunk részéről, határozottan a lajstro­mos szavazás hívei vagyunk, merfcennek a választási módnak nagy előnyeit látjuk. Először a presbi­tériumokra nézve az, hogy a választói jogot széle­sebb tartalmúvá teszi, mert kettő helyett egyház­kerületenként 14, 16, 18 és 34 zsinati képviselőre szavazhatnak a presbitériumok; tehát erősbíti az egyházban a presbiteriánus elvet ós a gyülekeze­tek befolyását, a mi a kálvinizmus természetének inkább megfelel. Másodszor az egyetemes egyházra nézve azzal az előnynyel jár, hogy az egyház­kerületnek a legkiválóbb lelkészi és világi erőit viheti be a zsinatba. Ugyanis míg az egyház­megyénként való választás első sorban mindig arra törekszik, hogy az egyházmegye kitűnősé­geit (rendesen az esperesét és a gondnokát) jut-1 assa be a zsinatba s az egyházkerület törvény­hozásra termett más kiválóságait a helyi szem­pontok miatt rendesen mellőzni szokta, addig a lajstromos szavazás az esperesek ós gondnokok mellett az egyházkerületi tanácsbirák legjavát is számításba veheti ós képviseletét ez úton is erős­bítheti. Igaz ugyan, hogy az egyházmegyénként való szavazás hátrányait a gyakorlati bölcseség itt-ott azzal ellensúlyozza, hogy szórványosan az egyházkerület más kitűnőségeinek helyet juttat a zsinatba; de ez a szélesebb látókörű böl­cseség a ritkább eset, az általános szabály az, hogy minden traktus a maga főbb embereit viszi. A mi dunamelléki egyházkerületünkben a megyénként való szavazást technikailag is nagyon megkönnyíti az a helyzet, hogy itt a 8 egyház­megyére 8 pár zsinati képviselő esik ; ezért itt teljességgel nem remélhető, hogy az e tárgyban június hóban tartandó rendkívüli egyházkerületi közgyűlés a jobbnak látszó lajstromos szavazás kedvéért eltérjen az eddigi gyakorlattól. De mi mégis helyén valónak láttuk a lajstromos sza­vazás eszméjét megszellőztetni, hogy ha most testet nem ölt is az eszme, hadd érlelődjék az s hadd váljék belőle valóra bár annyi, hogy a törvényhozásra termett egyházkerületi jeleseink közül egyik-másik jusson be a zsinatba. A zsinati képviselők választása egyik leg­szebb és legfontosabb joga a presbitériumoknak. Kívánatos, sőt szükséges, hogy e jog gyakorlása minden mellékes tekintet félretótelóvel úgy nyi­latkozzék meg, hogy egyházunk törvényh ozásaba a leghivatottabb és legmegbízhatóbb lelkészek és világi tagok jussanak be, hogy zsinatunk tör­vényhozói működése a lehető legjobban meg­feleljen az egyház közérdekének és a zsinathoz fűzött méltányos várakozásnak. Sz. F. Az egyház és az egyház munkája. (Irta és'a békésbánáti egyházmegyei lelkészegyesület Hódmezővásár­helyen 1904 májns 3-án tartott gyűlésén felolvasta dr. Szabó Aladár, budapesti ref. theol. tanár). I. Mi az egyház? Ez az első kérdés, melyre meg kell felelnünk. A kérdésre felelhetnénk meg­határozással is, de jobbnak látjuk mégis, hogy a kérdésre leírással feleljünk. Az egyháznak van feje és vannak tagjai. Feje az Úr Jézus Krisztus s tagjai a lelkek, a kik a Jézus Krisztusban hisznek, őt szeretik, általa bol­dogok ós vele összeköttetésben élnek. Egyik-másik tag nélkül el lehet az egyház, míg ellenben fel­tétlenül bizonyos, hogy fej nélkül nem lehet el. Az egyház feje nélkül a tagok amaz erőket, a melyek által az egyházhoz tartozás jogát meg­nyerik, semmiképen meg nem szerezhetik. Mert mit is jelent az, hogy Jézus Krisztus az egyház feje? Nyilván három nagy igazságot fejez ki e tétel. Először is azt, hogy a Jézus Krisztusban az Isten jelent meg. A Jézus istensége nélkül nincs értelme annak, hogy Ő az egyház feje. Oly tes­tület, a mely egyház akar lenni és a Jézus Krisztus istenségét megtagadja, valósággal a képmutatás és jogbitorlás kettős bűnébe esik. Másodszor azt jelenti ama tétel, hogy a Jézus Krisztusban az Isten valósággal emberré lett ós pedig könyörületből ós irgalomból, hogy az ember­nek az Ő isteni erőinek elsajátítását lehetővé tegye. Mert ha a Krisztus emberré nem lett volna, a tagok vele összeköttetésbe nem léphettek volna. Es végül azt jelenti, hogy a legfőbb kor­mányzó és igazgató hatalom, az az akarat, a mely­nek feltétlenül érvényesülnie kell az egyházban, a Jézus Krisztus akarata, tehát annak a hatalmas Istennek akarata, a ki bennünket szán és szeret ós szeretetből a bűn posványából ós az elhagya­tottság és boldogtalanság tévutairól magához a tiszta és teljes boldogság fényébe felemel. Mert fllen niflífuíir foidíiydílCíidi tífín PC PC7Vn7(ÍVíír Tej szövetkezeti berendezések kézi erő- és gőz- TpaVflíílt határtalan mennyi-E/löU lllttgjai löjgaiuaőagl gCJJ- Gd GDAJWZigjai hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és ICaiajat ségben veszünk. © FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., iász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. HT Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve. ~WS

Next

/
Oldalképek
Tartalom