Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

« egyes előadók referálása mellett újból átnézte és szövegezésüket véglegesen megállapította. Ily megállapítás mellett a tervezetek egy füzetben rövid idő alatt ki fognak nyomatni és tárgyalás végett megküldetnek az egyházkerületekhez. A káplán-kongrua-bizottság f. hó 20-án ülésezett Budapesten és kiutalta a káplántartási segélyeket az év utolsó negyedére. 1902-ben káplántartási segély czímen 23,894 kor. 92 fillér fizettetett ki, vagyis 894 korona 92 fillérrel több a kultuszminiszter által utalványozott átalánynál. Baptisták a miniszternél. A budapesti baptisták egy küldöttsége kereste fel a napokban Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert. A küldöttség vezetője, Pichler Győző orsz. képviselő, a baptisták nevében a baptista vallás törvényes elismerését kérte a minisztertől. Wlassics Gyula válaszában megígérte, hogy a küldöttség kérését tanulmány tárgyává fogja tenni. ISKOLA. Nyilvánossági jog. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a békés-csabai Rudolf-főgimnáziumnak az Y. és VIII. osztályokra szóló nyilvánosságot és az érettségi vizsgálatok tartásának jogát véglegesen megadta. Baltik püspök a magyar nyelvért. A mint a Magyar Szó írja, Baltik Frigyes püspök elrendelte, hogy egyházkerületében az evang. gyülekezetek által fentartott elemi iskolák épületein ezentúl csak magyar feliratokat szabad alkalmazni. A főváros közoktatásügye. Bárczy István dr. fővárosi iskolaügyi tanácsos f. hó 13-án a terézvárosi kaszinóban érdekes fölolvasást tartott a főváros iskolaügyéről, megvilágítván a fővárosi községi iskolákba ma járó 81,367 tanulónak legújabb adatait s általános érdekű képet nyújtott a főváros nagyarányú iskolaügyéről. Azzal kezdette fölolvasását, hogy a főváros kiadásainak ötödrészét fordítja iskolára, holott Páris csak költségvetésének tizedrészét szánja e czélra. A főváros egyesítése óta száz millió koronát költött iskolára. Az iskolaépületek értéke ma 35 millió. Harmincz év alatt 18,000-ről 81,000-re emelkedett a tanulók száma. A felekezetek szerint a tanulók közt a lakosságnál nagyobb arányban vannak képviselve a r. katholikusok és a zsidók; aránylag kevés a protestáns tanuló. Nemzetiség szerint harmincz év előtt a tanulóknak 80°/o_

a volt magyar; ma 92'3 százaléka; a németek arányszáma 11-ről 6'7%"ra esett. A tanítás eredménye az alsó négy, osztályban javult, a felső két osztályban roszabbodott. Érdekes, hogy míg harmincz év alatt 100 tanuló közül az I. osztályban csak 63, ma már 88 tanult meg olvasni egyetlen év alatt. Iskolakerülő alig van a fővárosban; 81,000 tanuló mellett csak 300 fiú és 2500 leánytanuló nem jár az iskolába. Az ismétlő leányiskolák ezen is segíteni fognak. Bárczy István a polgárok pénzéből fentartott községi iskolát tartja ideálnak, mert oda a politika nem férhet közel. Alig van város, a melyben annyira kiterjedt az iskolapénz elengedése, mint a fővárosban. A tanulók 96%-a nem fizeti Budapesten a havi egy korona tandíjat, Az iskolák belső élete, bár a magyarosítás terén csodára volt képes, mégsem kielégítő. Hiányzik a melegség, hiányzik a kedvébresztés, a mi nélkül csak kényszeredett minden szellemi munka. A hiba a mai oktatótervben van, a minek megváltoztatásán oly serényen dolgoznak, hogy már talán jövőre évtizedekre szóló fordulat lesz a fővárosi népiskolák történetében. EGYESÜLET. Szeretetvendégsóg. A komáromi protestáns jótékony nőegylet és az ev. ref. ifjúsági egyesület jótékonyczélú szeretetvendégségeket rendez, a téli hónapok folyamán. E szeretetvendégségek mindenkor a kollégium-épület nagytermében esti 6 órakor és pedig: 1902. deczember 21-én, 1903. január 11-én, február 8-án és márczius 8-án lesznek megtartva, minden külön értesítés nélkül. A legközelebb f. hó 21-én rendezett „Szeretetvendégség" műsora a következő volt: 1. Ima. Mondta Antal Gábor. 2- Ünnepi megnyitó. Tartotta: Konkoly Th. Béla. 3. Gounod: Faust. Előadták hegedűn: Gressler Ilona, zongorán Gressler Margit. 4. Iskariót, írta: Váradi Antal, szavalta : Thaly Jolán. 5. Bibliamagyarázat. Tartotta : Gulyás Lajos. 6. Id. Ábrányi Kornél: a) Nem a szemed mégse . . . (Tóth Kálmán) b) Ah, e percznek nincsen ára ! (Szász Gerő) Énekelte: ifj. Sulacsik Lajos, zongorán kisérte : Szíj Ferencz. 7. Petőfi a Hortobágyon. Melodráma. Szövegét írta: Váradi Antal, zenéjét szerezte : Kun László. Szavalta: Gressler Margit, hegedüli kisérte : Gressler Ilona, czimbalmon : Thaly Jolán és zongorán: Burghard Adél. 8. Közének, a XC. zsoltár első verse. A Sárospataki Irodalmi Kör f. hó 13-án s folytatólag 18-án közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya a Sárospataki Lapok jövő évi fenntartásának kérdése volt, Az évenkint ez időtájban tartani szokott közgyűlés arról nevezetes, hogy a lap anyagi helyzetével s szellemi életével kapcsolatban mindig sok szép eszme vetődik fel, mely élénk, és tanulságos megvitatására talál s az egész vita bizonyságul szolgál arra, hogy az írod. Kör szeretné a lehető legjobb helyzetbe hozni s szellemi értékben társai felé emelni a Sárosataki lapokat. S a szép terv megakad rendesen az anyagiak miatt. A közlöny fentartásának szükségességében nem volt véleménykülönbség, se a szarkesztő személyét illetőleg, kinek, valamint munkatársainak, sikeres munkásságukért elismerést és köszönetet szavazott a kör s a jövő évi szerkesztést teljes bizalommal tette le ismét a Dr. Tüdős István tapasztalt kezeibe. A volt szerkesztő némi habozás után elfogadta ugyan a szerkesztést, de megszívlelendő hangon figyelmeztette és kérte a kör tagjait, hogy a közlöny az írod. kör minden tagjáé lévén, a közös tulajdonból folyó kötelezettség érzete hassa át a tagokat és siessenek segíteni, ápolni, irodalmi dolgozataikkal emelni a kör közlönyének munkásságát. Más, kevésbbé érdekes folyó ügyek közül kiemelhető, hogy a kör új tagjai lettek: Horváth Cyril József és Ferenczy Árpád sárospataki akad. tanárok, Korocz József berezeli ev. ref. lelkész, Sütő Kálmán migleszi ev. ref. lelkész és Nóvák Sándor sárospataki főgimn. h.-tanár. (Sp. L.) GYASZROVAT. Jókay Károly, Hegedűs Sándor dunántúli főgondnoknak és Ihász Lajos dunántúli kerületi felügyelőnek apósa, Jókay Mórnak testvérbátyja f. hó 19-én élete 89-dik évében Hathalmon meghalt. Derék, magyar, jó kálvinista ember hunyt el benne, a ki a szabadságharcz idején mint nemzetőr védte, a békében mint csallóközi főbiró és Komárám város árvagyámja szolgálta hazáját, egyháza iránt pedig mint kerületi tanácsbiró és zsinati követ bizonyította be hithűségét, Halála a Jókay-, Hege-