Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-28 / 39. szám

vándorgyűléseink hatalmas léptekkel viszik előre társa­ságunkat, mert évről-évre egész seregét toborozzák az tagoknak. így a mult év alatt elhalt és kilépett 50 tag, de helyükbe jött 250 új, s ma a társaság tagjainak összes száma 1542. Azt azonban, hogy a hátralékok még mindig igen tetemesek, már nem hallottuk örömmel. Nem kellene ennek így lenni. Társaságunk senkit sem kényszerít a belépésre; de épen ezért méltán elvárhatja, hogy tagjai teljesítsék is önként magokra vállalt köte­lességeiket. A jelentések meghallgatása és tudomásul vétele után az alapszabály módosítására vonatkozó választmá­nyi javaslat következett, a melyet, többek hozzászólása után, némely kisebb változtatásokkal el is fogadott a gyűlés. A módosított alapszabály legfontosabb és messze kiható jelentőségű intézkedése a vidéki körök szervezése. Ha társaságunk tagjai megvalósítják ezeket a vidéki nagyobb protestáns központokon, rendkívül nagy lendü­letet adhatnak úgy közelebbről magának a társaságnak, mint tágabb térben a protestáns szellemnek és magának az egész egyháznak. Vannak ily nagy vidéki központ­jaink, s csak legyen bennük élet és tevékenység, akkor a vidéki körök szervezése nem fog nehézséggel járni. Az alapszabályok elfogadása után az elhunyt vá­lasztmányi tagok helyeit töltötte be a gyűlés, s Karsay Sándor helyére Veres József orosházi ev. esperes-lelkészt, Győry Elek helyére Láng Lajos kereskedelmi minisz­tert, Szabó János helyére Széli Kálmán nagyszalontai ref. esperes lelkészt választotta meg. Kimerítetvén a gyűlés tárgysorozata, Hegedűs Sán­dor elnök bezárta az ülést, a melyről szétoszolva az Erzsébet-sétány új és díszes vendéglői helyiségében gyülünk újra össze ismerkedő estélyre. Vidám, lelkes hangulat ömlött el itt is az egész tarsaságon s folyt volna az ismerkedés, ki tudja meddig. Ha nem állott volna előttünk a másnap, istentiszteletével, díszgyűlésé­vel, díszebédjével, belmissziói értekezletével. Mindezek­hez a nyugalom által adott erő volt szükséges. így éj­féltáján azért haza is oszladoztunk s vidáman, a nap szép emlékeivel lelkünkben mondtuk egymásnak: a viszontlátásra holnap ! Tudósító. MISSZIÓÜGY. A vértesaljai egyházmegye egyházi értekezlete. Megtartottuk ez évben is az egyházmegyei egyházi értekezletet, melyet megalakulása, vagyis 7 év óta csupán egyszer mulasztottunk el megtartani. Idei érte­kezletünk a közgyűlést megelőző napon, szeptember hó 11-én volt, szokott helyünkön, Kápolnás-Nyéken, hová szép számmal jöttek össze lelkésztársaink, tanítóink és néhányan világi uraink közül is. Az énekléssel s Kiss Béla vaáli lelkész imájával d. e. fél 10-kor kezdődő értekezletet Koncz Imre esperesünk s értekezleti elnö­künk nyitotta meg, felhiván Vásárhelyi Géza urat, egy­házmegyénk legidősbb tanácsbiráját a távollevő világi elnökünk helyettesítésére s a társelnöki szék elfogla­lására. Első tárgy Lévay Lajos titkári jelentése volt, mely ezúttal 3 évről, vagyis a lefolyt második cziklusról adott számot, örvendetesnek tüntetvén föl az ezen idő alatt kifejtett munkálkodást. A 3 tiók-kör közül 1900-ban ugyancsak egy, de a következő évben 2, a jelen évben már mind a 3 kör tartott összejövetelt; a központi ér­tekezlet pedig évenkint rendesen megtartatott s min­deniken volt egy-egy felolvasás és pedig Dézsi Mihály, Lévay Lajos és Forgács Endre lelkészek részéről. Áz eszmecsere tárgyát képező ügyek és indítványok nagy számmal voltak s élénk érdeklődést keltettek; közülök egy, a kerületi leánynevelő-intézet ügye, melyet ez érte­kezlet hozott újabban felszínre, az egyházkerület részéről is kedvező fogadtatásra talált. Az első megalakuláskor, 1895-ben létesített ű. n. szeretet-persely 3 évi bevétele 51 kor. 70 fillér, a két cziklus alatt pedig összesen 124 korona 84 fillér volt, mely részint a szórványokban kiosztott vallástani kézikönyvek beszerzésére, részint (40 kor.) az egyházmegyei missziói alaptőke gyarapítá­sára fordíttatott. Ezzel a tisztikar s a választmány 3 éves megbi­z&táSci lejárván, az egyházi értekezlet a harmadik czik­lusra is megalakultnak mondotta ki magát, az eddig működött vezetőket egyhangú felkiáltással újból meg­választván. S most kezdődött a voltaképeni értekezlet, jobbára a felolvasott fiók-köri értekezleti jegyzőkönyvek alapján és pedig első sorban azon tárgyakra nézve, a melyek a másnapi közgyűlés elé hivatalból utaltattak az egyház­kerület által. Ezek között első volt az egyházkerületi leánynevelő-intézet ügye. Ertekezletünk s vele egy ért el­műleg a másnapi közgyűlés is újból kimondotta, hogy ez intézet felállítása égetően szükséges, azt a maga részéről anyagi támogatásban is szívesen részesíti s már most elrendeli, hogy a kebelbeli egyházak e czélra ada­kozásra hivassanak fel. Legjobb szeretné azonban, ha e leánynevelő-intézet a vidéken, talán épen Halason állíttatnék fel, és erre fel is hívja az egyházkerület figyelmét. A második tárgy: a lelkészi könyvtárak felállításá­nak kérdése volt, melyre nézve egyszer már nyilatkoz­tunk. Akkor, a mult évben, kissé kedvezőbb fogadtatásban részesült az eszme, mint ezen alkalommal, a mikor úgy az értekezlet, mint a közgyűlés kimondotta ugyan, hogy magát az eszmét helyesli, azonban e czélra az egyhá­zakat megróni mégsem volna hajlandó; hanem figyel­műkbe ajánlja a lelkészeknek, hogy igyekezzenek ők magok vagy könyv-adományaik vagy haláluk esetén saját könyvtáruk odahagyományozása által vetni meg a parokhiális könyvtárak alapját. A pesti egyházmegye tanáesbiráinak szaporítása ellen nincs semmi elvi kifogásunk. A prot. theol. fakultásnak az egyetemen leendő felállítása tárgyában, hosszasabb eszmecsere után, megmaradt az értekezlet mult évi meg­állapodása mellett, hogy t. i. a fakultás felállítását jogosnak és szükségesnek tartja s mindenben hozzájárul a theologiai választmány ismert javaslatához. — Elfogadja az egy­házkerülettől leküldött rovatos íveket is, bár nem minden vita nélkül; csakhogy aztán a rovatok kitöltése pontos legyen ; és hivassanak fel a többi kerületek is ily össze­sített statisztikai kimutatás készítésére, hogy ily módon országos ref. egyházi statisztikánk is legyen végre. — Hogy a kertüetünkbeli missziói lelkészek rendes lel­kószekiil tekintessenek, helyesnek és jogosnak tartjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom