Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-01 / 5. szám

tot készítünk, mintha szemelvényeket, közlünk belőle? A szóban levő könyvnek Bereczky úr szerint is szószerinti bibliai szemelvényeket kell tartalmazni, tehát akkor mi­nek fogadja el akár a Kis Biblia, akár az Iskolai Biblia elnevezést ? Az olyan tankönyv, mely p. o. az Iliásból tartalmaz szemelvényeket, nem ezt a czímet viseli: „Ho­meros Iliasa", hanem „Szemelvények az Iliasból". Ha Homeros megérdemli e tiszteletet, mennyivel inkább a Biblia; de meg az igazság érdeke is követeli, hogy a czim ne tüntesse fel az egésznek képében azt, a mi csak részleteket tartalmaz. Bereczky úr azt mondja: „nem a név határoz, hanem a lényeg". Itt ismét nincs tisztában a név fogalmával. A név mindig a lényegnek a megjelölője ; ha nem a lényeget jelöli meg, akkor a név hibás. Még egyszer ismétlem, hogy a „Kis Biblia" név csak a megcsonkított Biblia lényegének felel meg, mert a „Biblia" megcsonkítás nélkül kicsiny nem lehet. Tehát még egyszer ismétlem, hogy abban az esetben, ha a nevezett könyv csakugyan csak kizárólagos iskolai használatra szerkesztett bibliai szemelvényeket tartal­maz, akkor a czim szerencsétlen, elhibázott, mert nem jelöli meg helyesen a könyv tulajdonképeni lényegé.. Ha pedig azzal a czélzattal készült, hogy lényegének teljes mértékben megfeleljen, akár Kis, akár Iskolai, de „Biblia" legyen, akkor benne rejlik az a czélzat, hogy a teljes Biblia tekintélyét aláássa, azt feleslegessé tegye; a mit mutat az a történeti tény, hogy evang. egyházunk­ban azon könyvek, melyek a „Kis Biblia" nevet viselték, raczionalisztikus szempontból szerkesztett Bibliák akartak lenni, azzal a czélzattal, hogy a teljes Bibliát kiszorítsák. Ezért mondottam, hogy a „Kis Biblia" név veszedelmes, és abban az esetben, ha lényegének teljesen meg akar felelni, akkor az merénylet a teljes Biblia ellen. Ez világos, logikus, minden szenvedély nélküli fejtegetés; de Bereczky úr szemében súlyos sértés, gyanúsítás. Ha tehát a javaslat szerzője nem Bibliát akar adni, hanem bibliai szemelvényeket, akkor a lényegnek megfelelően a könyvet logikusan, hiba nélkül nem nevezheti sem Kis Bibliának, sem Iskolai Bibliának, sem pedig Iskolai Kis Bibliának (vagy tán azt akarja, hogy legyen Családi Kis Biblia is), mert a könyv nem akar „Biblia" lenni, hanem olyan „Olvasókönyv", olyan szemelvények gyűj­teménye, melynek tartalma kizárólag bibliai. Ha Be­reczky úr alaposan beletekint az ügy történetébe, akkor a lényeges különbségeket ebből megtanulván, bizonyára óvakodik attól, hogy akár a Kis Biblia, akár az „Iskolai Biblia" nevet elfogadja; mert — mint mondottam — a „Kis Biblia" nevet evang. egyházunkban csak azok a könyvek viselték, melyeket a 19-ik század első éveiben raczionalisztikus szempontból szerkesztettek, azzal a czél­zattal, hogy a teljes Bibliát a közhasználatból kiszorít­sák s a lényegnek logikusan megfelelő módon minálunk is csak ezek viselhetnék, ha ugyan egyházunk nem állana eléggé őrt és ilyen könyvek egyáltalában meg­jelenhetnének; mert az „Iskolai Biblia" név minden logikusan gondolkozóra azt a hatást teszi, hogy a Biblia nevével és jellegével az iskolákba megcsonkított Bibliát akarunk bevinni. Bereczky úr azzal érvel ellenem, hogy magam alatt vágom a fát, midőn a Kis Bibliát és Iskolai Bibliát megcsonkított Bibliának nevezem, mert akkor megcson­kított „Biblia" a „Bibliai Olvasókönyv" is, a mely nevet most is elfogadok. A „Bibliai Olvasókönyv" czim, ha különösen utána teszsziik, a mint utána is kell tenni — ezt: „Szemelvények az Ótestamentumból", vagy: „Sze­melvények az Új testamentumból": nem mondja azt, hogy ő „Biblia", nem mondja, hogy akár Iskolai, akár Csa­ládi Biblia, tehát akkor nem lehet megcsonkított Biblia sem. Én azonban úgy látom4 hogy Bereczky úr vágja maga alatt a fát s ő nem veszi ezt észre. Többek kö­zött ugyanis ezeket mondja: „Különben épületes fejte­getéseit, melyeket a Kis Biblia névhez fűzött, rosszul adresszálta/mert a szakvélemény szerzője az elnevezésnek sem ki nem találója, sem nem ajánlója, még csak nem is helyeslője". Bereczky úr kijelentette, hogy az egye­temes gyűlés jegyzőkönyvének 24-ik pontjában közölt szakvéleményt ő készítette; ugyancsak kijelentette, hogy Ő a „Kis Biblia" nevet nem helyesli. Akkor hogyan van az, hogy a nevezett javaslatban Kis Bibliáról szól? Ezt. igazán nem értem! Mert ha valamit meggyőződésszerű -leg nem helyeslek, akkor azt semmiféle kényszer alatt el nem fogadom, magamévá nem teszem. Bereczky úrnak különben — mint mondja — leg­jobban tetszik az „Iskolai Biblia" elnevezés, mert sze­rinte ez nevezi meg a könyvet legegyenesebben annak, a mi valóban. Tehát akkor mégis csak az ifjúságnak szóló Biblia képében akarja bevinni ezt az iskolába, ha az „iskolai" jelzővel ellátott „Biblia" szó nevezi meg a könyvet legegyenesebben annak, a mi valóban? Sze­rintem ennek a könyvnek bibliai szemelvény ehet kell tartalmazni; ha tehát csak ez akar lenni, akkor ez a név, vagy a vele rokon „Bibliai Olvasókönyv" nevezi meg legjobban, legegyenesebben és a lényegnek megfelelőb­ben, hogy mi az valóban. Ha pedig csakugyan a Biblia képében akarjuk bevinni az iskolába, akkor legegyene­sebben igen is az Iskolai Biblia név jelöli meg a lé­nyeget. Ez utóbbit azonban én nem tartom megenged­hetőnek, mert Biblia csak egy van, azért nem lehet egy külön iskolai Biblia. Különben egy sorral alább szépen kitűnik, hogy Bereczky úr a „Biblia Olvasókönyv" elnevezést is elfo­gadja. Ha már ilyen közönyös a dologban, akkor miért kellett javaslatában pontról-pontra — egyet kivéve — épen az ellenkezőjét állítania annak, a mit a mi terve­zetünkben látott? De azért Bereczky úr megokolja e közönyös nézetét is. Ugyanis elfogadja a Bibliai Olvasó­könyv nevet is az Iskolai Biblia mellett, mert a kettő között semmi különbséget nem lát. Ennek igazolására idézi Voelkert és Strackot, a kik előtt a Bibliai Olvasó­könyv és Iskolai Biblia elnevezés miatti harcz kisebb jelentőségűnek látszik. Erre megjegyzésem mindenek előtt az, hogy ha valaki a dolog érdemére vonatkozólag nyomós érv gyanánt idézni akar valamit, akkor első kötelessége, hogy az egész dolognak alaposan a végére járjon. A dolog úgy áll, hogy Voelker Károly berlini rektor 1889-ben ily czímen adott ki bibliai szemelvénye­ket: „Die Bibel für Schule und Haus". Az ellene és a a többi családi és Iskolai Bibliák ellen megindított heves irodalmi harcznak eredménye azután arra indította Voel­kert, hogy Strackot társul véve, könyvét egykolumnás „Biblisches Lesebuch"-á tegye; de Voelker előbbi el­járását is igazolni akarta, azért vették fel az előszóba, hogy ezt az egész harczot ők nem tartják annyira fon­tosnak. De hogy mennyire fontos és mennyire komoly volt, azt mutatja az egész kérdésnek gazdag irodalma, és hogy ez helyes irányba terelte a r dolgot, mutatja Voelker és Strack könyvének példája. És hogy Voelker ós Strack látnak tényleges különbséget a Bibliai Olvasó­könyv és Iskolai Biblia lényegének megfelelő könyv között, azt épen maga azaz idézet mutatj a, a mit Be­reczky úr is — noha hiányosan — közöl: „Als Lesebuch giebt sich das Werk zu erkennen durch Beseitigung des frühenn Spaltendruckes (ez is ott van ám Bereczky

Next

/
Oldalképek
Tartalom