Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

attrakczió ereje tartja össze. Úgy Kopernikus, mint Newton fölfedezése teljes ellentétben állott az akkori tudománynak a felfogásával, a melyet elvetettek a róm. kath. és prot. tudósok egyaránt. Még egy Bacon is elvetette Kopenikus elméletét, s ma Bernouilli támadja azt a tudomány csődjét hirdető müveiben. Előadó szerint még a theologiában is érvényesülnie kell a tudományos kutatás szabadságának. A tudós lényege a komoly törekvés az igazság után, megpótolva Bismarck ama mondásával : hogy csak Istent féljük és senkit mást. Ellenesetben a tudós ember Faust száraz fanuilusának, Wagnernek niveaujára süly ed. És csodálatos, hogy manapság még a prot. Németországban is vétenek ez alaptörvény ellen, mint p. o. a közel múltban Baumgarten kiéli theol. tanár ellen, a kit aztán hálából az egyetemi tanács rektornak választott. Ideje volna már, hogy végleg szakitsunk e pápás tantekintély középkori kisérteteivel! A bajor kormány a következő kongruát állapította meg a prot. lelkészek részére: törzsfizetés 2000, 10 évi szolgálat után 2180, 15 évi után 2360, 20 évi után 2540, 25 évi után 2720, 30 évi után 2900, 35 évi után 3080, 40 évi után 3260 s 45 évi szolgálat után 3440 márkát. E kulcsnak megfelelőleg rendezte a kath. lelkészek kongruáját is. Az 1894 évben 1800, s 1898-ban ugyancsak annyiban állapította meg a törzsfizetést. Előbbinél maximum 2880, utóbbinál 3060 márka. A legújabb kongruánál az emelkedés tehát eléggé lényeges. A braunsveigi herczegségben a legújabb felekezeti statisztika szerint van 439,976 ev. és 24,120 kath. lélek, vagyis a lakosságnak 941% az e

v. és 52%-a kath. hitvallást követi. 1890-ben még rosszabb volt az arány a kath. és prot. vallásfelekezet között. S az ultramontanizmus mégis követeli a paritást, a teljes egyenjogúságát s a rendek betelepítését. A kormány azonban erélyes állást foglalt el az újabb pápás szervezkedéssel szemben. A prot. Németországban a kath. egyház a legnagyobb szabadságot élvezi. De hát más értelme van a paritás és a türelem emberies elvének a kath., mint a prot. egyházban. Eperjes. Dr. Szlávík Mátyás. IRODALOM. ** A magyar nemzet története regényes rajzokban II. kötet, írta Jókai Mór, kiadja a Franklin társulni. A 340 nagy lapra terjedő könyv minden egyes rajza, novellája igazi gyöngye a magyar irodalomnak és külön ismertetésre, dicséretre nem szorul, mert évtizedek óta közkincse már a művelt magyar közönségnek. A mi szép, magasztos és dicsőséges találkozik nemzetünk történetében a mohácsi vésztől Rodostóig: mind tollára vette Jókai ebben a második kötetben és fantáziájának aranyos selymével hímzett belőle skófiumos gobelineket, méltókat arra, hogy nálunk sokkal nagyobb nemzetek pantheonjait is díszíthessék. Majdnem száz elbeszélés, és mindegyik újabb fényt áraszt e szerencsétlen haza legsötétebb korszakában. Nem történet ez, hanem hazafias rajzok, megkapó elbeszélések, a melyekben bámulatra méltó hazafias érzés lüktet. Nem história, hanem „régi dal, régi dal régi dicsőségről". A könyv belső szépségét hatványzólag emelik azok a gyönyörű képek, a melyek csupa elsőrangú művészek remekeinek reprodukcziói. A díszes kiállítású vastag kötet ára fűzve 4, kötve 6 korona. ** Az állatok világa. A Légrády-Testvérek e nagy kiadványából megjelent a 78-ik füzet, a melyben Chernél István a baglyokról szól. A füzetet sok szövegrajz és egy fekete nyomtatú műmelléklet díszíti. Ára 80 fillér. ** A J. Verne-féle legújabb regények. A Franklin-Társulat ismét három érdekes, Verne-féle művet adott ki, a melyeket miny Zigány Árpád ültetett át nyelvünkre. Legérdekesebb köztük a Város a levegőben cz., a mely a legsötétebb Afrikába vezet, a hol a szerző egy afrikai őserdő belsejében megtalálja a fél-majom, félembertörzset, mely a fák tetején, a levegőben épít várost, ember-módra él és még se ember. Második regénye a „ Czetvadászok", az éjszaki Sarktenger veszedelmes vidékeire vezet. A mi félelmetes babonát, ijesztő rémet ós szörnyeteget a hajósnép naiv fantáziája csak kigondolhat, mind helyet talál ebben a könyvben. A lófej ű, sörényes tengeri kigyó, az óriás polip, a kraken, végig kisértenek az izgató regény lapjain. Ára fűzve 2 kor. Az „ Új hazában" voltaképen modern Robinzonregény. Egy kivándorlott svájezi családnak viszontagságai egy lakatlan szigeten, a hol gyarmatot alapít. Míg Robinzonnak csak önmagával kellett törődnie, itt már egész családot kell eltartania az apának: de viszont a helyzete is szerencsésebb, mert van gondos felesége és apró gyermekei is lassankint felnőnek és segítőtársai lesznek munkájában. Ez a szerencséje is, mert a kannibálok megtámadják a virágzó gyarmatot: véres harezok folynak a szigeten s a vadak már-már diadalmaskodnak is, de az utolsó pillanatban egy angol hadihajó ágyúi szétriasztják az emberevőket. Ára fűzve 3 kor. 20 fill. Mind a három mű első sorban a serdülő ifjúságnak van szánva, de a felnőttek is haszonnal olvashatják őket. ** A „Vasárnapi könyvtár" a II. évfolyam 13. számában Hoitsy Pál „Fillantások a természet-tudomány jövőjébe" czímen szokott népszerű modorában korunk legfontosabb kérdéseit és fölfedezéseit fejtegeti. Sorra veszi a csillagászat, a géptan, a fizika, a vegytan és az orvosi tudományok bámulatos fejlődését az utolsó század alatt, s végül a tudomány jövőjéről elmélkedik az utolsó fejezetben. Hoitsy szerint ha megmaradnak azok a politikai és társadalmi föltételek, melyek ezt a nagy haladást lehetővé tették, akkor jövőre sem akad meg a természettudományok fejlődése, ellenkező esetben azonban megakad a további haladás. A szellemesen irott kis fűzet ára 40 fillér, kiadta a Franklin-Társulat Budapesten. ** Az „Olcsó könyvtáriból, a Franklin-Társulat e füzetes vállalatából három új füzetet kaptunk. Halkét Péter közkatona esete, melyet Sehreiner Olivia írt (1253—1254. szám). A történet Dél-Afrikában játszik, a Mashonalandban s érdekességét csak növeli az a környezet, melyben a szegény, jószívű és becsületes katona