Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-12 / 28. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 9 kor., egész évre:, 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Reformkatholiczizmus és protestantizmus. Dr. Szlávik Mátyás. — Tárcza: A művészet és erkölcs viszonya egymáshoz. Hörk József. — Könyvismertetés: A mi hitünk és prédikálásunk. Betesy Viktor. — Belföld: Az orsz. ref. tanáregyesület közgyűlése. Tudósító. — Külföld: Külföldi szemle. M. J. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. —Egyesület. — Különfélék. Pályázat. — Hirdetések. Refromkatholiczizmus és protestantizmus. Manapság sokat foglalkozik a külföldi sajtó a reformkatholiczizmussal. Főbb elveit a minap a magyar sajtó is (Budapesti Napló, Budapesti Hirlap, Magyar Szó, Alkotmány stb.) ismertette abból az alkalomból, hogy annak egyik kiváló szószólója és jeles tollú történetírója Ehrhard bécsi, jelenleg freiburgi kath. theol. tanár Rómában járt és deprekált. Több kevesebb érzékkel és tudással foglalkoznak vele az innenső s a túlsó oldalon kulturális, történeti és főleg vallási oldaláról egyaránt. Szembeállítva azt a katholiczizmus mai torzképével: a politikai jellegű jezsuita ultramontánizmussal. A reformkatholiczizmus korunk felekezeti életének kétségtelenül egyik legsajátosabb jelensége, az osztrák «Los von Rom» mozgalmára való tekintettel szinte az idők jele, bár másrészt be kell vallanunk, hogy annak a mai önző pápás vatikáni rendszer mellett ép annyi értelme ós jelentősége van, mint p. o. napjainkban toleranczia javaslatának a német czentrumpári politikájában. Mert hát vagy reform, vagy a mai vatikáni katholiczizmus, tertium non datur! Ennyiben méltán föltehetjük a kérdést, hogy vájjon a kath. egyháznak a középkori világuralmi merevségből s a jezsuita szolgaságból való megszabadulására irányuló reform törekvésekben lássuk-e tényleg az egyház megújulását, vagy pedig csupán a még teljesen el nem hallgatott német kath. tudományos lelkiismeretnek utolsó bizonyságtótelét? Nézzük csak közelebbről, mi is az a reformkatholiczizmus, s hogyan kell azt megítélnünk a protestantismus világánál ? I. Tudjuk, hogy már 100 évvel azelőtt Wessenberg, a konstanczi egyházmegye liberális helyettes püspöke, kora egyházának külső elvilágiasodásával és világuralmi törekvéseivel szemben egy Rómától független, német nemzeti jellegű keresztyén kath. egyház létesítésére törekedett. A kúria elhallgattatta, meghiúsította freiburgi érsekségét s a jezsuiták (cilluminátusnak ós jakobinusnak® denuncziálták Rómában. S az is ismeretes, hogy Hontheimi Miklós trieri érsek egy szabadabb püspöki jellegű katholiczizmusra törekedett, s a vallásosabb ós liberálisabb kath. érdekek hangsúlyozásában később is követői voltak Hirscher ós Sailer, továbbá a hermesianismus és güntherianismus s a 40-es években a német és 1870 óta az ókatholiczizmus. A careformkatholiczizmusy> neve azonban legújabb keletű. Legelőször Hertling báró, strasszburgi tanár hangoztatta 1896-ban a német katholikusok konstanczi nagygyűlésén. Itt fejtegette közelebbről, hogy a mai katholiczizmus a szellemi élet, a tudományos kutatás, az általános műveltség s a kulturális feladatok terén messze mögötte maradt a német protestantizmusnak, s hogy a katholikusoknak ez az elmaradottsága egészen természetszerűleg maga után vonta azok háttérbe szorulását a szellemi élet összes vonalain. Az egyház tanait és intézményeit nem érintette, hanem csakis a művelődés ós a tudomány, az állam ós a társadalom terén kifejtendő nagyobb szerepét vitat'a. Őt követte ugyanez óv novemberében Schell würzburgi theol. tanár ((theologia ós tudomány® cz. rektori előadásában. Ebben vitatta a katholiczizmus jogát és kötelességét a haladó tudomány művelésére. A kath. theologia is — úgymond — csak egy megkötöttséget ismer, s ez a tények hatalma; a ténylegesnek csak egy ismertető jelét vallja, s ez az értelemmel s a tapasztalás ós gondolkodás törvényeivel való megegyezés, s csak egy korlátot fogad el, s ez az igazság. Ép ezért a kath. theologia egyenjogú a többi egyetemi