Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-01 / 5. szám

tot készítünk, mintha szemelvényeket, közlünk belőle? A szóban levő könyvnek Bereczky úr szerint is szószerinti bibliai szemelvényeket kell tartalmazni, tehát akkor minek fogadja el akár a Kis Biblia, akár az Iskolai Biblia elnevezést ? Az olyan tankönyv, mely p. o. az Iliásból tartalmaz szemelvényeket, nem ezt a czímet viseli: „Homeros Iliasa", hanem „Szemelvények az Iliasból". Ha Homeros megérdemli e tiszteletet, mennyivel inkább a Biblia; de meg az igazság érdeke is követeli, hogy a czim ne tüntesse fel az egésznek képében azt, a mi csak részleteket tartalmaz. Bereczky úr azt mondja: „nem a név határoz, hanem a lényeg". Itt ismét nincs tisztában a név fogalmával. A név mindig a lényegnek a megjelölője ; ha nem a lényeget jelöli meg, akkor a név hibás. Még egyszer ismétlem, hogy a „Kis Biblia" név csak a megcsonkított Biblia lényegének felel meg, mert a „Biblia" megcsonkítás nélkül kicsiny nem lehet. Tehát még egyszer ismétlem, hogy abban az esetben, ha a nevezett könyv csakugyan csak kizárólagos iskolai használatra szerkesztett bibliai szemelvényeket tartalmaz, akkor a czim szerencsétlen, elhibázott, mert nem jelöli meg helyesen a könyv tulajdonképeni lényegé.. Ha pedig azzal a czélzattal készült, hogy lényegének teljes mértékben megfeleljen, akár Kis, akár Iskolai, de „Biblia" legyen, akkor benne rejlik az a czélzat, hogy a teljes Biblia tekintélyét aláássa, azt feleslegessé tegye; a mit mutat az a történeti tény, hogy evang. egyházunkban azon könyvek, melyek a „Kis Biblia" nevet viselték, raczionalisztikus szempontból szerkesztett Bibliák akartak lenni, azzal a czélzattal, hogy a teljes Bibliát kiszorítsák. Ezért mondottam, hogy a „Kis Biblia" név veszedelmes, és abban az esetben, ha lényegének teljesen meg akar felelni, akkor az merénylet a teljes Biblia ellen. Ez világos, logikus, minden szenvedély nélküli fejtegetés; de Bereczky úr szemében súlyos sértés, gyanúsítás. Ha tehát a javaslat szerzője nem Bibliát akar adni, hanem bibliai szemelvényeket, akkor a lényegnek megfelelően a könyvet logikusan, hiba nélkül nem nevezheti sem Kis Bibliának, sem Iskolai Bibliának, sem pedig Iskolai Kis Bibliának (vagy tán azt akarja, hogy legyen Családi Kis Biblia is), mert a könyv nem akar „Biblia" lenni, hanem olyan „Olvasókönyv", olyan szemelvények gyűjteménye, melynek tartalma kizárólag bibliai. Ha Bereczky úr alaposan beletekint az ügy történetébe, akkor a lényeges különbségeket ebből megtanulván, bizonyára óvakodik attól, hogy akár a Kis Biblia, akár az „Iskolai Biblia" nevet elfogadja; mert — mint mondottam — a „Kis Biblia" nevet evang. egyházunkban csak azok a könyvek viselték, melyeket a 19-ik század első éveiben raczionalisztikus szempontból szerkesztettek, azzal a czélzattal, hogy a teljes Bibliát a közhasználatból kiszorítsák s a lényegnek logikusan megfelelő módon minálunk is csak ezek viselhetnék, ha ugyan egyházunk nem állana eléggé őrt és ilyen könyvek egyáltalában megjelenhetnének; mert az „Iskolai Biblia" név minden logikusan gondolkozóra azt a hatást teszi, hogy a Biblia nevével és jellegével az iskolákba megcsonkított Bibliát akarunk bevinni. Bereczky úr azzal érvel ellenem, hogy magam alatt vágom a fát, midőn a Kis Bibliát és Iskolai Bibliát megcsonkított Bibliának nevezem, mert akkor megcsonkított „Biblia" a „Bibliai Olvasókönyv" is, a mely nevet most is elfogadok. A „Bibliai Olvasókönyv" czim, ha különösen utána teszsziik, a mint utána is kell tenni — ezt: „Szemelvények az Ótestamentumból", vagy: „Szemelvények az Új testamentumból": nem mondja azt, hogy ő „Biblia", nem mondja, hogy akár Iskolai, akár Családi Biblia, tehát akkor nem lehet megcsonkított Biblia sem. Én azonban úgy látom4

hogy Bereczky úr vágja maga alatt a fát s ő nem veszi ezt észre. Többek között ugyanis ezeket mondja: „Különben épületes fejtegetéseit, melyeket a Kis Biblia névhez fűzött, rosszul adresszálta/mert a szakvélemény szerzője az elnevezésnek sem ki nem találója, sem nem ajánlója, még csak nem is helyeslője". Bereczky úr kijelentette, hogy az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 24-ik pontjában közölt szakvéleményt ő készítette; ugyancsak kijelentette, hogy Ő a „Kis Biblia" nevet nem helyesli. Akkor hogyan van az, hogy a nevezett javaslatban Kis Bibliáról szól? Ezt. igazán nem értem! Mert ha valamit meggyőződésszerű -leg nem helyeslek, akkor azt semmiféle kényszer alatt el nem fogadom, magamévá nem teszem. Bereczky úrnak különben — mint mondja — legjobban tetszik az „Iskolai Biblia" elnevezés, mert szerinte ez nevezi meg a könyvet legegyenesebben annak, a mi valóban. Tehát akkor mégis csak az ifjúságnak szóló Biblia képében akarja bevinni ezt az iskolába, ha az „iskolai" jelzővel ellátott „Biblia" szó nevezi meg a könyvet legegyenesebben annak, a mi valóban? Szerintem ennek a könyvnek bibliai szemelvény ehet kell tartalmazni; ha tehát csak ez akar lenni, akkor ez a név, vagy a vele rokon „Bibliai Olvasókönyv" nevezi meg legjobban, legegyenesebben és a lényegnek megfelelőbben, hogy mi az valóban. Ha pedig csakugyan a Biblia képében akarjuk bevinni az iskolába, akkor legegyenesebben igen is az Iskolai Biblia név jelöli meg a lényeget. Ez utóbbit azonban én nem tartom megengedhetőnek, mert Biblia csak egy van, azért nem lehet egy külön iskolai Biblia. Különben egy sorral alább szépen kitűnik, hogy Bereczky úr a „Biblia Olvasókönyv" elnevezést is elfogadja. Ha már ilyen közönyös a dologban, akkor miért kellett javaslatában pontról-pontra — egyet kivéve — épen az ellenkezőjét állítania annak, a mit a mi tervezetünkben látott? De azért Bereczky úr megokolja e közönyös nézetét is. Ugyanis elfogadja a Bibliai Olvasókönyv nevet is az Iskolai Biblia mellett, mert a kettő között semmi különbséget nem lát. Ennek igazolására idézi Voelkert és Strackot, a kik előtt a Bibliai Olvasókönyv és Iskolai Biblia elnevezés miatti harcz kisebb jelentőségűnek látszik. Erre megjegyzésem mindenek előtt az, hogy ha valaki a dolog érdemére vonatkozólag nyomós érv gyanánt idézni akar valamit, akkor első kötelessége, hogy az egész dolognak alaposan a végére járjon. A dolog úgy áll, hogy Voelker Károly berlini rektor 1889-ben ily czímen adott ki bibliai szemelvényeket: „Die Bibel für Schule und Haus". Az ellene és a a többi családi és Iskolai Bibliák ellen megindított heves irodalmi harcznak eredménye azután arra indította Voelkert, hogy Strackot társul véve, könyvét egykolumnás „Biblisches Lesebuch"-á tegye; de Voelker előbbi eljárását is igazolni akarta, azért vették fel az előszóba, hogy ezt az egész harczot ők nem tartják annyira fontosnak. De hogy mennyire fontos és mennyire komoly volt, azt mutatja az egész kérdésnek gazdag irodalma, és hogy ez helyes irányba terelte a r

dolgot, mutatja Voelker és Strack könyvének példája. És hogy Voelker ós Strack látnak tényleges különbséget a Bibliai Olvasókönyv és Iskolai Biblia lényegének megfelelő könyv között, azt épen maga azaz idézet mutatj a, a mit Bereczky úr is — noha hiányosan — közöl: „Als Lesebuch giebt sich das Werk zu erkennen durch Beseitigung des frühenn Spaltendruckes (ez is ott van ám Bereczky