Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

egészen a meddig az utolsó csárdás tart; „kivilágoskivirradtig!" És ez igy jól van, és ez így helyén van és ez nekik tetszik. Mert őket a táncz gyönyörködteti. Pedig hát mi a táncz ? Egy neme a művészetnek. A kilencz múzsa egyike Terpsichore, ennek főnöke, ez is bizonyítja, hogy úgy van. Hát a többi mim művészet? Mennyi gyönyört nyújt az is ! Hiszen egykor az „Englische Reiterei"-ok idejében még azt is megriszkírozták, hogy a rosszul vont korláton reájuk ugrik a ló, vagy a gyenge törő-rúdról reájuk hull a bajazzó, és mégis elmentek, mert gyönyörködtek —• a gyönyörködtetni képes dologban. S a mi finnyásabb korunk is szivesen belátogat a Renz, Hiittemann vagy Carré czirkuszába, pedig bizonybizony onnan is tisztességes hurutot, náthát, katharrhust lehet hazavinni, de mikor az „Aschenbrödel", a „Hófehérke" vagy „Hamupipőke" sorsa olyan érdekes, története olyan mulattató, úgy gyönyörködtet! Hát a Barnum czirkusza? Mintha csak gúzsba kötve ült volna benne a sok-sok ezer ember! És mégis jól mulatott I Vagy a társasjátékok? a művészet ezen miniatűr kiadásai. Mennyi élvet, mennyi gyönyört nyújtanak 1 A „Faule, faule, die frische!" „A telefon", „A hamis bók", a „Komámasszony, hol az olló", a „tányér-forgatás", a „harang-öntés". A „Stille Musik" stb. mennyi mulatságot, mennyi élvet nyújt! A ki az ilyenekben betegen vett részt s másnap azon vette magát észre, hogy elfeledte, elvesztette baját, betegségét, az képes lesz felfogni, hogyan történhetett az a XVI-ik század egy nagy tudósával: Erasmussal, hogy halálos betegségéből gyógyult ki egy jóttevő hatalmas nevetés általi Hány fő-fájás és tudja Isten mi minden fájás, hány búskomorság és tudja Isten mi mindenféle -ság -ség lelte már kora halálát egy vidám körben, egy nevetés által ?! A nevetés jótékony hatású 1 Börk József, (Vége köv.) theol. tanár. KÖNYVISMERTETÉS. A Keresztyén Egyház Története. írta: S. Szabó József debreczeni főgimn. vallástanár. Tankönyv a középiskolák V. osztálya számára. I. rész. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület tulajdona. Ára 1 kor. 50 fillér. Debreczen, 1908. Az líj konventi tanterv tudvalevőleg új beosztását adta a középiskolákban tanítandó vallástani tantárgyaknak. Egyik újabb intézkedése, eltérőleg a régi tantervtől, hogy az egyetemes egyháztörténet tanítását egy osztály helyett két osztályban tette kötelezővé. Méltán tarthatjuk helyesnek ez intézkedést, mert hiszen a keresztyénségnek majdnem kétezeréves történetét egyetlen tanévre szorítani össze, vázlatos ismeretet nyújt e fontos tárgy körül. Vegyük ehhez még az egyháztörténeti tananyag képző hatását, a történeti mult felmutatása által hasznos tájékoztatásait a jelenre, nyilvánvaló előttünk e tantervbeli új beosztásnak értéke és jelentősége. Az új tanterv kívánalmaihoz mérten a tiszántúli ev. ref. egyházkerület kivánt gondoskodni első sorban az egyházkerületek között gimnáziumai számára új vallástani tankönyvekről; tanügyi bizottságának javaslatára részint pályázati úton, részint mégbizás révén irat vallástani tankönyveket. S. Szabó József debreczeni főgimn. vallástanárt, az ismert nevű jeles egyházi írót és pedagógust bízta meg az egyháztörténeti tankönyvek megírásával az V. és VI. osztályok számára. Szerzőnk megbízatásához híven, az 1902/3. tanévben új egyháztörténetével (I. rész.) az V. osztály részére elkészült. A mű revízióját Balogh Ferencz theol. tanár végezte; a szakbírálatot pedig Barla Jenő kisújszállási, Márk Imre hajdúnánási és Bagothay Sámuel szatmári vallástanárok teljesítették. íme a mű ma már a revízió és a szakbirálat megtörténte után (1. e tekintetben a tiszántúli egyházkerület f. évi közgyűlése jegyzőkönyvének 85. számú határozatát) kezeink közt van. A tanterv a vallástanból a középiskolai V. osztályban tananyagul előírja a ker. egyház megalakulása és belső történetét a reformáczió kezdetéig. Bevezetésül szolgál ez anyaghoz az ó-kori nevezetesebb népek vallásos fogalmainak rövid áttekintése. A 116 lapra terjedő tankönyvben tehát a tananyag megválasztása és annak, terjedelme a tanterv kívánalmainak megfelel. A tankönyv beosztását tekintve, szerző az első 10 lapon ismerteti a Jézus előtti polytheistikus vallásalakokat és Izráel vallását. A 10—116- lapokon adja a keresztyénség történetét a reformáczióig. Ez időtartam egyháztörténeti eseményeit két korszakra osztja. I. A keresztyénség elterjedése és diadala az első pünkösdtől a magyarok megtéréséig (Kr. u. 33—1000). II. A keresztyénség kettészakadása és hanyatlása a magyarok megtérésétől a reformáczióig (Kr. u. 1000—1517.). Előre jelzem, hogy e kettős korszakra osztása ez dőtartamnak szokatlansága mellett is szerencsésnek mondható. Tekintve nevezetesen a magyar nemzet keresztyén hitre térésének általános egyháztörténeti szempontból nagy horderejű voltát — mely egyúttal utolsó mozzanat Európa földén a népek megtérésében, — méltán vehető ez első ezer év külön korszaknak. így a szerző által tankönyvében mindenütt nyomatékosan kiemelt magyar nemzeti egyházi szempontok is csak erősödnek a beosztás által. A korszakok beosztása és ezek körében az események összefoglalása szerencsésnek mondható, mert tényleg mindenütt vagy egyháztörténeti szempontból nyomatékkal bíró mozzanatok vagy eszmei irányelvek zárkövei ez időszakoknak s e határvonalakon belől egységes karakterisztikus eseménycsoportozatokkal találkozunk. A beosztás ismertetésével kapcsolatban mutatok reá tárgyalási modorára, mely szerint a történeti szereplők életrajza keretében dolgozta fel tárgyát; szerző a kidolgozásban nem annyira eszmebeli mozzanatok, vagy események, hanem a szereplők életrajza nyomán halad és tárgyal. Ez eljárás kétségkívül könnyebbé teszi a tanuló előtt a tananyag felölelését, vonzóbbá a tananyagot, de a történeti oknyomozásra nem épen kedvező. Ki kell jelentenünk azonban, hogy szerző lehetősen segít e bajon azáltal, hogy beszövi külön fejezetekben előadásába az így elmaradt részeket. P. o. a 23—26. la-