Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

BELFÖLD. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. A negyedik napi, okt. 22-diki ülésnek a különböző segélyek megszavazása, az egyházi tűzkárbiztosítás kérdése és a budapesti egyetemen felállítandó prot. theol. fakultás ügye adtak érdekességet. Ezeknél a kérdéseknél, különösen pedig a legutolsónál olyan magas színvonalú vitákat hallottunk, a melyekre nem mindig adódik alkalom. Visszagondolva reájuk, a nélkül, hogy a kérdések eldöntése felett bírálatot kívánnánk mondani, jól esik megjegyeznünk, hogy a magasabb érdekű, elvi kérdések is méltó figyelmet és tárgyalást nyertek közgyűlésünkön. Ilyen nemes elvi vitákat és tárgyalást szeretnénk hallani és látni máskor is. Ha ilyen thémák kerülnének a zöldasztalra (pedig kerülhetnének, mert volna elég, a mi felett vitázni és tanácskozni lehetne), nem volnának sablonszernek közgyűléseink, s jobban is össze lehetne tartani a gyűlés tagjait, mint a keveseket érdeklő ós száraz adminisztratív ügyekkel. Ezen a ülésen, a napirend előtt, azt a bölcs határozatot hozta a közgyűlés, hogy miután a hosszabb terjedelmű jelentések és előadói munkálatok felolvasása sok idejét rabolja el a közgyűlésnek, — jövőre a püspöki jelentés, továbbá a népiskolai, középiskolai, jogügyi, missziói, gazdasági bizottságok jelentései és a számszék előterjesztései előre kinyomattassanakésagyűlés tagjainak megküldessenek. Ezeket a jelentéseket és előterjesztéseket ezentúl felolvasottaknak lehet tekinteni és csupán határozatot igénylő pontjaikban kell, hogy tárgyalás alá vétessenek. Bölcs és helyes intézkedés, a melynek nemcsak a tekintetben lesz jó haszna, hogy a gyűlés idejét kiinéli, hanem abban is, hogy a jelentések és előterjesztések előre is áttanulmányozhatók levén, a bennök foglalt dolgok és kérdések nagyobb érdeklődést is keltenek. Ugyancsak a napirend előtt kimondta a közgyűlés, hogy tekintve püspök úr gyengélkedő állapotát: felhatalmazza Petri Eleket, a püspöki iroda vezetőjét, hogy a lelkészi minősítéseket a püspök úr nevében, szükség esetén, aláírhassa; a főgondnok urat pedig arra, hogy az elnökség nevében történő utalványozásokat a maga neve alatt megtehesse. Ezek az utalványozások legnagyobb részben a Földhitelintézethez szólván, a közgyűlés határozatáról az intézet értesíttetni fog. A napirend első tárgyát az állam segély osztó-bizottságnak Szilády Áron főjegyző által felolvasott jelentése képezte. A megszavazott segélyek felől már Lapunk mult heti számában részletes tudósítást adván, itt csak azt tartjuk még szükségesnek megjegyezni, hogy az államsegély-pénztárból egyházak tőkesegélyezésére 12,000, az egyházak segélyezésére 6700, lelkészek segélyezésére 2650, a theol. akadémiára 6000, a közpénztárnak 1000, a theol. konviktusnak 2000, a missziói pénztárnak 1600, az egyházmegyék közigazgatási költségeire 1600, öszszesen 33,550 korona fordíttatott. Ezután Petri Elek tette meg jelentését a tanítói és tanítói özvegyek és árvák részére a közpénztárból és a Baldácsy-alapból megszavazott segélyeket illetőleg. A megszavazott segélyeket lapunk mult heti száma részletesen közölte. Mindeddig simán ment a tárgyalás; nagyobb érdeklődést és hosszabb vitát keltett azonban a tűzkárbiztosításnak már évek óta húzódó kérdése, a melyet mélyreható tanulmányok alapján, nagy részletességgel Kovács Albert terjesztett elő a kiküldött bizottság nevében. Valóban, a legismerésre méltóbban számolt be erről a nagyfontosságú és részleteiben rendkívül bonyolult kérdésről az előadó. Munkálatában meglátszott az a ritka lelkiismeretesség, a mely Kovács Albert minden dolgát jellemzi, s az az igazi egyházszeretet, a mely nem hangzatos frázisokban, hanem a legalaposabb szaktudás mellett a legönzetlenebb cselekvésben nyilvánul. A kiküldött bizottság, beható tanulmány alapján azt ajánlotta, hogy az egyházkerület az egyházi és iskolai épületeket a gazdák tűzkárbiztosító szövetkezténél biztosítsa, s erre vonatkozólag egy szabályrendelet-tervezetet terjesztett be a közgyűlés elé. Mészáros János, Mády Lajos, Szilassy Aladár és Dányi Gábor felszólalásai után a gyűlés elfogadta a bizottság azon indítványát, hogy a biztosítás a gazdák szövetkezeténél történjék ; a szabályrendelet-tervezetet pedig letette véleményezés végett az egyházmegyékhez, azzal az utasítással, hogy addig is, míg a szabályrendelet érvényessé lenne, az egyházak ne kössenek hosszabb időre szóló biztosítást, vagy ha kötnek is, azt a gazdák szövetkezeténél kössék. Az egyházmegyék véleményeiket oly időben kötelesek beadni, hogy ez a fontos kérdés a tavaszi rendkívüli közgyűlésen végleges elintézést nyerhessen. A tárgyalás befejezése után sajnálattal vette tudomásul a gyűlés Kovács Albertnek az előadói tisztről lemondását és arra dr. Nagy Dezső egyházkerületi ügyészt kérte fel. Lévay Lajos a közalapi segélykérvényekről referált ezután. Javaslatai alapján elrendelte a közgyűlés, hogy a tavaszszal tartandó rendkívüli közgyűlésre tegyenek jelentést az egyházmegyék arról, hogy: 1. az 1897-diki szerves munkálatban építési tőkesegélyre ajánlatba hozott egyházak közül mely egyházak nem nyertek még ezideig kielégítést, s ezek közül melyek azok, melyek a netalán megváltozott viszonyok következtében a legsürgősebben igénylik a segélyt; 2. hívják fel az egyházmegyék az előjegyzésbe vett, valamint az újabban folyamodó egyházakat, hogy kérvényeiket a szükséges mellékletekkel felszerelve terjeszszék be az egyházmegyékre ; az egyházmegyék pedig tegyenek a tavaszi rendkívüli közgyűlésre indokolt előterjesztést a sürgősség sorrendjére, valamint az egyházak által kért segélyöszszegre vonatkozólag. A kérvények mellékletéül szolgáló rovatos ívek stb. ki fognak nyomatni s megküldetnek az esperesekhez. Egyszersmindenkori közalapi segélyre ajánltatnak: az 1200 kor. segélyre első sorban Pécs, másodsorban Ettyek; az 1000 kor. segélyre I. Erzsébetfalva, II. Puszta-Kerekegyháza; a 600 kor. segélyre I. Szent-Endre, II. Duna-Bogdány; az 500 kor. segélyre I. Báta, II. Bellye. A lelkészek közül Hegedűs Ferencz nikinczei adminisztrátor 400 kor. segélyre ajánltatott. Egyben, Baksay Sándor felszólalása következtében elhatározta a közgyűlés, hogy a közalapi segélyekre való megajánlást jövőre az államsegélyosztó bizottság hatáskörébe utalja. Az anyagi ügyek letárgyalása után a nagy szellemi s elvi kérdés: a prot. egyetemi theol. fakultás ügye került a gyűlés asztalára Kálmán Gyula egyházkerületi aljegyző előterjesztésében. Ezt a kérdést a tavalyi közgyűlés véleményezés végett az egyházmegyékhez tette le, nyilatkozatot kérve toliik arra nézve, hogy a prot. theol. fakultásnak a budapesti tud. egyetemre bevitelét óhajtják-e a theol. választmány és jogügyi bizottság véleménye szerint, vagy pedig a fakultás jogával ellátandó s Budapesten felállítandó egyetemes protestáns felső-iskolát, vagy pedig a debreczeni főiskola egyetemmé fejlesztését? Az egyházmegyék közül hat nyilatkozott.