Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

A missziók eddigi sikerei. Imádság az evangéliumnak a pogányok közt terjedéseért. Alapigék: Máté : 16—20, Márk 16 : 14—20, Cselek. 10 : 9—20, 26 : 14—28, Róm. 15 : 8—19, II. Kor. 10 : 12—18. Vasárnap, jan. ll-én. Hálaadó istentisztelet. Alap­igókiil ajánltatnak: Ezsai. 65 : 24 és I. Pét. 4 : 7. A budapesti Ref. Ifjúsági Egylet megbizásából: Szilassy Aladár, Csűrös István, közigazgatási biró. tanár. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A német ev. lelkészek Angliában nov. 4—6. napjain Manchesterben tartották 23-iki évi szokásos összejövete­lüket. A német lelkészi állomásokkal biró nagyobb angol városok egyenként voltak képviselve, így többi között Barry, Bradford, Cardiff, Edinburgh, Glasgow, Hull, Leith, Liverpool (2) s London (4 lelkészével), Manchester Midd­lesbrough, Newcastle, South Shields és Sunderland városainak német ev. lelkészei. Az értekezleten a tudo­mányos kérdést „Luther tana a megigazulásról korunk vallásosságára vonatkozó jelentőségében" czímmel Goetz hulli lelkész fejtegette. Az előadó markáns vonásokkal ismertette Luther vallásosságát, föltüntette azokat az okokat, a melyeknél fogva a nagy német reformátor az evangéliumot első sorban megigazulásnak vette, kifejtette e reformátori vallásos tanfogalom psychologiai hátterét s azzal összehasonlította korunk vallásosságát motívu­maiban és erőforrásaiban egyaránt. A kérdés fölötti vitat­kozás 1 V-J napot vett igénybe, s a különböző theol. felfogásokat a legszebb harmóniában tüntette föl. Többen is hangsúlyozták, hogy Luther megigazulásának ugyan­ilyen történeti és lélektani háttere van, mint a Pál-félének, de azért Luther nem szakított annyira a múltnak fel­fogásával, mint a nagy apostol. Míg Pálnál a megigazulás a közvetlen vallásos élettapasztalat dolga, addig Luther­nél e tanfogalom a biblia tantekintélye s a kiengesztelés elmélete által van megállapítva. Különben mélyebben fogta fel a Jézus által hirdetett szent és szerető Istent Pál, mint Luther. Majd e gondolatokkal kapcsolatban bővebben fejtegette az előadás a megigazulásra vonat­kozó mai lutheri, református, a pietista, a testvóregyházi, a methodista, a régebbi liberális theol., s az újabb val­lástörténeti felfogásokat, mely fejtegetésekből az előadó közvetlen tapasztalatok alapján azt a következtetést vonta meg, hogy a megigazulás tana ma többé nem a vallásos élet alapja, sőt nagyon is annak pheripheriájába került. A megigazulás tanfogalmának módosulására ve­zetett az egyházi élet, Jézus újabb élet- és jellemképe, a modern psychologia, a vallástörténeti felfogás s az egyéni vallásosság sajátossága. A gyakorlati kérdésről „a házi látogatásról" czímmel Münchmeyer glasgovvi lel­kész értekezett, s e látogatásnak feladatát és gyakorlati nehézségeit fejtegette. Eőczólja a meglátogatott ker. ember egyéniségének összhangzásba hozatala a ker. személyi­ség lényegével. Az anglikán egyházban e látogatás nagyon el van hanyagolva, pedig azon alapul a cura pastoralis jelentősége és szükségessége a belmisszió összes ágaiban. A további kérdések közül az angol nyelvű konfirmácziói oktatás, a lelkészi értekezlet szer­vezete s az angol földön levő német ev. gyülekezetek szorosabb tömörülése kérdéseivel foglalkoztak még az értekezleten. Az ünnepi istentiszteleten Meyer bradfordi lelkész „az ev. ker. ember szabadságáról" prédikált. A jövő évi értekezletet Sunderlandban fogják tartani. Az azon tárgyalandó kérdések: A Jézus életéről szóló újabb történeti kutatásoknak vívmányai és veszedelmei mai vallásosságunkra, ós a népegyéniség és a vallásosság egymásra való hatása Angliában. A német birodalom statisztikája az 1901. évben eszközölt népszámlálás hivatalos adatai alapján kimutatta, hogy a német birodalom lakosságából 35 millió lélek vagyis 62,77% a z ev. és 20 millió lélek vagyis 36% a kath. hitvallást követi. 1890 óta az evangélikusok 4.204,294 lélekkel vagyis 13'55%-kal, a katholikusok ellenben 2.653,011 lélekkel vagyis 15"01%~kal szaporod­tak, a mi tehát kath. részről abszolút számmal kifejezve 170,000 szaporodásnak megfelel. A katholikusok szaporo­dása legerősebb Poroszországban, Hassiában és Würt­tembergben, s leggyengébb Bajorországban, Elzász Lothringiában, Oldenburgban és Badenben. Ez a jelenség annál feltűnőbb, mivel a népszámlálás korábbi időszakai­ban, nevezetesen 1871 — 1890 között állandóan az ev. lélekszám szaporodása s a kath. népelemnek apadása volt észlelhető. Krose, a német ultramontán sajtó egyik organumában helyesen utal arra, hogy a katholikusok szaporodása legnagyobb részben a tömeges kivándorlásra vezetendő vissza. így 1890 óta 345,444 külföldi vándorolt be Németországba, és pedig 189,372 osztrák 54,190 olasz és 28,864 orosz lengyel állampolgár, kik nagyobbrészt a kath. hitvallást követik. A kath. kivándorlás számát 250 — 30O0O0-re téve teljesen érthető a 170 ezer. kath. lélekből álló szaporodás, mely tehát még korántsem mutat a protestantizmus hanyatlására a német biroda­lomban. Rottenburg, a bonni tudományegyetem tudós gond­noka a közel mult napokban igen tanulságos előadást tartott egy rektori ünnepélyen a tudományos kutatás sza­badságáról. Azt vitatta, hogy az egyetem jogainak és szabadságának fényes egén kisebb fellegek mutatkoznak, a melyek a tudományos kutatás korlátozását czélozzák. Pedig még a theol. tudományban sincs helye a czen­zorságnak, mivel a kutatás bilincsekbe nem verhető s a ki a tudomány korszerű haladását és fejlődését tagadja, az annak életerejét vágja el. A tudományos kutatás hiábavaló megrendszabályozását az előadó 2 példával igazolta, a melyeknek mindegyike egyik legnagyobá ténye a középkori tudományosságnak. Az egyik az a fölfede­zés. mely a szerint a föld nem a világ központja, hanem a többi csillagokhoz hasonlóan a nap körül mozgó test s a másik annak fölismerése, hogy a világrendszert az 106*

Next

/
Oldalképek
Tartalom