Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-08 / 10. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-trtcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona-Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A zsinati törvénytervezetről. Polcoly József. — Egyházunk veszteségei és teendői. Kóréh Endre. — Észrevételek a zsinati törvénytervezetre. Dr. Kiss Károly. — Iskolaügy: Báró Bánffy Dezső és a magyar közoktatásügy államosítása. — A sárospataki főiskola érdekében. — Tárcza: Ásatások a XIX. sz. folyamán a Szentföldön. Harsányi Sándor. — Belföld: Az érem másik oldala. Homola István. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. —. Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Nyilttér. — Hirdetések. A zsinati törvénytervezetről, A zsinati törvénytervezet végre-valahára napvilágot látván, itt az ideje, hogy a kritika rostájára tegye azt a nagy közönség, s hivatalosan nyilatkozzanak felőle az erre jogosított testületek. Mint az érdeklődő nagy közönség egyik tagja, bátorkodom én is véleményt nyilvánítani. De mikor ezt teszem, nem hallgathatom el azt az előzetes megjegyzésemet, hogy a tervezet előkészítésében eddig oly vontatottság tapasztalható, a mely a közügyre nézve felettébb káros. A konventi tagok is az utolsó napokban kapták kézhez a bizottsági javaslatokat és részben azért lett a konvent munkája is olyan hézagos. Most pedig, daczára annak, hogy a konventi ülések után alig volt valami változtatni való a javaslatokon, a nagy közönség ós a fokozatos egyházi hatóságok véleménynyilvánítására alig jut idő. Alapos és részletes kritika szinte lehetetlenség. Félnünk lehet, hogy ennek a vontatottságnak egy félbe-szerbe készült munkálat lesz majcl a drága és mégis gyászos eredménye. Ez bizonyára nem lenne kivánatos dolog; pedig nagyon alapos kilátások vannak reá, hogy a már említett fogyatékosságok miatt ezzel a bajjal komolyan kell számolnunk. Minthogy az idő az egyházmegyék ós kerületek nyilatkozatáig igen rövid : semmi remény sincs reá, hogy a tervezet felől a részletekben is kialakuljon ós tisztázódjék a közvélemény. Épen azért elsőben is az a fontos dolog, hogy a főbb kérdéseket vitassuk meg s ezek bírálata után tegyünk kísérletet a részletek méltatására, ha ugyan ki nem fogyunk az időből. Magam is ez okból csak nagy általánosságokban szólok ez alkalommal a tervezet felől. A tervezet átlapozása után teljesen megerősödött az a véleményem, mely különben a bizottsági munkálatok elolvasása után támadt volt, hogy ez a tervezet nemcsak igényli a beható kritikát, hanem sok tekintetben egyenesen ki is hívja maga ellen azt; szóval reá szolgál ós reászorul az alapos és részletes bírálatra. Összbenyomásom az, hogy a jelen tervezet, minőség tekintetében jóval alatta marad az 1881. és 1891. évi zsinatokra készült tervezeteknek. Alatta marad úgy alakjánál, mint tartalmánál fogva. Ezt a tervezetről általában mondom, mert elismerem, hogy egyes részletekben aránylag igen kevés a kifogásolni való. Valóban jobban szeretném, ha az összes hivatalos tárgyalásoknál nem a tervezet, hanem a jelenlegi egyházi törvény szolgálna tárgyalási alapul s a tervezet csak mint az egyes szakaszoknál ajánlott (?) módosítás vétetnék figyelembe. És a magam részéről ajánlom is, hogy az egyes egyházi hatóságok így járjanak el. Hiszen a mult óv április havában maga a konvent is elfogadta a zsinatelőkészítő első bizottság ama véleményét, hogy »közelebbről összehívandó zsinatunknak nem az lesz a czólja, hogy egészen új törvényeket alkosson, hanem hogy a meglevőt a változott viszonyokhoz alkalmazza s a tapasztalat szerint be nem váló részeket dolgozza át s pó'tolja«. Sajnos, hogy egyes albizottságok nagyon is eltértek ezen felfogástól s így okai lettek annak, hogy maga a novemberi konvent igazán nem tudta, hogy mit csináljon az özön módosítással, indokolatlan átalakítással, szükségtelen pótlással, a melyekről az egyes tagok, — mint mondám — csak pár nappal előbb szereztek tudomást, A jelen törvénytervezet nagyon reá szorul a kritikára már alakjánál fogva is. Külső formákban ugyan a lelkészválasztási, egyházi adóról s közalapról, a törvénykezésről s tanügyről szóló részletek elfogadhatók, de már az egyházalkotmányi rész, még ha tartalma megmaradna is,