Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-15 / 7. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Egyházi fölszerelésünk hiányai. Sz. F. — A vegyesházassági megegyezések. Homola István. — Iskolaügy: A budapesti vallástanítás berendezése. Haypál Benő. — A református tanáregyesület köréből, f.— — Belföld: Az egyházi adó rendezéséről. Balla Endre. — Misszióügy. Budapesti ref. ifjúsági egyesület. Tudósító. — Külföld: Külföldi egyházi szemle. l)r. Szlávik Mátyás. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Adakozás. — Pályázat. — Nyilttér. — Hirdetések. Egyházi fölszerelésünk hiányai. Most, a mikor református egyházunk zsinat előtt áll és egyházi bajainak orvoslásához készül, időszerűnek tartom, hogy egyházi felszerelésünk némely hiányaira és ezek orvoslására reá mutassak. Egyházi fölszerelés alatt mindazokat a vallási és erkölcsi, irodalmi ós közművelődési, szervezeti és anyagi, személyi és társadalmi tényezőket, kellékeket, intézkedéseket és intézményeket értem, a melyekkel az egyház ól, hat ós működik. Mert a mily kétségtelen, hogy az egyháznak van vallási, erkölcsi, irodalmi, közművelődési, szervezeti, anyagi és társadalmi oldala ós óletnyilvánulása, oly bizonyos, hogy eme különböző életfunkcziókhoz birnia kell a megfelelő személyi ós dologi kellékekkel, erőkkel és intézményekkel, vagy röviden: az egyháznak szüksége van egyházi fölszerelésre. E fölszerelés lehet belső és külső, szellemi ós anyagi, személyi és dologi. A magyar protestantizmus egyházi fölszerelésének legnagyobb része a reformáczió korából való. Vallási fölszerelése a Krisztus evangéliumának szilárd alapján áll s ebből alakult ki hittana, igehirdetése, egyházi szervezete, iskolai berendezkedése, irodalmi tevékenysége, politikai, tudományos ós társadalmi tevékenysége. S e vallási fölszerelésnek krisztusi elemei ma is épek, szilárdak és erőteljesek. Az Isten igéje mindörökké megmarad ós Jézus Krisztus tegnap és ma ós mindörökké ugyanaz. A protestantizmus isteni alapja szilárd és rendithtetlen ma is, s az egyház fölszerelésének krisztusi elemei (az ige, a szakramentumok) most is Isten erejének bizonyulnak mindenütt a hol hisznek bennök. De épen az a bökkenő, hogy sokakban és sok helyen megrendült az Isten evangéliumában való hit; hogy vagy nem veszik be, vagy nem teljesen veszik be ezt a megbizonyosodott isteni erőt. A keresztyén igazságoknak a lelkekben való megfogamzása, meggyökerezése ós sarjadzása oly hiányos, hogy az egyházi bajok legnagyobb része ebből a gyökeres, ebből a valóságos szervi bajból támad. Ezt a szomorú tényt elismeri az igehirdető lelkész, a vallástanító katecheta, a lelkészképző professzor, az egyházkormányzó kurátor, sőt még a gyermeke sorsán szeretettel csüngő szüle is. Általános a panasz, hogy magában az egyházban is megcsappant a keresztyén bitbuzgóság ós elerőtlenült a vallásosság. Bizonyítékul csak azt a tényt említem föl, hogy az utolsó száz, sőt félszáz óv is vagy kitörölte, vagy megritkította a családban az asztali áldás, a Biblia-olvasás, a házi áhítatosság jó keresztyén szokását; hogy a rendes templomba járás aggasztóan megritkult, kivált a férfiak között; hogy az egyházért való önkénytes áldozatkészség, az egyházi alapítványozás, a végrendelkezés még a magas egyházi tisztséget viselők között is ritkaság számba megy. Az pedig köztudomású tény, hogy a családnak, az iskolának, az irodalomnak, a művészetnek, a tudománynak ós a társadalomnak annyira meggyengült a keresztyén íze, szine és jellege, hogy ezek az egykor keresztyén ós protestáns szellemű tényezők ós intézmények ma nem hogy fokoznák és erősbítenék, de igen sokszor határozottan ellensúlyozzák és gyengítik az egyház keresztyéni hatását. Bizonyságul csak azt a tapasztalati tényt hozom fel, hogy manapság már szorongva viszszük családunkat színházba, duggatnunk kell gyermekeink elől a legtöbb szépirodalmi munkát és igen sok napilapot nem merünk a nők és ifjak kezébe adni. Egy szóval az úgynevezett modern szellemi légkör, általában véve, nem alkalmas a keresztyén érzület ós lelkület táplálására és erősítésére. A mai ember, ha különös gondozás alá nem veszszük, 13