Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-09 / 6. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal*. VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk. Emeljünk szobrot Kálvinnak! Szabó Aladár. — Iskolaügy: Oktatásügyünk 1900-ban. H. I. — Tárcza. A damaskusi utón .Szalay Károly — .Jézus isteni volta. Ruszleay Gyula. — Balföld .Az énekeskönyv revíziójáról. Morvay Ferencz. — Lapszemle. — r. —n. — Külföld. Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Nekrolog. A B. Davidsón. Forgács .Gyula. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. —>• Gyászrovat. — Különfélék. — Adakozás. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetések. Emeljünk szobrot Kálvinnak! Ezt az indítványt tette, már több lap hasábjain, Szentmiklósy József lelkésztársunk. Különös indítvány! Hiszen Kálvinnak még sehol szobrot nem emeltek és pedig épen a nagy reformátor határozott tiltakozása folytán nem emeltek. Tudnunk kell, hogy Kálvint nem egyéni szerénység hajtotta e tiltakozásra. Az ő felfogása szerint voltakép senkinek sem kellene szobrot emelni. Az ember, még a keresztyén ember is, tehát a legértékesebb ember a földön, semmi jót, semmi nagyot, semmi dicsőségest Isten segítsége és kegyelme nélkül végbe nem vihet. Dicsőség' és magasztalás épen ezért az embert nem illetheti, csak az Istent. Minek tehát szobrot emelni az embernek, a ki gyarló?! Es természetesen, minek szobrot emelni Kálvinnak, a ki, saját szilárd és rendíthetetlen meggyőződése szerint, csak eszköz az Isten kezében?! Ne emeljünk tehát olyan szobrot Kálvinnak, a milyen az ő egyéniségével, mondhatnám, az ő egész munkálkodásának szellemével merőben ellenkezik. Ne emeljünk olyan szobrot, a mely köré gyűlve, Kálvintól ilyen nyilatkozatot hallhatnánk, ha akaratát, véleményét nyilváníthatná: Ti nem vagytok az én elvtársaim. Ám ezzel én teljességgel nem azt akarom, hogy kegyeletünknek és Isten iránti hálánknak, azért, hogy nekünk Kálvint adta, kifejezést ne adjunk. De tegyük ezt a Kálvin szellemében. Születésének közelgő, négyszázados évfordulójára alkossunk, hideg és rideg érezszobor helyett, egy hatalmas intézményt a kálvini szilárdság és erkölcsiség erősítésére. Egy oly intézményt, melyből az evangélium és a tudomány erői együttesen áradjanak széjjel a magyar református egyház földjére. Olyan intézményt, a mely jellegzetesen kidomborítsa és századokon át fenntartsa Kálvin egyházának azt a fő-fő jellemvonását, hogy a kálvinizmus tanító és nevelő egyház. Általános a panasz, hogy a református egyház gerinczét tevő középosztály elhanyatlott. A református közép nemesség Erdélyben, a délvidéken és Dunántúl csaknem teljesen kipusztult. Gondoskodnunk kell tehát egy új középosztályról, s illetőleg arról, hogy ez az új középosztály igazán át legyen hatva a református egyház szeretetétől. A leendő tanárok, ügyvédek, bírák, orvosok nagy része, a leendő mérnökök mind Budapesten nyerik kiképzésüket. Ezer meg ezer ifjú tolong a tudomány csarnokaiban, s ifjúsági egyleteink révén igyekezünk is minden lehetőt megtenni, hogy ezek az ifjak az evangélium erőivel is megismerkedjenek. De mennyivel többet tehetnénk, ha egy oly épület állna rendelkezésünkre, melyben ez ifjak egy részének lakást, ellátást s mindnyájának olvasótermet, gyülekezési helyet és családias keresztyén otthont biztosíthatnánk. Emeljünk tehát Budapesten érez szobor helyett egy Calvineum-ot, hogy ánnak Otthonában az ifjaknak az egész1

országból idegyülő ezreit jobb reformátusokká tehessük. Emeljünk egy Calvineumot, a melyben a református zsinat, mely most hajléktalan lévén, koldulni kénytelen, tisztességes otthont, lelhessen, s.a melyben zsinat nem tartás idején is, a fővárosi s hazai reformátusságnak gyülekező helye lehessen. A Calvineumot mindenesetre Budapesten építsük fel. Budapest az ország tudományos központja; itt vannak a nemzet gerinczét képező és nevelő különböző főiskolák; ez az ország legnépesebb református gyülekezete. Tegyük félre hagyományos partikulárizmusunkat és mutassuk meg, hogy nagy czélokért tudunk egy értelem-