Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-14 / 7. szám

mások áldást óhajtottak nyerni. Levelek, apróbb vallásos iratkák, személyes ismeretségek liordogatták Spanyolországba az evangeliumi mustármagot. Ruet gyülekezetének tagjai, a mikor visszatértek hazájukba, 6, 10, 25 tagból álló buzgó keresztyén csapatokat szerveztek. Ezek — érezvén, hogy a tömörülésben nagy, újító erők forrását találják — titokban egyesültek, s hogy az üldözésektől szabadok maradjanak, minden összejövetelüket terített asztal mellett tartották, így, ha rajtuk ütött is a rendőrség, könnyen védekezhettek közvacsora czímén történt összejövetellel. Mert a klérus kémei éberek és zsákmányra vágyók voltak. • Molnár János, ref. lelkész. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A hannoverai tartomány egyházban igen nagy áldással működik a lelkészi egyesület. Tagjainak száma 250. Ezidei értekezletén a papi fizetések megjavításának kérdésével foglalkozott, a melyben Oberdick meensei lelkész volt az előadó, ki szerint legalább is 2400— 6000 márka minimális fizetésre kellene törekednünk. E megjavítást szolgálhatná a tartományegyházi megadóztatás, a nagy javadalmaknak az 1898. évi törvény alá való foglalása s az állami dotáczió emelése. Az értekezlet a katonai lelkészi kérdésben is hozott üdvös javaslatokat, a melyek szerint a felavatott lelkészek nem volnának többé katonai szolgálatokra behivandók. Az értekezlet második napján Drömann waakei lelkész az egységes énekeskönyvről tartott érdekes és tanulságos előadást. A hannoverai ev. tartományegyház egyesületi életének a fénypontja a theol. szünnapi tanfolyam volt, a melyen Hannoverában október 12—15. napján 180 lelkész vett részt Hannoverából. Braunschweigből és Oldenburgból Azon Dobschütz jenai tanár az őskeresztyénség problémáiról, Keischle hallei tanár a vallástörténetről és a theologiáról, Drews giesseni tanár a XIX. század prédikácziójáról és Schuchhardt hannoverai igazgató-tanár a babilóniai ásatásokról tartott előadást. íme igy művelik magukat az ev. lelkészek az egyes tartományegyházakban a prot. Németországban! Az ev. népisicola érdekeit szolgáló német egyesület nov. 4-ikén Dortmund városában tartotta 27. évi nagygyűlését, mely egyesület az ev. tanító-egyesülettel s a német ev. iskolai kongresszussal kapcsolatban a felekezeti ev. népiskola ügyeit szolgálja a paritásos vagy simnltán iskolával szemben. Az egyesület lelke Zillessen berlini lelkész, s több szaklap is szolgálja annak érdekeit. A felekezeti iskola ügyét vitatják az evangelinm szellemében, mivégből a r. kath. népiskolák óriási szaporodására is hivatkoztak. Luther és a reformáczíó műve s főleg az ev. énekügy kívánja a szülők részéről az ev. népiskola hathatósabb felkarolását, mert hát régi igazság, hogy az egyház veteményes kertje a jó népiskola. E szellemben ugyancsak Zillessen lelkész „a bibliáról" értekezett „a házban ós az iskolában", s közelebbről Weber a bibliáról, mint népkönyvről tartott nagyérdekű előadást. Hackenberg lelkész is, az „Ev. dogmatika" népies írója, a felekezeti iskola előnyeit vitatta az iskolák államosításával szemben. Kár, hogy az egyesület a maga épületes és tanulságos fejtegetéseibe belevonta a modern theologiát is, a mi épen nem képezheti ilyen lelkészi diskusszió tárgyát. A német ev. lelkészek Nagybritanniában október 26—29. napján Sunderlandban tartották 24-ik évi értekezletüket, a melyen 12 német ev. lelkész és egyházközség volt képviselve. Azon mindenekelőtt Fuchs manchesteri vikárius (november óta giesseni theol. tanár) előadást tartott a népegyéniség és a keresztyénség kölcsönös hatásáról Nagybritanniában. Fejtegetéseinek eredményét a következő tanulságos tételekbe foglalta össze: 1) a német és az angol vallásosság a keresztyénségnek két alapvető különbségű alakulása, a mely a két nép szellemi életének különbözőségével függ össze szervesen ; 2. a népek vallásosságának sajátossága teszi őket valódi népekké; 3. a német vallásosság az önálló meggyőződésen s a szellemi értékek iránti intenzív érdeklődésen alapul; 4. az angol vallásos élet szakadozottsága (church, puritanismus, enthusiasmus) azt igazolja, hogy az angol nép különböző nemzetiségek (kelták, angol-szászok, normannok) keveréke; 5. az angol nép jellemében erős testületi érzék lakozik, a minek az eredménye a szellemi életnek látható formákba való foglalása; 6. az angol vallásos életnek mind a három árnyalata leghívebben tükrözi vissza e jellemző sajátosságot ; 7. az angol vallásosság a magas püspöki egyháznak a maga hierarchiáját, a puritanismusnak merev törvényszerűségét s az enthusiasmusnak (p. o. Cromwell klasszikus korszakában) a maga mélyebb vallásos erkölcsi jellegét köszöni stb. Ezzel szemben Chamberlain és Stein a protestantizmust a germán népszellem alkotásának mondja, a melyben a germán néplélek erős értelmi és akaratbeli kötelességszerű jellege és sajátossága jut kifejezésre. A teljesen érett vallásos erkölcsi személyiség a germán keresztyénségnek egyik legjellemzőbb sajátossága, a miért is tőle eltérők az angol prot. egyházi áramlatok. Az értekezlet második napján Kramer newcastlei lelkész a Jézus élete legújabb kutatása s korunk vallásossága közötti összefüggésről tartott előadást; míg a harmadik napon az egybegyűlt lelkészek a nagybritanniai német ev. egyházközségek szorosabb tömörülése gondolataival voltak elfoglalva. A jövő évi értekezlet a műveltebb laikusok bevonásával Liverpoolban fog ülésezni, a melyen közelebbről is meg fogják állapítani a német ev. egyházközségek szövetkezésének főbb módozatait. A jövő évi előadások czímei: Ifjúságunk és jövendő egyházközségeink, Münchmeyer glasgowi lelkésztől ; a prédikáczió a külföldi egyházközségben, Veit manchesteri lelkésztől, és mit tartott Jézus bűnnek, tíarms sunderlandi és Wollschláger londoni lelkésztől. Valóban örvendetes és épületes dolog a német ev. lelkészek e szorosabb tömörülése a külföldön! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás-.