Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-05 / 14. szám

A 27. §. 4. pontja után külön pont alá kívánjuk felvétetni, hogy „az egyházi esketést és temetést s általában az egyházi szertartásokat mellőző egyének a presbitérium tagjai közé fel nem vehetők". A presbiterek esküformájául a dunamelléki egyházkerület esküformáját fogadtuk el, azzal a pótlással, hogy e szavak után: esküszöm az élő Istenre, tétessék bele ez is: ki Atya, Fiú, Szentlélek stb. Hogy a presbiterválasztás idejét az esperes tiizze ki: szükségtelennek tartjuk. A választás mikéntje is bizassék az illető egyház elhatározására s legyen szabad közfelkiáltással is választani presbitereket avagy gondnokokat. A presbitérium összehívásának megtörténte elég, ha a jegyzőkönyvben megemlíttetik. A 40-ik §. első sora helyett visszaállítandó mostani törvénykönyvünk 30-ik szakasza: „Érvényes határozat hozatalára a presbiterek legalább egyharmad részének jelenléte szükséges". Kihagyandó a 43-ik §-ból ez: hogy „a tanító, ha presbiteri jegyzőnek választatik. ezen tisztet elfogadni tartozik". A 48-ik §-hoz hozzá toldandó volna, hogy „a más gyülekezetbe költözöttek előbbi egyházközségükben mindaddig tartoznak az egyházi és iskolai terheket viselni, a míg új gyülekezetük elöljáróságának bizonyítványa által nem igazolják, hogy új gyülekezetükben az egyházi és iskolai terhek viselésében tényleg résztvesznek". Az 55-ik §-nál egyházmegyénk hangsúlyozni kivánja, miszerint kívánatos volna, hogy a lelkészi fizetés legalább 2000 korona minimumban állapíttatnék meg, továbbá 5 évenkint 6 ízben kiszolgáltatandó 200 koronás korpótlékban. A 62. §. /) pontjában beiktatandó volna ez is: hogy a presbiter „az egyházi terhek lelkiismeretes viselésével is tartozik jó példát adni". A szegény-árva-gondnokra nézve világosan meghatározandó, hogy a presbiterek közül, vagy általában a gyülekezet férfi tagjai közül választható-e ? Az énekvezérektől megkívánja egyházmegyénk, hogy „hivatalos teendőik végzése közben tisztességes és fekete ruhát tartoznak viselni", és hogy „a lelkész által megjelölt zsoltárverseket énekeljék", hogy „műéneket csak a lelkész beleegyezésével adathatnak elő" s hogy csak a lelkész tudta „és beleegyezésével" távozhatnak el hosszabb vagy rövidebb időre az egyházból. A lelkészek esküformájául a dunamelléki egyházkerületét fogadtuk el. mely egyszerűbb, rövidebb, jobb. A lelkész teendőiről szóló végtelenül hosszú 86 § ra sok megjegyzés tétetett. Ezek közül megemlítem, hogy a betegek úrvacsoráztatására nézve egyházmegyénk az vj szövegezést nem fogadta el, hanem visszaállítandónak tartja a mostani törvény 118-ik szakaszát. Kihagyandónak véleményezi azt a passzust is, hogy a más felekezetű iskolába járó növendékek konfirmácziói oktatását feltétlenül lelkész végezze. A lelkész s illetve a presbitérium kötelességei közé felveendőnek véljük a szórvánj'beli hívek gondozását is. Az ismétlő iskolások vallásos oktatására nézve a mostani törvény szövegét fogadtuk el, az Antal Gábor-féle pótlással: „Ott, hol a ref. növendékek elemi, községi vagy más felekezeti iskolába járnak, a lelkész köteles a növendékek vallásos oktatásának teljesítésére, ha csak az egyházközség külön hitoktatói állást nem szervez". A házasulok templomi hirdetését továbbra is fentartandónak véleményezzük. A vegyes házasságból származó gyermekek vallását illetőleg ha egyházunkra nézve káros egyessóg jönne létre, ily esetben — véleményezi egyházmegyénk — a lelkész az egyházi esketést megtagadhatja. Hogy a rendszeres egyházi ruha milyen legyen, minden vita nélkül azt határoztuk, hogy maradjon törvénykönyvünk mostani szövege. A 100 §. e) pontjában foglalt újítást egyházmegyénk nem fogadja el; szerinte elég, ha az egyházmegyei tanítótestületet mint eddig, ez után is csak két kiküldöttje fogja képviselni az egyházmegyei közgyűlésen. — A 104. §-t pótolni javasoljuk ezzel: hogy ha az egyházmegyei közgyűlésen sem a gondnok, sem világi tanácsbirák nem volnának jelen, ily ritka esetben a kebelbeli egyházak valamelyik jelenlévő világi képviselője foglalja el az esperes mellett a világi elnöki széket. A lelkészválasztásról szóló IV-ik részt Mészöly Pál tanácsbiró referálta. Az egész részt, alig valami változtatással elfogadta egyházmegyénk. Csupán a 208-ik §. d) pontját vélné kipótolandónak ezzel: „ha a presbitérium a dijlevél kiállítását s beküldését megtagadná, azt az esperes az egyházmegyei levéltárban őrzött példány szerint hivatalból állítja ki". Kihagyandónak véleményezzük a 268-ik §. első bekezdését, mely azt mondja, hogy „a hittani szakról nyert szabályszerű végbizonyítvány hatályát veszti, ha az illető s.-lelkész kibocsátásától számított 15 hónap alatt az első lelkészképesítő vizsgálatot le nem tette". A kegyeleti időre egyházmegyénknek az a véleménye, hogy az arról való intézkedés az egyházkerületek s megyék joga és kötelessége legyen továbbra is. Egyházmegyénk különben az eddigi gyakorlatot véli továbbra is fentartandónak. Az egyházi adóról s a közalapról szóló részekre vonatkozólag Báthory Dániel tanácsbiró terjesztette elő a bizottság megállapodását, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Egyházmegyénk sommásan járt el e részek tárgyalásánál, kimondván, hogy egyházi adó alá jövőre is minden gyónó személy felvétessék, de csak egy-egy korona személyadóval. Az állami egyenes adó után fizetendő egyházi adó maximuma pedig 10% legyen; a mely kulcs szerint kivetett összeg, ha az egyház összes kiadását nem fedezné, az esetben az illető egyház államsegélyben volna részesítendő. A közalaphoz nincs semmi módosítása egyházmegyénknek. Az egyházi törvénykezésről szóló második főrészét a tervezetnek dr. Szüts Andor egyházmegyei ügyész és tanácsbiró referálta. Melegen üdvözli az új egyházi rendtartás tervezetét, mint egy minden tekintetben kiváló nagyszabású művet s móltatja annak több pontját. Mindazáltal néhány módosítást mégis szükségesnek vél; így pld. a 359. szakasznál úgy az előadó, mint az egyházmegye, 3-ad fokú fegyelmi büntetésül felveendőnek, illetőleg fentartandónak óhajtja a pénzbírságot; ellenben kihagyandónak véleményezi a ej pontot, a hivataltól fél vagy harmad nyugdíjjal való elmozdítást, mivelhogy nyugdíjintézetünk ez időszerint még nincs, az egyházak pedig nyugdíjadásra nem kötelezhetők. A 361. §-nál azt véleményezzük, hogy az intés és és feddés mellé mellékbüntetés kimondható ne legyen. Továbbá: a kihallgatandó tanuk esküformája állapíttassék meg s vétessék be a törvénybe. A 410-dik §. akképen volna módosítandó, hogy a tanukhoz és szakértőkhöz necsak az elnökség útján, hanem közvetlenül is lehessen kérdést intézni. A 455. §. 4-ik bekezdésében foglalt azon rendelkezést, hogy az elnökség felfüggesztő végzése a felfüggesztéstől számított 30 nap alatt az illetékes bíróság elé legyen terjesztendő, egyházmegyénk akképen óhajtja megváltoztatni, hogy a felterjesztési határidő 15 nap legyen. A köznevelésről szóló 3-ik főrész tárgyalásánál az előadó ugyancsak Báthory Dániel volt. Hosszabb vita