Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-26 / 17. szám

elintézés alá. Ezek közül felemlítésre méltóknak ítéljük a következőket. A pápai főgimnázium rajz ós rajzoló geometriai tanszékére Losonczy Jenő, eddigi helyettes tanár, a theol. akadémia igazgatójává Thury Etele választatott meg. A pápai főgimnázium nős tanárainak lakáspénzét 200 koronával emelték. A párhuzamos osztályokat, segédtanárok alkalmazásával, továbbra is fentartják. A tanítóképezdénél egyelőre a páros és páratlan osztályok váltakozó rendszerét alkalmazzák; de arra való komoly törekvés mellett, hogy a teljes négy évi tanfolyam minél előbb megvalósítható legyen. Az intézet igazgatójává dr. Horváth József választatott meg. Végül örvendetes tudomásul vette a közgyűlés Szabó György kerületi ügyésznek a pápai főiskola konviktusa javára tett 4000 koronás alapítványát. A közgyűlés este 7 órakor, Hegedűs Sándor bezáró szavaival és Antal Gábor püspök buzgó hálaadásával ért véget. MISSZIÓÜGY. Protestáns országos árvaegyesület. Árvaegyesületünk e hó 18-án tartotta közgyűlését, dr. Kovácsy Sándor elnöklete alatt. Az ülést Brocskó G. Adolf ev. s.-lelkész imája nyitotta meg, a mely után dr. Horváth Zoltán titkár előterjesztette a választmány 1902. évi jelentését. A tartalmas jelentésből kiemeljük a következő részleteket. Dr. Jelenik Zsigmond halálával és érdemei méltatásával kezdi a jelentés. Jelenik orvos volt, a ki 30 éven át ingyen gyógykezelte az árvaház betegeit. Nemes lelkű, emelkedett szellemű keresztyén emberbarát, a kinek nevét méltán vésette a választmány az egyesület nagy alapítóinak nevei mellé. Dr Jelenik a Bauhofer, Székács, Ballagi, Wagner J. gárdájából, abból a gárdából való, a mely a prot. árvaházat erkölcsi és anyagi áldozattal megalapította és felvirágoztatta. Dr. Jeleniknek a Wagner-féle nagy alapítvány keletkezésében is része van, a mennyiben a mikor Wagner János dr. azzal a gondolattal foglalkozott, hogy vagyonát végrendeletileg valamely jótékony czélra fordítja, dr. Jelenik irányította a figyelmét a mi árvaházunkra. Az egyesület 44-ik évéről való beszámolóból örömmel láthatjuk, hogy az 1902-ik esztendőben budapesti árvaházunkban 96 árva, 56 fiú és 40 leány nyert gondozást; a rozsnyói luth. árvaházban 15 árvát, vidéki családoknál 7 árvát, saját édes anyjuknál 2 árvát s összesen 120 árvát gondoztatott az egyesület; pénzsegélyben pedig 36 árvát részesített 3580 kor. erejéig. Az egyesület jótékonysága tehát összesen 156 árvára terjedt ki. Mindenesetre tekintélyes szám, magában véve; de még figyelemre méltóbb az a körülmény, hogy az egyesület nagy súlyt fektet a kötelékébe fölvett árvák testi és erkölcsi nevelésére, s ha az intézetből kikerülnek az életbe, akkor is rajtok tartja a gondját, s a szükséghez képest anyagilag és erkölcsileg is támogatja őket. Az egyesület árvaháza Brocskó Lajos igazgató kipróbált vezetése alatt áll, a ki mellett jelenleg Szalag Samu és Aágh József tanítók és Brocskó Lajosné s Tibély Margit tanítónők végzik az árvák oktatását és nevelését. A kézimunkát a leányoknál Petrik Janka, a fiúknál Gsernok Rezső tanította; a háztartást özv. Máchik Gyuláné vezette. A tanításra való felügyeletet, Szőts Farkas elnöklete alatt a tanügyi bizottság, a háztartásra való felügyeletet, özv. Haberern Jonathánné elnöklete alatt a női választmány teljesítette. Az árvák egészségi gondozását dr. Szontagh Félix orvostanár végezte. Az egyesület anyagi helyzete az 1902-ik évben, az általános gazdasági ós kereskedelmi pangás miatt nem igen ment előre, sőt némileg visszaesett. Az egyesület összes bevétele 57,824 korona 05 fill., összes kiadása 62,340 korona 06 fillér volt, tehát a forgalmi mérleg 4516 kor. 01 fillér túlkiadással zárult. A bevételek között a Naptár jövedelme 1515 koronával, a Prot. Egyh. és Isk. Lap gyűjtése 611 kor. 14 fillérrel szerepel. A bevételek csökkenésének megfelelőleg az egyesület vagyona is, a mely az előző évben 1.044,978 kor. 76 fill. volt, az 1902-ik évben 1.040,462 korona 75 fillérre szállott, tehát összesen 4516 kor. 01 fillérrel csökkent. Igaz, hogy ez a vagyoncsökkenés nem az alapítványi vagyon rovására történt, hanem a tartalékalapból vétetett; de így is csökkenés, a mi főleg a folyó jövedelmek (bál jövedelme, kamatláb leszállás, tagok fogyása stb.) és az adományok és alapítványok csökkenéséből, no meg abból is származott, hogy az árvák élelmezése is 1224 koronával drágult. Az 1902-ik évben dr. Kovácsy Sándor és neje Vetsey Gizella, házasságuk 25-ik évfordulója alkalmából 1000 korona alapítványt tettek; Karczag István pedig 500 koronára egészítette ki addigi alapítványát. Nagyobb adományt kapott az egyesület Ferenczy Lászlótól, a ki egy m. központi takarékpénztári részvényt (1360 kor.) hagyományozott; Bognár Gábortól és nejétől 200 kor., és Klement Jánostól 50 koronát. Az előző években nyert hagyományokhoz és adományokhoz képest e téren is csökkenés mutatkozik; de vigasztaló a helyzetben az, hogy közel 15,000 korona értékű régebbi keletű alapítvány és hagyomány fog a közel jövőben az egyesület javára esedékessé válni. A közgyűlés sem a választmány gazdálkodása miatt nem gáncsoskodott, sem az egyesület jövője miatt nem aggodalmaskodott. Hiszen tapasztalás bizonyítja, hogy az egyesületek élete is olyan, mint a termés, a mely csak részben függ az emberi munkától és igyekezettől; mert noha Pál plántál és Apollos öntöz, de az Úr adja az áldást. S az Úr az Ő áldását még soha meg nem vonta a protestáns országos árvaegyesülettől. Ebben bizva, a közgyűlés megnyugvással vette tudomásul az 1902-ik évről szóló jelentést, a választmánynak készséggel megadta a fölmentést és bizalommal hagyta jóvá az 1903. évi költségelőirányzatot. Pedig ez a költségvetés is tekintélyes deficitet mutat, a mennyiben 58,280 kor. elkerülhetetlen szükséglettel, tehát kiadással szem-34*