Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

tragédiája lejátszódik. Derék, emberszerető lelke veszti el ezt az egyszerű embert, ki épen akkor, mikor a terlies szolgálattól már szabadulna és nyugodt polgári életet kezdhetne, megszán egy szerencsétlen négert és szabadon bocsátja, elvagdossa bilincseit... s aztán az erre támadt zajban agyon lövi magát. Egyszerű és megható történet; hatást vadászó eszközök, izgató bonyodalom nélkül, csak az igazság közvetlen művészetének az ereje az, mely az első naptól az utolsóig leköti az olvasó minden figyelmét és érzelmét. A kettős füzet ára 40 fillér. A következő füzetben „Barabás Miklós emlékiratait" adja közre Kézdi Kovács László, a festő (1255—1258. szám). A most öt éve elhalt és tisztes kort ért művész több év folyamán, szórványosan írta össze emlékeit, úgy a mint az egyes mozzanatok eszébe jutottak, oka, hogy jegyzeteiben az események nem folynak teljes időrendben egymás után, de viszont a megfigyelései olyan érdekesek és azok az apró képek, melyeket korának rohamosan torlódó eseményeiből ki-kiragad, oly vonzók, hogy Barabás a magyar festészetnek egyik úttörő apostola volt, emlékiratai első részében érdekes képét adja küzdelmes ifjúságának s a századeleji erdélyi közművelődési állapotoknak, megismertet egész sereg akkor élt notabilitással, majd leírja bécsi, bukaresti és olaszországi művészvándorlásait, melyeket gyakran humoros epizódokkal fűszerez. A harminczas évek elején visszatér a hazába, sőt 1836-ban véglegesen Pesten telepszik meg. Leírja a 38-as árvíz borzalmait, később pedig megemlékszik a szabadságharcz eseményeiről. Ettől kezdve a jegyzetei már hézagosabbak, de a mi nevezetesebb történt életében, arról a későbbi évekből is beszámol. A mód, a hogy Barabás a vele történt eseményeket s élete folyását elmondja, fölötte vonzó és érdekes, mert közvetlen és keresetlen. Á négy számra terjedő vastag füzet, ára 80 fillér. Arany Lászlónak „A magyar politikai költészetről" írt értekezése akadémiai székfoglaló volt 1873-ban (1259— 1260. szám). Eléggé világosan és pontosan tünteti föl: — mily pontokon érintkezett hazai költészetünk a nemzet politikai történelmével, miben hatottak eszméik egymásra s miként fejlődtek költőink e hatás alatt. Irodalmunk legrégibb kezdeteitől fogva nyomról-nyomra követi és kimutatja a politikai lira hangjait költészetünkben, a melyre igazán ráillik a népdal szava, hogy: — „Szomorú a magyar nóta, már vagy háromszáz év óta"... Most már még csak nem is szomorú; mert ez idő szerint nincs politikai költészetünk, mert az „élesebb versengés", sőt az acsarkodás ugyan megvan : de a költészet helyére a legsivárabb, legönzőbb próza tolakodott. A kettős füzet ára 40 fillér. EGYHÁZ. Lelkész választás. A szenttornyai evang. gyülekezet Podhrahszky szarvasi segédlelkészt választotta meg egyhangúlag lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. A désaknai ref. gyülekezet f. hó 7-én iktatta be hivatalába új lelkipásztorát: Szakács Ferenczet. A hivatalos bevezetést Pap István esperes végezte. Esperesválasztás. A zalai evang. egyházmegye újabb hat évre ismét Czuppon Sándort választotta meg esperesévé. Templomavatás. A felső-borsódi ref. egyházmegye meszesi gyülekezete f. hó 7-én avatta fel alapjából újra épített templomát. Az új templom felépítéséhez gróf Andrássy Dénes és áldott emlékezetű neje 4000 koronával járult. Rajtok kivül azonban magának a gyülekezetnek a tagjai közt is akadtak olyan buzgó emberek, a kik 500—600 koronát is adtak a szent czélra. A felavató istentiszteleten a felavató imát Vadászu Pál esperes mondotta; Szuhay Benedek papi főjegyző prédikált; Demeter Bertalan és Bodnár Béla pedig úrvacsorát osztott, Egyházmegyei tisztújítás. A nagybányai ref. egyházmegyében a tisztújításra beadott szavazatokat f. hó 9-én és 17-én bontották föl. Esperessé Bencsih István u.-paládi lelkész, gondnokká gróf Degenfeld Sándor választattak meg újra. Lelkészi tanácsbirákká lettek: Széli György avasujvárosi, Sátor Dávid szinyérváraljai, Molnár Lajos kispeleskei, Balogh István kiskolcsi, Soltész János ombadi lelkészek. Világi tanácsbirákká : Helmeczy József birtokos ügyvéd. Tóth Móricz földbirtokos, Böszörményi Zsigmond földbirtokos, Csaba Adorján birtokos főszolgabíró lettek megválasztva. Az egyenlő szavazatot nyert Böszörményi Sándor és Dezső Kálmán között új választás lesz. Egyházi főjegyzővé: Szabó József a.-medgyesi lelkész, egyházi aljegyzővé: Magoss Fprencz egri lelkész, világi főjegyzővé: Torday Imre nagybányai város tanácsos, világi aljegyzővé: Szilágyi Tihamér járásbirók lettek. Egyházmegyei közpénztárnokul Nagy Lajos felsőbányai lelkész választatott. Budapesti egyházunk presbitériuma f. hó 20-án a gyásza miatt meg nem jelenhetett Hegegüs Sándor főgondnok helyett Szilassy Aladár gondnok és Papp Károly Il-ik lelkész elnöklete alatt tartott ülésében napirend előtt részvétét fejezte ki Hegedűs Sándor főgondnok iránt, kinek apósa épen az nap hunyt el. Az ülés elején dr. Darányi Gyula ügyvéd és dr. Ilosvay Lajos műegyetemi tanár új presbiterek hivatali esküt tettek. A főgimnáziumi igazgatótanács Molnár Sándor igazgató útján bejelentette, hogy az államhoz távozott- Frőhlich Károly h. tanár helyébe Mórotz István óraadód tanárt alkalmazta, s hogy a Sárospatakra költözött Horváth Cyrill tárgyait a tanártársai felosztották magok között. A presbitérium elfogadta az ig. tanácsnak azt a javaslatát is, hogy a főgimnáziumi tanárok gyűlési képviseltetési költségre évenként 300 koronát költhetnek. Tudomásul vétetett, hogy a néhai Kunewalder-féle hagyatékból a főgimnázium egy ötezer koronás ösztöndíj-alapítványt kapott. Az iilés legfontosabb tárgya az egyház 1903. évi költségvetésének megállapítása volt. 1903. évi bevétel összege 232951 kor. 46 fillér (a miből 138.808 kor. 63 fill., szorosan vett egyházi, a többi gimnáziumi), kiadása 237,637 kor. 60 fill., pénztári hiánya 4686 kor. 4 fillér. A bevételek közül egyházi adóból csak 28 ezer koronát vesz be a pénztár. 50 ezer koronát a házak béréből, közel 25 ezer koronát az alapítványok kamatjából, 40 ezer koronát fővárosi segélyből, 36 ezer koronát főg. állami segélyből, 43 ezer koronát isk. tandíjakból, stb. Az egyházi kiadásokból személyi járandóságok 62 ezer, dologi kiadások 34 ezer korona, törlesztések és kamatok czímén 42 ezer korona szerepel a költségvetésben. A'főgimnázium személyi kiadásai fölözik a 77 ezer koronát, a dologi és egyéb kiadások közel 22 koronára rúgnak Az egyháztanács többek felszólalására elhatározta, hogy a vallástanító segédlelkészek fizetése, a mi teljességgel nincs arányban a fővárosi drága viszonyokkal, jövőre új fedezeti alapok előállításával okvetlenül javíttassék. Zsinati előkészületek. A ref. egyetemes konventnek a zsinati törvényjavaslatok szerkesztésére kiküldött bizottsága, Kun Bertalan püspök és báró Bánffy Dezső elnöklete alatt f. hó 20. és 21. napjain ülésezett Budapesten. Munkája abból állott, hogy a konvent által letárgyalt és módosított zsinati törvénytervezeteket az