Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-01 / 9. szám

A felekezet, a melyhez a kilépettek A kilépettek nemzetisége A» kilépés valószínű oka A felekezet, a melyhez a kilépettek magvar S fi »cS > -O >-i <x> nazarénus baptista nazarénus baptista -o viszálykodás lelkészszel egyéb és ismeretlen okok. kilépésük előtt tartoztak S fi -o "o "3 u o OJ S) CO ti cc szektához való tartozás vagy áttérés szektához való áttérés és az egyházi adók N -cő -fi bű <D viszálykodás lelkészszel egyéb és ismeretlen okok. kilépésük előtt tartoztak szám szerint %ban szám szerint szektához való tartozás vagy áttérés szektához való áttérés és az egyházi adók N -cő -fi bű <D viszálykodás lelkészszel egyéb és ismeretlen okok. Római katholikus 2!2 70-43 7 5 _ 77 147 38 15 55 46 Görög katholikus 2 2-67 — — 71 — — 2 1 48 — — 1 23 2 Görög keleti — — — 231 — 551 — 404 — 87 132 107 — 52 Ag. h. evang 60 27-71 153 15 — — 25 50 43 7 7 114 — 32 Ev. reform 246 98-40 — — — — — 4 94 17 4 19 97 — 19 Unitárius 1 100-00 — — —— — — 1 — — —• — — — Izraelita 1 10-00 — — — — — — 9 — 6 — 4 Összesen : %-ban : 522 31 21 31-21 160 9-57 15 0-90 302 18-06 — 0-30 551 32-96 117 7-00 | 697 1 41-68 152 9-09 113 6-76 158 9-46 374 22-36 23 1-38 155 9-27 A nazarénus szekta főként a gör. keletiek és róm. kath. köziil toborzott híveket, a baptista szekta a gör. kath. és az ág. h. ev. közt hódított. Az egyházi adó terhes volta önmagában 374 esetben volt a kilépés oka, legtöbbször az ág. h. evangélikusoknál és a görög keletieknél. Az előadottak után, miután nyereségről — sajnos — nem szólhatunk, következőképen állapíthatjuk meg az ág. h. ev. és ev. ref. egyházak 1901. évi veszteségszámláját. Az ág. h. ev. egyház vesztesége a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél (a nyereség-veszteséget leszámítva): 389, elkeresztelés folytán valószínűleg 107, áttérés folytán: 210, fekezetből való kilépés folytán: 245. Összes vesztesége tehát: 1051. 1900-ban volt: 1081. Az ev. ref. egyház vesztesége, a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél: 485, elkeresztelés folytán valószínűleg: 1628, áttérés folytán: 791., felekezetből való kilépés folytán 241. Összes vesztesége tehát 1901-ben: 3146, az elkereszteltek nélkül: 1518. Az 1900. évben volt : 1655. Megdöbbentő számok, melyeket a kivándorlottak s többé vissza nem térők még nagy óbbakká tesznek Veszítünk minden téren, a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél, az áttéréseknél és a felekezetből való kilépéseknél. Mélyen lesújtók ezek a megdöbbentő való adatok, kétségbevonhatlanul bizonyítják, hogy belső, súlyos baj van a magyar protestantizmus belső életében, hogy elvesztette egykor oly dicső, nemes hódító erejét, hogy ma mindenütt veszít, mindenütt háttérbe szorul! Kassa. Homola István, ág. h. ev. lelkész. ISKOLAÜGY. Az Iskolai Biblia kérdéséhez. Feleletül Hetvényi L. úrnak. E Lap 4-dik ós következő két számában Hetvényi úr most már a maga neve alatt folytatja az előbb megkezdett vitát. Rövid válaszomban minden személyi vonatkozás nélkül a „szakvélemény" és a tanügyi bizottságjelentésének magyarázgatása nélkül csak a dolog érdemére akarok reflektálni. Hetvényi úr nem érti, hogy mikép lehetek én a szakvélemény szerzője és mégis a Kis Biblia névnek nem helyeslője, a mely az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvében a szerkesztendő Iskolai Biblia nevéül szerepel. Szükségesnek látom megadni a magyarázatot. Az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 24-dik pontjában a tanügyi bizottság évi jelentése olvasható. Évi jelentés és szakvélemény két különböző dolog. Az évi jelentés 6-dik pontja a Kis Biblia szerkesztéséről szól. A szerkesztés főelveit az én javaslatomból vette át, a mennyiben ezt a tanügyi bizottság elfogadta. A tanügyi bizottság évi jelentésének a beterjesztője a jelentéshez kapcsolva beterjesztette a külön iratba foglalt szakvéleményt is, ez tehát „a csatolt szakvélemény", melynek „alapján" a bizottság a maga javaslatát megtette. A jelentés 6-dik pontjának legtöbb alpontja a szakvéleménynyel megegyezik, de nem valamennyi. Tehát ha azt mondottam, hogy a Kis Biblia név ellen irt fejtegetés nem tartozik én reám, annak az az értelme, hogy ezt a nevet a bizottság és a jelentés nem az én javaslatomból vette át. Ez a név már az 1901-diki egyetemes gyűlés jegyzőkönyvében is szerepel, de én az iratomban az Iskolai Biblia nevet használtam. E név nem került bele az évi jelentésbe, a miből azt következtetem, hogy a bizottságnem fogadta el, mert annak a jegyzőkönyvben semmi nyoma. Tisztán csak az igazság kedvéért azt is megírtam, hogy nem vagyok ellensége a Biblia Olvasókönyv elnevezésnek sem, sőt most hozzá teszem, hogy a míg csak olvastam az Iskolai Bibliákról, az Olvasókönyv elnevezést tartottam megfelelőbbnek, de a mikor a legjobb Bibliai Olvasókönyvet, a Voelker—Strack-félét, és a legjobb Iskolai Bibliát, a Brémait, egymás mellett láttam és egymással összehasonlítottam, az Iskolai Bibliát a másiknak fölébe kellett helyeznem s azért a nevét is átvettem. Hasonlítsa össze bárki e két könyvet és azután ítéljen, hogy nem tettem-e helyesen, mikor a Brémai könyvet a másiknál alkalmasabbnak tartottam. A mely elveket én az Iskolai Biblia szerkesztéséhez tájékoztatókul javasoltam, azok főbb pontjaikban