Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-31 / 22. szám

híveinek maroknyi gyülekezete! Alászállott, de nem a kézzel csinált szentek szentébe, hol kő­táblákra valának felírva törvényei; hanem a hivő lelkek szentek szentjébe, hol a szivek hústáblái hordozzák magokon a szeretet nagy parancso­latát ! Alászállott, de nem hogy lángba, vérbe borítsa a világot; hanem hogy mennyei tüzet szállítson alá hamvadó reménységek új életre keltésére, homályos elmék megvilágosítására, gyenge akarat elszánttá tételére. Alászállott, de nem hogy földi országot adjon az elvakult és szent akaratát megismerni nem tudó testi Izrael­nek ; hanem hogy megvesse fundamentomát annak a lelki országnak, a melynek polgárai mindazok, a kik a hivő Ábrahámnak és az Istennel is meg­küzdött Izraelnek lelki gyermekei a magas ég alatt! Suhan a Lélek, mint sebesen zúgó szélnek zendülése, és betölti az egész házat, a melyben egy akarattal együtt vannak az Űr igazi szaba­dítását váró hivő lelkek. Kettős tüzes nyelvek lebegnek fejeik fölött; megtelnek Szent Lélekkel, és megzendül beszédessé vált ajkaikon a szaba­dításnak evangelioma, és hat, mint a kétélű tőr, a velőknek megoszlattatásáig, elméket világo­sítva, sziveket úijászülve és lelkeket foglyul vive az üdvösség Urának trónusa elé! A legyőzöttnek, eltemetettnek hitt igazséig a magas mennyországból tett bizonyságot önmaga felől, hogy feltámadott, hogy él ós élni fog örökké, meghódítva és megváltva a világot, az Atyának szent akarata szerint! Porba omlott a testi Izrael reménysége; enyészet martaléka lett ragyogó temploma; idegenek vették birtokukba szent városát, az ősatyák földét, s maga vándorlóvá és bujdosóvá lett a népek között: de ama másik ország, a melyet az Atyának ós a Fiúnak Lelke alapított meg az első pünköst dicsőséges napján, diadalmasan terjeszti ki határait széles e föld kerekségére, hirdetve ós bizonyítva, hogy a hol az Úrnak Lelke vagyon, ott van a szabadság; a betű megöl, a Lélek az, a mely megelevenít; az Isten országának szegeletköve a názáreti Jézus Krisztus, ós nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között ég alatt más név, a mely által kellene nekünk megtar­tatnunk ! * * * Óh! első pünköstnek szent napja: oltsd be fenséges tanulságaidat a mi leikeinkbe is! Mi is készülődünk az egybesereglésre, hogy felépítsük magyar Sionunknak lerontott kőfalait ós felállít­suk tűz által megemésztett kapuit! A mi lelkein­ket is a szabadulásnak égő vágyakozása tölti el! Mi is úgy érezzük, hogy elérkezett az idők tel­jessége és meg kell változnia a világ képének ! A mi ajkainkon is hangzik a* keserűségnek ós fájdalomnak jajszava, a mint látjuk előretörni a pusztulás ós pusztítás sötét hatalmát, s idegenek kezébe esni őseink vére által öntözött szent helyeinket! A mi szivünkből is előtör a fohász­kodás : Óh Isten! atyáink Istene! vajha meg­szakítanád az egeket ós alászállanál! Óh! de te szent első pünköst napja! e szabadulás után való vágyakozásunkban taníts meg bennünket dicső példáddal arra, hogy lelkünk szemeit mindenek­felett arra a lelki országra irányozhassuk, a mely­nek első kövét Te tetted az egyetlen igaz Fun­damentomra. Taníts meg bennünket, hogy minde­nekfelett azt a lelki szabadulást keressük, a melyet Te hoztál el Krisztus híveinek kicsiny gyüle­kezetébe. Taníts meg bennünket, hogy egy aka­rattal tudjunk együtt lenni, mint amaz elsők, egyesülve hitben, reménységben ós szeretetben! Suhanj, suhanj áldott Szent Lélek! lelke mennyei Atyánknak s megváltó Krisztusunknak ! Szállj alá leikeinkbe! Oszlasd a kétség homályát, támaszd fel csüggedő reménységünket, változ­tasd erővé erőtelenségünket! Mennyei tüzeddel ihlesd lelkeinket, tedd beszédessé ajkainkat, hogy bizonyságot tehessünk mi isaz Igazság felől ; hirdet­hessük a szabadulásnak evangóliomát, elméket világosítva, sziveket újjászülve, lelkeket foglyul vive az Üdvösség Urának trónusa elé! Jövel Szent Lélek ! Segélj bennünket, hogy azon a fundamentomon építhessünk tovább, a melyet az örökkévaló Isten maga tett az épület szegeletkövévé! Segélj megismernünk, hogy a betű megöl, a Lélek az, a mely megelevenít! Segélj belátnunk, hogy nem adatott emberek között ég alatt más név, a mely által kellene nékünk megtartatnunk, mint csak egyedül a Jézus Krisztusé! Jövel mihozzánk, Szent Lélek Isten! Hamar István. ISKOLAÜGY. Életezélunkra tanító kalauz. — Nevelési szempontból. —• 10. Sophia. (Bölcseség.) A bölcseség templomához csak egy út vezet. Erről az útról három dolog térít le: Ha a jót elmulasztottad. Ha a rosszat elkövetted. Ha az időt elszalasztottad. Haec tria dolenda sunt: Bonum — omissum. Malum — commissum. Tempus — amissum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom