Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-30 / 35. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félérre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Vécsey Tamás gondnoki székfoglalója. — A pátronázsról, vagyis a rabok és azok családja fölött való gyámkodásról. Vajna Károly. — Tárcza: A művészet és erkölcs viszonya egymáshoz. Hörk József. — Belföld: Kálmán Gyula e. m. főjegyző üdvözlő beszéde. — Vegyesházassági statisztika. Homola István. — Misszióügy: Beszámoló az eperjesi ág. hitv. ev. theol. belmissziói egyesület 1902/1903. évi működéséről. Baráth Károly. — Régiség: Egyházi régiségek. Földváry László. — Irodalom. — Egyhá,z. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Véesey Tamás gondnoki székfoglalója, (Elmondta a k.-somogyi egyházmegye aug. 20-diki közgyűlésén, Tamásiban). Ev. ref. egyházunk erejének ós hatalmának forrásai a gyülekezetek. Innen erednek a «iura circa sacra». Gyülekezeteink döntő szavazata hivott ide engem, a gondnoki székbe. Köszönettel fogadom a kitüntető bizalom tiszta megnyilatkozását. Kálvinista lelkem önzetlen lángoló szeretetével s hitbeli szent meggyőződésem törhetlen erejével nyúlok az egyházmegye kormánykerekéhez, hogy elnöktársammal egyetértve, tapintatosan, de erélyesen vezessem a közigazgatást, biráskodást és rendtartást. A szeretet és békesség igéit hirdetjük minden irányban, mert hisz az evangéliumot prédikáljuk, az pedig mi volna más, mint krisztusi szeretet s békesség. De békekötéseken ós országos törvényeken nyugvó autonomiánk, lelkiismereti szabadságunk s interkonfesszionális jogaink felett híven őrködünk, s nem leszünk némák és gyávák, ha sérelem ér, bár mi felől fenyegesse veszély anyaszentegyházunkat. A kedvet és biztatást, mely a választógyülekezetek bizalmának elfogadásra bírt, nagytiszteletű Esperes úrnak a mult tíz (1892—1902) évről szóló hivatalos zárójelentése öntötte szivembe.* Érintett beszámolójában olvastam, hogy a külső-somogyi egyházmegye tisztviselői, a lelkészek, tanítók és presbiterek teendőiket lelkiismeretesen végzik s majdnem mind a 38 egyházban * A külső-somogyi ev. ref. egyházmegye 1902. évi szeptember 11-én tartott gyűlésének jegyzőkönyve. 5—15. lap. rendesen fizetik járulékaikat a hívek. A belmissziói munkásság emelkedik. Vallásos összejövetelek tartatnak főleg a téli estéken. Énekkarok működnek. Ifjúsági egyesületek serénykednek. A vallástanítás gondosan kezeltetik. Szegény gyermekek tankönyveket, ruhákat kapnak. Egyházmegyénk gyülekezetei egyházi és iskolai, czélokra tíz óv alatt mcisfél millió koronát áldoztak s ez összegből 214 ezer korona (tehát több mint 15%) önkéntes adakozásnak gyümölcse. Egyházmegyénk vagyoni értéke tíz év alatt, az épületeket, harangokat, orgonákat nem számítva, 192 ezer koronáról 208 ezer koronára emelkedett. Milyen érdekes, örvendetes adatok! A rend az esperes úr erélyes kezének köszönhető. A konventen és a kerületen mindig azt tapasztaljuk, hogy jó egyházmegyéje csak jó esperesnek van. Tekintsük a felsorolt előnyös pontokat a gondjainkra bízott leltár becses tételei gyanánt, melyeknek gyarapítása legyen: becsvágyunk, örömünk ós büszkeségünk. Van azonban a beszámolónak egy sötét pontja. Szomorúan említi esperes úr, hogy az utolsó öt óv alatt híveink száma 500 lélekkel fogyott a kivándorlás, de főleg a természetes szaporodás erőszakos meggátlása következtében. Hogy is mondja Horatius? Foecunda ciilpae saecula nuptia, primum inquinavere et genus et domos, hoc fonté derivata elades in pátriám populumque fluxit. Igazán a haza ós a nemzet kárával sértik a szentségtelen kezek a természet rendjót. Ez a szomorú létszámapadás, melynek szocziálpolitikai, jogi, gazdasági és ethikai háttere is van, serkentse az országgyűlést a család-, vagyonjog regenerálására. Irtsa ki az őszinte bűnbánat a vétkes előítéleteket, koszorúzza nép-