Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-30 / 48. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szánt, a hővé a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A lelkészi szolgálat berendezése a budapesti egyházban. Haypál Benő. — Iskolaügy: A konfirmálás kérdéséhez. Molnár Albert. — Tárcza: Naplójegyzetek. Lévay Lajos. — Belföld: A tiszáninneni egyházkerület közgyűlése. Alföldi, — Az egyetemes konvent rendkívüli ülése. Tudósító. — Nekrolog : Linberger István. —y. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. —• Gyászrovat. — Különfélék. — Adakozás. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetések. A lelkészi szolgálat berendezése a budapesti egyházban. Azt a megnyugtató Ígéretet tettem ugyan e Lap egyik utóbbi számában, hogy a fővárosi egyházban a lelkészi szolgálatok miként leendő berendezéséről nem szólok, e nagyfontosságú kérdés fejtegetését nálamnál különbekre hagyom ; de félek, hogy a szervezésnek sürgős ügye talány másoknál nem talál kellő méltatásra ; aggódom, hogy ha esetleg törvényhozói intézkedésre volna szükség, a zsinat nem értvén a néma gyermek­nek szavát, nem intézkedhetik ; másfelől, mivel a vallástanítás és a lelkészi szolgálat kérdése ma annyira össze van forrva a mi budapesti egy­házunkban, hogy az egyikről szólni sem lehet a másik nélkül s mivelhogy az ügy érdekében elengedhetetlennek tartom a két munkakör szét­választását : inkább magamra veszem a bőbeszé­dűség látszatát s engedelem kéréssel szólok a lelkészi szolgálat kérdéséről is. E kérdés fejtegetésének mindjárt a kezdetén érintenem kell az irodalom, még pedig a maga­sabb s a mi időnkben sajnálatosan elhalványult theologiai irodalom érdekét, mivelhogy közvetve ez az érdek is sürgetőleg követeli a szükségnek megfelelő helyes berendezkedést. Első pillanatra mintha erőszakoltnak tetszenék az összefüggés keresése a budapesti egyház helyes berendezése s a theol. irodalom éredeke között s mintha ért­hetetlennek látszanék állításom ; de hatalmas és megczáfolhatalan erővel szólt mellettem közelebb egyik érdemes theol. tanárunk. Nem lehettem — sajnálatomra — a most őszszel lefolyt egy­házkerületi gyűlésünkön, pedig különösen a buda­pesti egyetemen felállítandó prot. theol. fakultás kérdésében kifejlődött magas szárnyalású vitával igen szerettem volna lelkemet táplálni; így csak lapunk híradásával kell beérnem. A mint Lapunkból olvasom, keserű sóhaj hangzott el ama vitában theol. irodalmunk sze­génysége miatt, a minek okát amaz érdemes és nagyrabecsült theologiai tanár a tanároknak már általam is említett nyomorúságos fizetésében és abban találja, hogy az egyház oly szolgálatok teljesítését is kezükön hagyja, a mi nem az ő tisztök volna. »Az szükséges — úgymond — hogy a theol. akadémia tanárait egyfelől úgy biztosítsa az egyház anyagilag, hogy ne legyenek kénytelenek a megélhetésért küzdeni; másfelől pedig az, hogy az egyház ne foglalja le őket olyan dolgok végzésére, a melyek mások által is ép oly jól elvégezhetők volnának, s a melyek a tanárokat igazi hivatásuk betöltésében aka­dályozzák® (Egyh. és Isk. Lap 1902. 44.). A vitának ebben a részében a theol. irodalomról, s a lelkészképzésről volt szó, a mely kettőnek szolgálata a theol. tanár igazi hivatása. A theo­logia a mi szemünk fénye, a hálás gyermek sze­retetével övezzük körül, mint édes anyánkat, mert valóban anyai szeretettel, a mit adhatott, mindent adott, anyagi és lelki jókat; a theol. tanári székeket úgy szeretnők látni, hogy azok­ban a székekben a tudományt kedvelő és művelő férfiak üljenek, a kiknek minden alkalmatosságot, módot és eszközt meg kell adni, hogy reájuk büszkén úgy tekinthessünk, mint a tudomány egén ragyogó csillagokra. Ám valóságban egyfelől az élet gondja, a nyomorult fizetés nyűgözi le őket, másfelől most, az egyházi ébredés korsza­kában nemcsak legjobb, de úgyszólván összes erőiket az ébresztés munkájára fordítják s a k' nek az volna a feladatuk, hogy a magas kaf rán, a honnét messze hallatszhatok a szó elveket nyújtsanak: e magasságból ? szélesebb körben, vagy a budapesti r

Next

/
Oldalképek
Tartalom