Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 koron*. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Á mi zsinati programmunk. Szüts Farkas. — Pappá avatás, vagy fellehet-e szentelni a vallástanító lelkészeket ? Dr. Kiss Áron. — Iskolaügy: A budapesti vallástanítói állások. Hamar István. — Tárcza: Van-e túlvilág? Ruszkay Gyula. — Könyvismertetés: Juhay Antal: A második osztály tanítója. Keresztesi Sámuel. Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Adakozás. — Pályázat. — Hirdetések. , A mi zsinati programmunk. ^ A zsinati előkészületek alkalmából szükségesnek tartjuk jelezni röviden azt az álláspontot, a melyet Lapunk a zsinati kérdésekben elfoglal. A debreczeni és a pesti zsinat alkalmával is megtettük ezt, mert az egyházi sajtó fontos hivatásának tekintjük, hogy olvasóit tájékoztassa a szőnyegen lorgó kérdésekben. Szerettük volna a konvent csinálta előmunkálatokhoz kapcsolni zsmati proprammunkat. hogy egészen gyakorlati és konkrét legyen az eljárásunk; ámde a zsinati munkálatok még nincsenek kinyomatva s így azok birálatát máskorra tartván fönn, most be kell érnünk egy rövid elvi programmal, a mely erre a kérdésre adjon feleletet: Mit kiván a magyar kálvinizmus a zsinattól? 1. Kivánja, hogy rendezze az egyházi adózást. A mostani egyházi adónak az a fő hibája, hogy túlnyomólag személyi adó lévén, rendkívül aránytalan és roppant igazságtalan. Némely kis gyülekezetben olyan nagy, hogy az állami adónak 100, 200, sőt 300%-át is fölözi; némely népes gyülekezetben meg olyan csekély, hogy jóformán adónak sem nevezhető. S mivel a kis gyülekezetek száma tízszer annyi, mint a nagy gyülekezeteké : ezért a kálvinista egyházi adó az aránytalan és igazságtalan megoszlás miatt csaknem országszerte túlterhelő, mely a szegényebb néposztályt a roskadozásig nyomja, a vagyonosabb osztály adóképességét pedig nem eléggé használja föl. Az egyházi törvényhozásra az a nagy feladat vár, hogy a túlterhelésen bizonyos mérsékelt személyi adó megtartása mellett a vagyonaránylagos adó behozatalával segítsen. És mivel a gyülekezetek adókivetési jogát teljesen központi adókivetéssel fölcserélni sem nem tanácsos, sem nem autonom protestáns elj aras: a zsinatnak azt a módot kell kitalálni, hogy a számban és erőben fogyatékos gyülekezeteket erősítse meg, részint az erősebb gyülekezetek erő-fölöslegével, részint az országtól az 1848 : XX. t.-cz. alapján jogosan követelhető állami segítséggel. Merte

_a mily jogos és czélszerű az államtól az uralkodó egyházéval arányos fentartó segítséget követelni a jelzett törvényes alapon, ép annyira csak népszerűséghajhászat, hírlapi felületesség és hiú álmodozás azon lovagolni, hogy a protestánsok összes egyházi és iskolai szükségeit az állam fedezze. Bizony, ha anyaszentegyházunkat nemcsak a maga hitelveiben, nemcsak szabad vallásgyakorlatában, hanem a szabad önrendelkezési és független önkormányzati jogaiban is meg akarjuk tartani, akkor az egyházi adóreform súlypontját első sorban a saját anyagi erőnkre, a saját adóképességünk okos felhasználására kell fektetnünk; az előre látó bölcseség, az elvhű protestáns gondolkozás azt követeli, hogy az állami anyagi erő igénybevétele e téren is csak segítség, csak támogatás legyen. Nekünk holmi kényelmi és könnyebbségi tekintetből nem szabad a magyar protestantizmust elállamosítani, nem szabad az állami támogatást állami eltartássá bővíteni. Az egyház állami segítése: bölcs dolog; az egyház elállamosítása: egyházi hűtlenség. 2. Kivánja az egyházi tisztviselők anyagi helyzeténekjavítását. Lelkész, tanár és tanító a magyar kálvinista egyházban, egyes kivételektől eltekintve, a kongrua rendezése után is rendkívül silány ellátásban részesül. Papságunk fizetése csekélyebb, mint akármelyik rendezett keresztyén egyház papságáé és aránytalanul szegényesebb, mint a külföldi prot. papoké. E mellett nincs az elaggott és munkaképtelen lelkészeknek nyugdíjintézetök és rendkívül gyarló a lelkészi özvegyek és árvák ellátása. Ez a szegényes anyagi helyzet aggasztólag szállítja, rohamosan sülyeszti a lelkészi pályára lépők szellemi színvonalát. A református