Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

pokon szól az első keresztyén egyházközségek ősi szervezetéről és isteni tiszteletéről, a keresztyének élete az apostoli korban stb. A 15 és negyed századra rugó egyháztörténeti mult keretéből szerző kihagyta a pápaságnak a hohenstanfokkal folytatott küzdelmeit, legfeljebb czélzás az, mit a 83. lapon idevonatkozólag mond. Hiányzik a XV. század képe keretéből a reform, zsinatok rajza. Utalás mindössze, mit a 37., 38. §-ok adnak idevonatkozólag. A tankönyv tárgyi értélcét tekintve különben, megjegyezhetem, hogy úgy általános előterjesztése, tehát a mű egésze, a különböző részletek, a könyv adatai a történeti igazságnak és hűségnek általában megfelelnek. Botlás vagy tárgyi tévedések a könyvbe nem csúsztak be. A tárgyi érték méltatásával kapcsolatban kell reámutatnom az egyes fejezetekben az anyag ügyes csoportosítására, a vonzó és kedves kidolgozásra. Az nevezetesen, mit egy-egy szakaszban összefoglal, vonzó egész mindig és kedves üde kép. Akár az apostolok személyének rajzát (11—23. 1.), akár egyes történeti szereplők alakját — mind Vald, Yiklif 31. és 36. §-ok — ha nézzük a könyvben, a vonzó, üde előadásban kedves azt a mit a szerző nyújt. A mit előbb a történeti pragmatizmusra tekintve kárnak jeleztem, t. i. a személyekhez fűzött előadást, külalaki szempontból üdeséget kölcsönöz a tankönyvnek. A hivatott tankönyvíró, S. Szabó Józsefnek általánosan ismert kedves írói modorában, megszólal a könyv minden egyes lapján. A gimn. vallástani tankönyvnek mindenekelőtt könynyen folyó, világos előadásúnak kell lenni. A szerzők e szempontot tartva szem előtt, nem egyszer lesznek pongyolák a könnyed előadás kárára. Nem egy szerző esik az ellenkező hibába, t. i. tudományos súlylyal kívánván fellépni, száraz és élettelen előadása. Az ismertetés alatt levő tankönyvben helyesen alkalmazott középhatárt látunk e tekintetben, t. i. megfelelő tartalmat a megkívánt könnyed formában. Én főleg e szempont helyes keresztülvitelében látom e tankönyvnek jeles értékét. Ezek után külön szólanom szükségtelen e mű stílusáról. Ismétlésbe bocsátkozom, midőn újból kiemelem, hogy szerző irálya mindenütt világos, könnyen folyó, magyaros. Úgy a történeti alakok megrajzolása, a tények és események leírása, a részletek kidomborítása: a nyelv és előterjesztés kiváló mesterére vallanak. Néhol tán jellemfestés okáért a kelleténél több synonimákkal dolgozik vagy jelzőket zsúfol össze. Most, a mikor a könyv már a könyvpiaczon van és a tiszántúli egyházkerület gimnáziumaiban az egyházkerület kiadásában kötelezőleg az 1903—1904. tanévben bevétetik, nyereségnek tartom bevételét, jó vezérfonal lesz egyháztörténeti oktatásunk első felén. Ez okból legyen szabad a többi egyházkerület gimnáziumai vallástanárainak is figyelmébe ajánlanom. Más új, a megújított tantervhez szabott tankönyvünk úgy sincsen még; hogy úgy mondjam, válogatnunk jobb ós jobb, új és újabb egyháztörténeti tankönyvek közt nincs módunkban, részeltessék tehát figyelembe az új tanterv intézkedésének általam vázolt helyességét, vegyék be az új tankönyvet, hiszen fontos egyházi és pedagógiai követelmények tették szükségessé úgy a tantervi változatot, mint ennek nyomán a könyv megírását és kiadását. Barla Jenő. BELFÖLD. A felső-baranyai ev. ref. egyházmegye tanítótestületének közgyűlése. A felső-baranyai ev. reform, egyházmegye tanítótestülete f. hó 5-én, szerdán délelőtt tartotta tisztújító közgyűlését Siklóson. A gyűlésen a tanítói egyesületnek mintegy harmincz tagja jelent meg; tekintettel a nagy munkaidőre, elég szép számnak mondható. A gyűlést Fejes Lajos helyettes elnök nyitotta meg igen szép beszéddel. Megnyitójában elismeréssel emlékezik meg Csáth Ferencz, nyugalomba vonult magyar-mecskei tanítóról. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Sütő Pál főjegyző előterjeszti, hogy az alapszabálymódosítást a vallás- és közoktatásügyi miniszter nem hagyta jóvá. A tanítótestület ugyanis az egyházkerület jogérvényes határozata alapján azt kívánta, hogy a községi iskolák ref. vallástanítói is legyenek tagjai az egyesületnek, ezt a határozatot azonban a községi ref. tanítók megfolyamodták azzal az indokolással, hogy Ők úgyis kötelezett tagjai a baranyamegyei tanító-egyesületnek. A miniszter nekik adott igazat a fennálló kerületi szabályrendelet ellenére, mely azt mondja, hogy a ref. vallástanítóknak és kántoroknak testületi összeköttetésben kell lenniök a többi ref. tanítókkal. A gyűlés azt határozta, hogy az egész ügyet ismét az egyházmegyei közgyűlés elé viszi, hogy az vizsgálja felül újra a dolgot, és ha szükségesnek látja, tegyen újra lépéseket. Losonczy Ferencz gyámpénztáros fölolvassa jelentését a gyámpénztár állapotáról, melyből kitűnik, hogy ez évi pénztármaradvány 10,519, kor. 14 fillér. A gondosan készült számadásért a gyűlés köszönetet mond. Ezután következik a gyűlés legfontosabb tárgya, a tisztújítás. Fejes Lajos helyettes elnök székét Gál István korelnök, a jegyzői széket pedig ifj. Losonczy László foglalja el. A választás egyhangú fölkiáltással történik. Elnök lett: Sütő Pál markóczi, alelnök Nagy István dr.-szabolcsi tanító. Főjegyző : Hegedűs Titusz, aljegyző : Szűcs Kálmán. Gyámpénztáros: Losonczy Ferencz. Közpénztáros: Csikesz Sándor. Választmányi tagok, a siklósi körből: Biczó Lajos és Makay Márton. Böközi körből: Lukács Ferencz. Ormánvidéki körből: Losonczy Ferencz és Vargha János. Az alsóvidékből: Fejes Lajos és Garzó Ferencz. Szigetvidékből: Vargha István. Egyházmegyei közgyűlésre képviselőkü] Sütő Pál és Losonczy Ferencz