Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-14 / 24. szám

napja? Ki él csak egy század előtti költőink közül a nép szivében?! Nemzetünk szellemének kiismerése czéljából tehát még a nemzet vatesein is túl kell menni. A nemzeti szellemnek még egy közvetlenebb forrásához kell folyamodnunk. Nyelvében él a nemzet! Nem a reflexió, hanem a természet, a közvetlen szellemi teremtés terméke anyelv. A honalapítás és fentartás tényét annyi viszontagság, annyi nemzetiség, felekezetiség és pártoskodás daczára nem utolsó helyen magyarázza meg a magyar nyelv. Ettől kell megkérdezni, hogy a történeti hagyomány szerint mit értett a magyar ember nevelés alatt. Ha a nevelés szavának használatát különböző korban, különböző vonatkozásban ismerjük: úgy a magyar gondolkozást a nevelésre nézve is hitelesen bírjuk; különösen akkor, ha ugyanezt a szavat azon nemzet szavával és értelmével hasonlítjuk össze, a mely nemzet az ő szellemével és kultúrájával leginkább volt hatással reánk. A nemzet lelkét a népmondások, a példabeszédek tárják fel. Ezek alkotják a nemzet inegjegeczedett filozófiáját: a nevelés a példabeszédekben alkotja a nevelésnek sajátos magyar jellemét. Ezért a történeti szótár után a közmondásokhoz, a példabeszédekhez fordulunk, hogy a nevelésnek magyar nemzeti szellemét és jellegét kiismerjük. Ezen ismeretünk fokozódik tisztaságában, világosságában, ha a nevelést a német közmondásokban is vizsgáljuk s az ezzel való összehasonlítás útján is a magyar nemzeti nevelés sajátosságát tudatra emeljük. E kettős alapon nyugvó nemzeti nevelés eszményéből fejti ki aztán szerzőnk az ezen alapnak megfelelő tanügyi szervezetet. B. 1. BELFÖLD. Az egyetemes konvent ülései. A második napon délután is ülésezett a konvent, hogy a még nagy számmal levő ügyek letárgyalását siettesse. Ebben az ülésben legelső sorban is az egyetemes tanügyi bizottság jelentésének végét hallgatták meg; azután pedig a közigazgatási és a közjogi bizottság által előkészített ügyeket tárgyalták le. A tanügyi bizottság véleményezése alapján elintézett ügyek közül, mint fontosabbakat megemlítjük a következőket. A gimnáziumi rendszabályok revíziója, mivel a zsinat iskolai szervezetünkön lényeges változtatásokat fog eszközölni: a zsinat utánra halasztatott. A hazai kiadású gimnáziumi tan- és segédkönyvek jegyzékének revideálása elrendeltetett. A szászvárosi főgimnázium új épületterve tárgyában kelt miniszteri leirat tudomásul vétetett; a tervek leküldettek a kerülethez, azzal az utasítással, hogy az alkalmas idő elérkeztével a kivitel iránt intézkedjék. Tudomásul vétettek a hódmezővásárhelyi gimnázium beruházási államsegélyére, a máramarosszigeti és hm.-vásárhelyi gimnáziumok államsegótyóre, a már államsegélyes gimnáziumok 1903. évi segélyeire vonatkozó miniszteri átiratok és kerületi jelentések. A gyönki gimnázium államsegélyére vonatkozó jelentés helybenhagyatott és a kerület elnöksége felhatalmaztatok a szerződés időközben leendő aláírására. Az egyetemen szervezendő prot. theol. fakultás ügyében kelt kerületi vélemények a jegyzőkönyv mellékleteképen közöltetni fognak. A felsőbb leány- és a polgári iskolákról, a tanító- és tanítónő-képezdékről, a népoktatásügy 1901/2. évi állapotáról, a nagykőrösi tanítóképezde állami segíttetéséről ós a theologiai akadémiákról szóló jelentések egyszerűen tudomásul vétettek. A tanítóképezdék tanterv-revíziója a zsinat utánra halasztatott; a polgári fiú- és leányiskolák részére szükséges vallástani kézikönyvek pályázat útján fognak elkészíttetni; Lencz Géza bécsi theol. licentiatusa honosíttatott. Elhatározta továbbá a konvent, hogy a nem egyházunkhoz tartozó iskolák részére hitoktatói állások szervezése s a hitoktatói dijaknak egységes szabályozása tárgyában felterjesztést fog intézni a kultuszminiszterhez. A közigazgatási bizottságnak Pokoly József által előterjesztett jelentései alapján több igen fontos, külföldi vonatkozású ügyet volt alkalma tárgyalni a konventnek. Ezek az ügyek szinte kellemes üde levegőt hoztak be a tárgyalásoknak az egyhangú jelentések által már fullasztóvá vált légkörébe, s alkalmat adtak konventünknek arra, hogy tovább is nézzen hazai egyházunk szűk határain és részt vegyen az evangeliumi protestantizmusnak az egész világot magába ölelő életében. A bizottság jelentésében azonban voltak hazai vonatkozású fontos ügyek is. Legelső sorban ezek elintézéséről emlékezünk meg, s azután térünk a külföldi, illetve egyetemes vonatkozásúakra. Mult évi egyet, konventünk felterjesztést intézett a kultuszminiszterhez az iránt, hogy a már kiutalványozott, de az időközben elhalt lelkész által már fel nem vehetett félévi kongrua-segély az özvegynek, illetve a kiskorú árváknak adassék ki. A miniszter e felterjesztésre azt válaszolta, hogy az utalványozási eljárásnak törvény által szabályozott rendjét nem változtathatja meg; egyes rendkívüli esetekben azonban nem fog elzárkózni az elől, hogy kivételt tegyen a kongrua-segélynek az özvegy vagy az árvák részére kiutalványozásában. A kivételes intézkedhetés jogát azonban magának tartja fenn. A miniszteri válasz tudomásul vétetett. Erdély az iránt tett felterjesztést a konventre, hogy a kerületi költségvetések könnyebbé tétele és a kerületek tájékoztatása végett konventi költségelőirányzat készíttessék. Az indítvány azonban mellőztetett. Az egységes halotti énekeskönyv kérdésében kimondták, hogy az egységesítést óhajtják ; a kérdést pedig megoldás végett a zsinat elé terjesztik. Dunántúl azt kérte, hogy mivel tájékozatlanságból több egyház nem kérte a lelkészi kongruakiegészítést a kikötött idő alatt, tegyen felterjesztést a konvent a miniszterhez az iránt, hogy a kongrua-kérésre újabb határidőt engedjen. A konvent újabb határidő kérésébe nem ment bele; csupán az iránt intéz kérést a miniszterhez, hogy az olyan lelkészi állásokat, a melyeknek a jövedelme a törvény életbeléptetése óta, rendkívüli körülmények folytán, alább szállt 1600 koronánál, részesítse, a törvénynek megfelelőleg, utólag is kongrua-segélyben. A dunántúli és a tiszáninneni kerületeknek az iránt benyújtott előterjesztése, hogy a közigazgatási államsegélyek jövőre a konventi és a zsinati költségek kulcsa szerint osztassanak fel a kerületek között, véleményezés végett letétetett a kerületekhez. A külföldi vonatkozású ügyek között első volt az észak-amerikai ref. egyház zsinatának egyetemes egyházunkhoz intézett üdvözlő levele, a mely, valamint a zsinat megküldött jegyzőkönyve is arra hívta fel egyházunkat, hogy lépjen állandó összeköttetésbe az északamerikai ref. egyház vezetőségével, a végből, hogy az Amerikába kivándorolt magyar reformátusok egyházi és lelki gondozása könnyebbé és rendezettebbé váljék. A közigazgatási bizottság e felhívásra vonatkozólag azt indítványozta, hogy küldjön arra a konvent meleghangú