Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-05 / 14. szám

itt sem volt. Egyházmegyénk egyik tanító képviselője több módosírást ajánlott, mik elfogadtattak. A 481-dik §-ba beiktatandónak véleményezzük: hogy a tanítók gyermekeiket nemi különbség nélkül a ref. vallásban tartoznak nevelni; a 486-ik §-ba pedig ezt, hogy a lelkész akadályoztatása esetén templomi szolgálatot tartoznak végezni. A 489. szakasznál a tanítók esküformája szintén megállapítandó s törvénykönyvünkbe felveendő volna. Az 508-ik szakasznál az a módosítás ajánltatik, hogy az iskolaszék választása fakultativává tétessék; vagyis csak akkor, ha az illető egyház „szükségét látja", válaszszon iskolaszéket, különben pedig annak teendőit a presbitérium végezze. Ezek egyházmegyénk főbb észrevételei is módosításai a zsinati törvénytervezetre. A rendelkezésünkre állott rövid idő alatt behatóbb kritika tárgyává e munkálatot nem igen tehettük; csak a bennünket közelebbről érdeklő pontokra nézve kívántunk nézetünknek kifejezést adni. Azon tárgyakkal, mik a tervezetben nem foglaltatnak, egyházunk egyetemére nézve azonban égető és a zsinat által mindenesetre megoldandó kérdések volnának, egyházmegyénk ezúttal egyáltalában nem foglalkozott. Ideje, kedve kimerült s miután a délutáni órákban bírósági iilést is kellett tartani, a közgyűlés délutáni 1 órakor berekesztetett. Mindössze pár kisebb fontosságú ügy intéztetett még el hamarosan a gyűlés bezárása előtt, ú. m. Sárbogárd és Csabdi tőkesegély kérvénye 12 egyház pótadó kivetési ügye. A délutáni bírósági ülés az egész délutánt igénybe vette. Négy rendbeli ügy s ezek között pár órán át egy tanító fegyelmi ügye tárgyaltatott, mely utóbbi azonban ítélettel most még nem volt befejezhető, újabb vizsgálat elrendelése válván szükségessé. Sajnálattal értesültünk, hogy egyik lelkészfársunk, kinek fegyelmi ügyével az Őszi kerületi bírósági ülés is foglalkozott, s melyben az egyházmegye újabb Ítélet hozatalára utasíttatott, a vett hivatalos jelentés szerint az országos elmegyógyintézetbe szállíttatott, minélfogva ellene a további eljárást egyházmegyénk bírósága megszüntette. Lévay Lajos. A f.-zempléni egyházmegye lelkószértekez lete és közgyűlése. A f.-zempléni ev. ref. egyházmegye lelkészértekezletót márczius 25-én, közgyűlését pedig 26-án tartotta meg Sátoralja-Ujhelyen. Úgy az első mint a második nap nagyon népes vala. A lelkészértekezlet első tárgya volt az Ujj István halálával megüresedett elnöki állás betöltése, melyre egyhangúlag Hutka József esperes választatott meg, ki rövid beszéddel székét elfoglalta. Ennek megtörténte után alólirott olvasta fel a volt elnök Ujj István t.-biró felett írott emlékbeszédét, mely egész terjedelmében emlékkönyvbe vétetett és a Sárospataki Lapokban közzététetni határoztatott. Második helyen Sütő Kálmán aljegyző referált néhány fontosabb tárgyról, így a kerület által az egyházmegyékhez véleményadás végett letett azon kérdésről lajstromos szavazás legyen-e a zsinati tagok választására nézve, vagy a mostani, az egyházmegyónkénti maradjon. Számos okot hozott fel a lajstromos szavazás mellett, így a többek között mint legfőbbet azt, hogy ezen szavazás mellett sokkal nagyobb tér nyilik a presbitériumok előtt a legalkalmasabb embereket küldeni a zsinatra, mert az egyházmegyénkénti szavazás mellett csak saját területűkről választhattak, míg így a kerület egész területéről. Azon ellenvetéssel szemben, hogy néhány nagyobb egyházmegye a kisebbeket leszavazhatja s egyedül saját embereit küldi a zsinatra: alólirott hivatkozott arra, hogy a presbitériumokban mindig volt bizonyos felemelkedettség, mikor a közügyről volt szó s most is úgy van, hogy a legérdemesebbek a legkisebb egyházmegyékből is csak úgy ott ülnek a kerület asztalainál, mint tanácsbirák, mint alegnagvobbakból, holott itt is leszavazhatnák a nagy egyházmegyék a kisebbeket. A lelkészértekezlet végül a lajstromos szavazás mellett döntött, Abauj indítványt tett a kerületen arra nézve, hog}^ a mostani téli látogatások májusra tétessenek át és hogy a pénzbeszedés alól a látogatók mentessenek fel. A lelkészértekezlet több ok miatt a mai rendszer fentartása mellett nyilatkozott. Legfontosabb tárgya volt azonban a lelkészértekezletnek a zsinati törvénytervezet megbirálása. Az ügy előadásával szintén alólirott bízatott meg, a ki a tervezetről hosszabb tanulmányt irt, számos módosítást tevén a tervezeten, mely módosításokat a lelkészértekezlet csaknem minden pontjában elfogadott. Az lévén a közfelfogás, hogy a munkálatot az arra tett határozatokkal legjobb lesz valamelyik Lapban közzétenni egész terjedelmében. Alólirott e tekintetben már intézkedett is, így az érdeklődőknek alkalmuk lehet a lelkészértekezlet felfogását a törvénytervezetről megolvasni, de néhány legfőbb pontot, csakis a legényesebbeket szükségesnek tartok felemlíteni. Általánosan az a felfogása lelkészértekezletünknek, hogy a tervezet úgy beosztás, mint stiláris szempontból jobb a mai törvénynek e tekintetben való oldalainál, de azért számos módosítás tétetett rajta e téren is. Az egyházközségi közgyűlésnek fakultatívvá tételét a lelkészértekezlet elvetette, fentartandónak mondja ki a közgyűlés intézményét minden egyházban. A mi felfogásunk ugyanis az, hogy a legfontosabb ügyekből nem lehet kizárni a tagokat. Az nem érv, hogy holmi renitens elem a presbitérium határozatát leszavazza. A renitens elemet nem kizárni, de épen bevonni, felvilágosítani kell, mert még máskülönben inkább renitens lesz s feldúlja az egyházi békét. A választók névsorának minden évben összeállítását a lelkészértekezlet nem helyesli, mert nevelni fogja a bürokratizmust úgy a lelkészi, mint az esperesi irodában. A lelkészek osztályozását úgy, miként a tervezetben van, nem tágításnak, de megszorításnak tartja e mai törvénykönyvvel szemben. A három osztályt elfogadja ugyan addig is, míg e téren valami gyökeres újítást lehet tenni, talán olyan értelemben, a hogy az Erd. Prot. Közlöny ismeretlen czikkezője a theol. képzés gyökeres újításával kombinálva gondolja, de addig elégnek tartja, ha első osztályú egyházba mindenki 3, II-ikba mindenki 2 évi szolgálat után, 111-ikba pedig mindenki azonnal pályázhatik, számos érvvel lett ez álláspont megokolva, elsorolására itt e helyen nincs idő. A lelkészválasztási eljáráson számos módosítás tétetett. Az egyházi adózásra vonatkozó Tisza-féle javaslatot a lelkészértekezlet olyan alakjában nem fogadta el. Lát benne bizonyos haladást, de az igazságtól így is távol állónak tartja, mert, bár a legalsó néposztály terhein segítene, mégis nagy közbevettetést csinál ezek és a gazdagok között. Egyetlen-egy példa elég ennek a megvilágítására pl. egy semmivel sem biró zsellér fizetne 2 kor. személyadót, ura az 500 kor. állami adót fizető személyi és vagyoni adót együtt 45 kor.-t. A viszony tehát ez: [0 : 500 = 2:45-höz. Igazságosan van ez kitalálva ? A legszegényebb emberen 2 kor. több, mint egy 500 kor. állami adóson 45 kor. A mai szocziális áramlatok közt épen a leggyengébb osztályt kell