Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-30 / 48. szám

házmegyének Tisza Kálmán halála alkalmával a konventhez intézett részvétiratát hallgatta meg és vette köszönettel tudomásul; majd pedig a felett indult meg elég hoszszadalmas vita, hogy az elhunyt konventi tagok helye a eziklus hátralevő részére miként töltessék he? Sass Béla jegyző az illető kerületeket új rendes tagok választására kívánta felhívni; ellenző Dégenfekl gróf, Fejes D. és mások hozzászólása után .azonban a konvent a helyeknek rendes vagy póttagokkal betöltését az illető kerületek tetszésére bízta. Ezután az elhunyt tagok helyét töltötték be a bíróságokban és az egyes bizottságokban. A rendes bíróság tagjává tSzéU Kálmán, a rendkívüli bizottság tagjává pedig Zsigmond Sándor választatott meg, utóbbi az esküt azonnal le is tette. Tisza Kálmán és Szabó János helyébe a közös prot. ügyeket tárgyaló bizottságba, a kerületi képviselők megállapodása szerint Hegedd* Sándor és gróf Tisza István lépett, A zsinatelőkészítő lelkészválasztási albizottság elnökévé, Szabó János helyébe Bakuig Sándor választatott meg. Ezután a konvent a kultuszminiszternek az 1902. évi 200,000 korona államsegély kiutalására és az 1900. és 1901. évi segédlelkészi általány-számadások helybenhagyására vonatkozó leiratait vette tudomásul! azután pedig, l)óczg Imre referálásában az iskolaügyi bizottság jelentését hallgatta meg s hagyta jóvá. A jelentés, néhány pont kivételével gimnáziumaink államsegély szerződéseire és beruházási, illetve fentartási állymsegélyezésére vonatkozott. Az ezekre vonatkozó miniszteri leiratokat tudomásul vették, illetve a kérvényeket pártolólag terjesztették fel; kivéve a gyönki algimnázium államsegély-szerződését, a melyet visszatettek a kerület útján a fen tartó testülethez, két kifogásolt pont helyesbítése végett, Felhatalmazták azonban az elnökséget, hogy ha a helyesbítés megtörténik, aláírhassa a szerződést és felterjeszthesse a miniszterhez. Tudomásul vették, hogy a kormány, pár megjegyzéssel, megerősítette az orsz. ref. tan ér egyesület alapszabályait. Hosszabb vitát keltett az orsz. ref. tanáregyesületnek a tanári fizetési fokozatok eltörlését kivánó felterjesztése. A bizottság azt javasolta, hogy a konvent jelentse ki a felterjesztéshez elvi hvzzájárulását. Degenfeld József és Bernáth, Elemér contra, Fejes István és líadácsi György pro hozzászólása után, Váró Ferencz indítványára az lőn a határozat, hogy ezzel a kérdéssel a zsinatelőkészítő iskolai albizottság dolgozatával kapcsolatban fog érdemlegesen foglalkozni. Szintén vitát keltett a tiszáninneni egyházkerületnek a tanítók évközi változásának megakadályozása tárgyában kelt felterjesztése. A bizottság azt javasolta, hogy mivel a kerület felterjesztése csak egy esetet panaszol, a miniszter pedig fentartotta magának azt a jogot, hogy rendkívüli esetekben időközi tanítóváltozást eszközöljön, s a panaszolt csak ilyen rendkívülinek tekinthető : ne tegyen a konvent felterjesztést a miniszterhez. Tisza István és bernáth Elemér felszólalására azonban elhatározta a konvent, hogy ezt az egy esetet is felterjeszti a miniszterhez, nem ugyan mint sérelmet, hanem tájékozás és figyelembe vétel végett, Zsigmond Sándor a két prot. egyház közösügyi bizottságának a tábori lelkészek szabályzata ügyében folytatott tanácskozása eredményéről számolt" be s terjesztette elő a bizottság által készített véleményes felterjesztés szövegét, a mely lapunkban is közölve volt egész terjedelmében. Hegedűs Sándor szerette volna, ha a felterjesztés bevezetésében némi elismerés nyilváníttatott volna a szabályzatban egyházunk iránt megnyilvánult kedvezőbb elbánásért. Degenfeld József azonban kimutatta, hogy a kedvezőbb elbánás mindössze abban van, hogv egyházunkat is megkérdezték a szabályzatra vonatkozólag, míg régebben ezt sem tették, egyébként pedig a szabályzat tervbe vett rendelkezései épen nem mutatnak valamely kedvezőbb elbánásra és a törvény által biztosított viszonosság figyelembe vételére. Ezért a konvent a felterjesztés szövegét változatlanul fogadta el. Nem tartotta szükségesnek azt sem, a mit Fejes István kérdésképen vetett fel, hogy nem kellene-e a felterjesztés tartalmát ós kívánságait az osztrák prot, egyházi főhatóságokkal is, tájékozás végett közölni ? Az első nap utolsó tárgya lett volna a zsinatelőkészítő albizottságok munkálatainak tárgyalása. Gr. Ti<za István felszólalásában azt az őszinte beismerést tette, (a mely beismerést azonban a konvent legtöbb tagja is megerősített önmagában), hogy az idő rövidsége miatt a bizottsági munkálatokat a kellő alapossággal át nem tanulmányozhatta, s ennek következtében lehetetlen, hogy a konvent most e dolgozatok pontonként való tárgyalásába belemenjen. A konvent a gróf javaslatának megfelelőleg kimondta, hogy a holnapi ülésre az egyes albizottságok jeleljék meg munkálataiknak eloi fontosságú vészéit, s csupán ezek, valamint esetleg az egyes tagok által ilyenekként felemlítendő kérdések vétessenek tárgyalás alá a részletek megvitatása és a végleges szövegezés akkorra hagyatván, a mikor a javaslatokat az alsóbb fokú egyházi hatóságok is megvitassák. A második napon. nov. 26-án első sorban a konventi központi helyiség felállítása kérdésének tanulmányozására kiküldött bizottság jelentését terjesztette elő dr. Nagy Dezső. A jelentés szerint a dolog még egyáltalában nem érett meg éá az indítvány kivitelére nézve a bizottság semmi konkrét javaslatot nem tehet. Fejes István óhajtotta volna hogy a bizottság utasíttatott volna konkrét javaslatok tételére, mert hogy az indítvány nem kivihetetlen, mutatja az evang. testvérek példája. Hegedűs Sándor felszólalására azonban a konvent azt határozta, hogy a bizottság csak tanulmányozza tovább a kérdést és — Bánffg Dezső pótló indítványa értelmében — tegyen évenként jelentést az ügy mibeitállása felől. Vitát keltett a konvent időszaki adminisztráezíójára vonatkozó elnöki előterjesztés is a melyet szintén dr. Nagy Dezső adott elő. Fejes István előbb kinyomatni kívánta, Bánffy D., Degenfeld J. és Kun Bertalan felszólalásai után azonban a konvent helyben hagyta az előterjesztést és az egyházi elnöknek évi 1200, a jegyzőnek pedig 1000 korona irodai általányt és tiszteletdíjat szavazott meg, Radácsi. György indítványa szerint azonban csak addig, a míg a központi helyiség és kezelés meg nem valósul. Kenessey Béta referálása alapján felhatalmazta a közösügyi bizottság tagjait, hogy az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása mikéntjének kérdésében közös tanácskozásokat kezdhessenek az evang. egyházi bizottsággal. S mivel az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása szoros kapcsolatban van az egyházi adózás rendezésével, beszéljék meg ennek alapelveit is, határozott kifejezésével annak, hogy a két egyháznak e tekintetben való belkörű jogai teljesen érintetlenül hagyatnak. A pesti egyházmegye értekezletének az adózás reformjára vonatkozó s a kerületi értekezlet által, a kerületi közgyűlés útján felterjesztett javaslata az adóügyi albizottsághoz tétetett át figyelembe vétel végett. Molnár Béla jegyző a közjogi bizottság jelentését referálta, a melynek kapcsán a konvent a new-yorki magyar egyházat a kormány jóindulatába ajánlta A közigazgatási bizottság rövid jelentését, Pokoly