Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-07 / 49. szám

hez Meczner Béla indítványt nyújt be, hogy az esperest és a gondnokot akadályoztatásák esetében az egyházkerületi gyűlésen törvényes helyettesök képviselje. Degenfeld J. ellenzi az indítványt, de Antal Gr. gyakorlati szempontból s Pokoly József az alkotmány logikájára való tekintetből pártolja ezt. A konvent magáévá teszi a Meczner indítványát. Az egyházkerületi világi főjegyző hatáskörénél (158. §.) Nagy Dezső részletesen megokolt indítványt terjeszt be, hogy a világi főjegyző közigazgatási helyettese legyen az egyházkerületi főgondnoknak. Betegség vagy huzamosabb távollót vagy roppant elfoglaltság esetében nagyon czelszerű volna ez az intézkedés. Fejes István és Vécsey Tamás ellenző felszólalására a konvent mellőzi az indítványt. A püspök jogkörébe (173. §.) Bartók György beiktiltását indítványozza a templomszentelési is. Adjuk meg e ritkábban előforduló és nevezetes alkalomnak az őt megillető külső ünnepélyességet: a püspök avassa föl a templomokat. Dégenfeld J. gróf szerint ez episcopalista gondolat, s nem kell bevinni alkotmányunkba. A konvent mellőzi Bartók indítványát. A zsinati képviselők számánál (188. §.) Fejes István indítványozza, hogy a tiszáninneni egyházkerületnek kettővel több képviselő adassék. Ezzel eleje vétetnék ama választási nehézségnek is, a mely Tiszáninnen mindig előáll, mert ott több az egyházmegyék száma, mint a hányszor két képviselőt küldhet. Hivatkozik arra is, hogy Tiszáninnen a lélekszám is megszaporodott. Hasonló értelemben szól Meczner Béla is. Tisza István gróf azonban statisztikailag kimutatja, hogy 1891-ben átlag minden 21 ezer lélekre esett egy zsinati képviselő ; e szempontból a tiszáninneni egyházkerületnek most is több a képviselője, mint a hány megilletné, ellenben Tiszántúlnak kevesebb, mint kellene. Ne bolygassuk e kérdést, maradjon a szöveg. — A konvent, Fejes indítványa mellőzésével, a szöveget fogadta el. A zsinat tartamát illetőleg (202. §.) a konvent kimondotta, hogy a zsinat permanens, ha nem ülésezik is folytonosan. így tehát a zsinati képviselők megbízása is tiz évre szól. Nekem, mint referensnek az a benyomásom, hogy az egyházalkotmányi törvényjavaslat, kivált szerkezeti és stiláris tekintetben nagyon gondos revíziót igényel, a mit bizonyosan meg fognak tenni mind az egyházkerületek, mind maga a konvent, a mikor ez a munkálat ismét elébe kerül. Referens. A konvent és a törvénykezési javaslat. Az egyházi törvénykezésre vonatkozó albizottsági javaslatot dr. Nagy Dezső készítette és adta elő a konventen. Munkálata rendszeres, könnyen áttekinthető, jól szervezett dolgozat. A konvent is sokkal könnyebben átesett a tárgyalásán, a mely szintén csak az elvi rendelkezések megvitatásából állott. Az albizottság javasolja, hogy az egész egyházban egységes birói ügyviteli szabályzat készíttessék, megfelelő írásmintákkal, a mit Nagy Dezső előadó az eljárás biztonságával, könnyebbségével és a czélszerűség szempontjából ajánl. Tisza István gróf ellenzi a tervezett egyformásítást, míg Antal Gábor melegen ajánlja azt. Ezzel az egyházi bíráskodást gyorsabbá és jobbá is teszszük. Lengyel Imre a kerületre bízná, hogy készítsenek maguknak ügyviteli szabályzatot. — A konvent nagy többséggel az albizottsági javaslatot fogadja el. A bizottsági javaslat a közigazgatási és a fegyelmi ügyeket minden forumon szabatosan elkülöníti, de az eljárást egységesnek tervezi. Meczner Béla a közigazgatási peres ügyeket nem vinné bíróság elé: lássa el azokat is a közgyűlés. Antal Gábor nem tartja czélszerűnek, hogy az egyház a maga szennyesét a teljes közgyűlések előtt legyen kénytelen mosogatni; a javaslatot pártolja. Dégenfeld J. gróf is a bizottsági munkálat álláspontját védi. A konvent is ezt fogadja el. A bíróság elnökségének szavazati jogát illetőleg Tisza István gróf elvi döntést javasol, és indítványozza, hogy a rangidősebb biró vezesse a tárgyalást, a rangifjabb elnök szavazó biró legyen, a votum Minervaet az idősebb elnök gyakorolja. Indokolásában kiemeli, hogy az eddigi gyakorlat úgyszólván nulliükálja az ifjabb elnököt. A konvent általános helyesléssel magáévá teszi az indítványt ós elrendeli, hogy ez az elv minden forumon keresztülvitessék. A bizottsági javaslat a presbiterek fegyelmi ügyét az egyházközségi bíróság köréből az egyházmegyei bíróság hatáskörébe utalja, a mit Nagy Dezső azzal indokol, hogy az eddigi gyakorlat a presbiterek között torzsalkodás, gyűlölködés és önkénykedés forrása; e mellett az ítélkezés pártatlanságát és részrehajlatlanságát is inkább biztosítja az egyházmegyei bíróság. Dégenfeld J. gróf ellenzi az újítást, de iokoly József és Antal Gábor pártoló felszólalására a konvent elfogadja a bizottsági javaslatot. Az egyházmegyei bizottság hatáskörét szabályozó §-nál heves és hosszas vita támadt a fölött, hogy a tanárok közigazgatási (pl. választás, fízetéskiszolgáltatás stb.) pőrében első fokon az egyházmegyei bíróság legyen illetékes. Dtíczi Imre idítványozza, hogy a közép- és főiskolai tanároknak mind fegyelmi, mind közigazgatási ügyében az egyházkerületi bíróság legyen illetékes. Az indítványt pártolják Fejes István, a ki nagyon furcsának találja, hogy például egy sárospataki tanárválasztási vagy fizetési pörös ügyében az alsó-zempléni egyházmegyei bíróság mondjon ítéletet. Hasonlót hangoztatott Radácsi György, a kinek teljességgel nem fér a fejébe, hogy a debreczeni tanár közigazgatási pőrében a debreczeni egyházmegye bírósága mondjon ítéletet. Ám ezekkel szemben Nagy Dezső, gróf Dégenfeld J., Antal Gábor, Tisza