Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-03 / 14. szám

által megkóstolhatja, megragadhatja mindazokat, a melyek az ő békességére valók. Nékünk és a mi fiainknak lett az igéret: Én vagyok a feltámadás és az élet, a ki én bennem hiszen, ha meghal is él. B. Pap István. Az 1848: XX. t.-ez. a kormány előtt, A mint már Lapunk mult számában jeleztük, a két evangéliumi egyház közös bizottsága márczius 25-én nyújtotta át gróf Tisza István miniszterelnöknek és dr. Berzeviczy Albert vallás-és közoktatásügyi miniszternek a bizottság által kidolgozott és a két konvent által elfogadott Véleményt az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása felől. Nagyfontosságú esemény ez, fontos lépés egyházra és államra nézve. Tizenöt esztendeje zörget, sürget, kérelmez, követel a magyar protestantizmus az államnál, hogy az ő egyházi köteles részét megkapja. A közpapok mozgalmától kezdve a márczius 25-cliki átadásig mennyi élő és írott szó, mennyi biztatásra és Ígéretre, mennyi várakozásra ós önmérsékletre, milyen kitartásra ós türelemre volt szükség, míg a nagy kérdés a vérmesek zavaros követelődzéséből, az ellenállók ellenzésének leküzdésével, a két egyház vezetői és az állam kormányzói előtt úgy megért, meghiggadt, kiformálódott, hogy méltányos megoldása elé jó reménynyel ós bízvást nézhetünk. Baksaypüspökünk klasszikus szavaival szólva, a magyar protestantizmus «noha törvényes gyermek, édes fiú, mégis a maga kenyerén szolgált, napszám nélkül, még csak a miatt sem zúgolódva, hogy azok, a kik nézték az ő verítékezését s csak szüretelni jöttek, egész napszámot és hizlalt tulkot kaptak .... Most várna, most vár egy kis szegletet az ősi kúrián, hova hajlékát építhesse; egy tenyérnyi földet, a hol kenyerét megtalálhassa; egy kis polyvát valahára a téglavetéséhez; helyet az atyai asztalnál. Képek nélkül szólva: egyenjogúságot; kiadását a köteles résznek, mely a leghálátlanabb fiút is megilleti, s a melyet a legmegbántottabb vagy legkegyetlenebb atya sem tagadhat meg». A kormány előtt megjelent protestáns küldöttség a konventek által elfogadott Vélemény alapján terjesztette elő a magyar protestantizmus törvényes követeléseit. Ez a Vélemény (melyet Lapunk mult évi 52. ós folyó évi 1—2-dik számaiban csaknem szó szerint közöltünk), nem teljes egyenértékét sürgeti az 1848: XX. t.-czikkben megállapított jogoknak, hanem a Baksay úgy nevezte köteles rész bői csak a legfontosabbak kiadását sürgeti. Mi is úgy fogjuk fel a kérdést, hogy a Véleményben részletezett dolgok csak egyik része az 1848: XX. t.-cz. teljes egyenértékének; csak törlesztése, részlete a nagy tartozásnak, mellyel az állam a magyar protestantizmusnak törvényes adósa. Maga a közös bizottság is így fogja föl a dolgot. Ezt bizonyítja a beterjesztett Vélemény, a mely a részletezett követelésekkel teljességgel nem tartja kimerítettnek a törvényadta jog teljes tartalmát. Ez a bizottság szónokának, báró Bánffy Dezső konventi elnöknek kijelentése. A protestánsok, monclá Bánffy, az 1848: XX. t.-cz. végrehajtását kívánják. Tudják, hogy a törvény szószerinti végrehajtása ez idő szerint lehetetlen; azonban sérelmeik vannak és szükségleteik, a melyek a törvény értelmében orvoslandók ós kielégítendők. Ezt követeli a méltányosság és az igazság is. Mert egyrészt törvényen alapul a követelésük, másrészről pedig kulturális érdek is parancsolja a protestáns egyházak kívánságainak meghallgatását. Hangsúlyozza azonban, hogy a megoldásnak az autonomia legcsekélyebb megsértése nélkül kell történnie. A kérdés kedvező megoldására a viszonyok alkalmasoknak mutatkoznak. A kormány elnöke, a mint a küldöttség előtt hangsúlyozta, nemcsak kötelességénél fogva, hanem szíve hajlamait követve és meggyőződése szerint is a legnagyobb örömmel és a legnagyobb odaadással fogja a kérdést [tanulmányozni l

és megoldását előmozdítani. S mi Tisza István grófban, úgy is mint jó magyar emberben, úgy is mint egyházunk hű fiában, teljesen megbízhatunk. Hasonló előzékenységgel fogadta a küldöttséget dr. Berzeviczy Albert kultuszminiszter is, a ki szintén kijelentette, hogy szívesen foglalkozik a kérdéssel, hiszen ez kötelessége is; de azért is, mert ismeri annak nagy jelentőségét s méltányolja a protestáns egyházak kulturális munkáját. A maga részéről minden lehetőt meg fy tenni, hogy minden méltányos kívánság a magyar kultura javára kielégíttessék. Az állam kormányzó férfiainak ez az előzékenysége a kérdés méltányos megoldására nézve szintén kedvező jelnek tekinthető. Fontos mozzanat lesz a kérdés megoldásában, hogy a római kath. egyház méltányos magatartást tanúsítson ez országos jelentőségű dologban. S ezt mi magyar protestánsok nemcsak kérjük, Plcíi míldvar fpÍ(Jí}7ííílQíídÍ ÖÁn Áe ACíVíWdVíír Tejszövetkezeti berendezések kézi erő- és gőz- Tüoiraígf határtalan mennyi-LIőU IMgjai ICJgaZiUaöagl gop- Gö GűiRUAgjai hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és J CaVttJal s

égben veszünk. © FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.