Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-09 / 6. szám

ben lenni és egyező akarattal áldozni. Ne irigykedjünk Budapestre, s ne feledjük el, hogy Budapest hazánk fővárosa, s minél erősebben lüktet itt a református, általában a protestáns élet érverése, annál jobban érvényesül a református, illetve protestáns szellem az egész nemzeti élet intézésében. Emeljünk tehát Culvineumot Budapesten ! Emeljen a magyar reformátusok serege; ele a budapesti reformátusok járjanak a jó példával elől! Szabó Aladár. ISKOLAÜGY. Oktatásügyünk 1900-ban. IV. Felső oktatásunkat összesen 59 intézet szolgálta 1900-ban; kettővel kevesebb, mint a megelőző évben, miután a francziskánusok szegedi és malaczkai hittani intézetei megszűntek. Az 59 főiskola közt volt 2 tudományegyetem, 1 műegyetem, 1 állami, 2 királyi, 2 róm. kath., 1 evang. és 4 ref. jogakadémia; 27 római kath., 5 gör. kath., 3 gör. kel., 4 evang., 5 ref., 1 unit. és 1 izraelita hittani intézet. A tanárok száma 925 volt; nyilv. rendes 439, nyilv. rendkívüli 90, helyettes 28, magántanár 184, tanársegéd 121, tanító és előadó 63. Tudom, egyetemi tanár volt 396, műegyetemi 108, kir. jogakadémiai 37, róm. kath. jogakadémiai 21, evang. jogakadémiai 14, ref jogakadémiai 58; róm. kath. theol. tanár 155, gör. kath. 37, gör. keleti 18, evang. 27, ref. 45, unit. 8, izraelita 11. A hallgatók száma, a téli félévben 11,560, a nyári félévben pedig 10,567 volt, s az egyes intézetek közt a következőleg oszlott meg: a budapesti tud.-egyetemen 5546—5009, a kolozsvári tud.-egyetemen 1210— 1099, a műegyetemen 1772—1570, a kir. jogakadémiákon 576—553, a r. katli. jogakadémiákon 209—190, az evang. jogakadémiákon 193 — 191, a ref. jogakadémiákon 784—724; a róm. kath. hittani intézetekben 756—729, a gör. kath.-ban 178—175, a gör. keletiekben 151—151, az evangélikusokban 168 — 163, a reformátusokban 234—229, az unitáriusban 14—12, az izraelitában 51—51. A főiskolai hallgatók közt, nem számítva a theologusokat, volt: jogász 5536 (61"120

/o), bölcsész 1116 (12-32%), orvostanhallgató 667 (7"36°/0

), gyógyszerészhallgató 168 (1'85%), műegyetemi hallgató 1570 (17"33%). Összevetve ez adatokat az 1886 — 1890. évi átlagos adatokkal, az tűnik ki, hogy a jogászok száma azóta megkétszereződött, a bölcsészethallgatóké megháromszorozódott, az orvosnövendékeké felére fogyott le, a gyógyszerészeké megfogyott egy harmaddal, a műegyetemi hallgatóké pedig megháromszorozódott. Legszeretettebb pálya a jogi, a melynek százalékszáma abszolút többséggel dominál a többi fölött; azonban örvendetes, hogy a sok tanulást, nagy szorgalmat igénylő bölcsészeti és műegyetemi pályák is mind inkább vonzzák ifjúságunkat. Sajnálatos azonban, hogy az orvosnövendékek és gyógyszerészek száma állandóan apadóban van. Ennek az apadásnak az oka bizonyára a vidéki és községi orvosok nehéz megélhetése; a gyógyszerészeknél pedig a gyógyszertári jog nehéz megszerezhetése. A theologiára készülők száma általában véve emelkedőben van. A római katholikusoknál 1899-ben erősen leapadt ugyan a theologusok száma, de 1900-ban újra emelkedett és csaknem elérte az 1895—1898. évek átlagát. A gör. katholikusoknál és gör. keletieknél, pár évi ingadozás után, szintén emelkedett a szám. Az evangélikusoknál 1895 óta, ha nem nagy mértékben is, de állandó az emelkedés; a reformátusoknál azonban jelentékeny a fokozódás, úgy annyira, hogy míg 1897-ben 157, addig 1900-ban már 229 volt a theologusok száma. Az unitáriusoknál csaknem változatlan a helyzet; a zsidóknál pedig fogyás mutatkozik. Hitfelekezet tekintetében volt a hallgatók közt (a theologusok nem számításával) r. kath. 3693 (40'78%)i gör. kath. 291 (3*21), gör. kel. 287 (3'17), evang. 815 (9-00), ref. 1327 (14*65), unit. 71 (0*78), izraelita 2573 (28*41). A fetekezetek arányszámaival összevetve, az eredmény lesz: a r. kath.-nál — 7"lo, a gör. kath.-nál — 7*73, a gör. kel.-nól — 10'45, az evang.-nál-f- 1:22, a ref.-nál -}-. 0 06, az unit.-nál -f- 0'37, az izraelitáknál -f- 23'74. A felső oktatás tekintetében tehát a r. kath., gör. kath. és gör. kel. egyházak, felekezeti arányszámaikat tekintve, inferioritásban vannak, míg a protestáns felső iskolai ifjak száma minden egyházat illetőleg felülhaladja a felekezeti arányszámot. Legkedvezőbb az arány e tekintetben az evangélikusoknál. Feltűnően kedvező az arány az izraelitáknál, a kiknél a felsőbb tanintézeti ifjúság aranyszáma több mint hatszorosa a felekezeti arányszámnak. Az izraeliták száma a felső tanintézetekben évről-évre állandóan emelkedik. 1900-ban a bölcsészethallgatóknak 14'16, a joghallgatóknak 24.84. a gyógyszerészettan hallgatóknak 19'64, a műegyetemi hallgatóknak 47'76, az orvosnövendékeknek 46'32%-a volt izraelita. Az egyes felekezeteknek 1896—1900 évi átlagos százalékszámait tekintve (nem számítva theologusokat), szaporodtak a r. kath., unitárius és izraelita növendékek, a többiek pedig mind fogytak. A női egyetemi hallgatók száma évről-évre szaporodik. Míg 1896-ban csak egy női hallgató volt, addig 1900-ban már, az első félévben 33, a második félévben 36 A női egyetemi hallgató közül 17 volt orvosnövendék, 16 bölcsészethallgató és 3 rendkívüli hallgató. A budapesti és a kolozsvári egyetemen tudori oklevelet és egyéb képesítést nyert összesen 1074 egyén. Volt köztük 11 hittudományi és kánonjogi, 595 jogi és államtudományi, 34 bölcsészeti, 166 orvosi és 7 gyógyszerészmesteri és egy szemészmesteri oklevél A budapesti műegyetemen kiadtak 225 oklevelet. Volt köztük 90 mérnöki, 32 építészi, 100 gépészmérnöki és 3 vegyészi oklevél. A budapesti és kolozsvári egyetemekkel kapcsolatos tanárvizsgáló bizottságok előtt 95-en nyertek középiskolai tanári oklevelet, A két tudományegyetem és a műegyetem összes kiadása 1900-ban 3.935,342 koronát tett ki, 728,390 koronával többet, mint a megelőző évben. Ezzel kapcsolatban érdekes lett volna megtudnunk azt is, hogy mennyibe kerültek a prot. egyházaknak jogakadémiái, — erre nézve azonban a jelentés semmiféle adatot sem szolgáltat. Horvát-Szlavonországban, a zágrábbi egyetemen kivül, 2 r. kath. és 1 gör. keleti hittani intézet volt, a melyekben 88 tanár 812 hallgatót oktatott. A külföldi egyetemeket összesen 1026 ifjú látogatta. A theol. karokat 104, a jogiakat 205, az orvosiakat 205, a filozófiákat 132, a gyógyszerészieket 3, a műegyetemeket 358. A theologusok közt a kimutatás szerint 23 volt protestáns. Ez a szám azonban, csupán