Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

Öt a budapesti egyetemen felállítandó protestáns theol. fakultás, egy pedig a protestáns felsőbb iskola mellett. Az előadó indítványa az volt, hogy a gyűlés várja be a még nem nyilatkozott egyházmegye véleményét; Puky Gyula tanácsbiró ós Btnkö István egyházmegyei kép­viselő felszólalása következtében azonban elhatározta a gyűlés, hogy azonnal bele megy ennek a nagyfontosságú kérdésnek a tárgyalásába. Legelső sorban Puky Gyula v szólt a kérdéshez, és mint már a tavalyi gyűlésen is, a debreczeni főiskolának egyetemmé fejlesztésére nézve terjesztett be részletesen kidolgozott indítványt. Indít­ványa indokolásában a mellett argumentált, hogy az egyház nem mehet bele abba, hogy lelkészképzését te­kintve egy olyan intézet szervezetébe olvadjon bele, mint az állami tudomány-egyetem, mert ezen esetben elvesz­tené lelkészképzése felett a feltétlen és közvetlen ren­delkezés és ellenőrzés jogát. Tekintve azonban, hogy lelkészképzésünknek szüksége van arra, hogy egyetemi színvonalra emeltessék; tekintve továbbá, hogy a har­madik egyetem felállítása kérdése napirenden van: az volna szükség, hogy a debreczeni főiskola, a mely már eddig is rendelkezik theológiai és jogi akadémiával, a magyar protestáns, közelebbről pedig református egyház által egyetemmé fejlesztessék. Jogunk ehhez megvan, mert törvényben gyökerezik; az anyagi kérdések pedig nem képezhetnek akadályt, mert hiszen a debreczeni főiskola akadémiai szakainak vagyona, a remélhető állami segítés, az egyes egyházmegyék továbbá, Debre­czen városa és Hajdúmegye, valamint a tiszáninneni és túli megyék segítsége biztosítanák az egyetem felállítá­sát, Szöts Farkas arra hivatkozva, hogy a debreczeni egyetem felállítára anyagi tekintetbén lehetetlen, to­vábbá, hogy a protestantizmusnak nem tartozik lényegé­ben és természetében a tudomány felekezetivé tétele, s hogy a külföldi protestantizmusra sem hozott veszedel­met a prot. theológiának az állami egyetemekre bevitele, — a budapesti egyetemen felállítandó prot, theol. fakul­tás mellett tört lándzsát. Benkö István óhajtja ugyan a debreczeni főiskola egyetemmé fejlesztését, de e mellett kívánja a budapesti egyetemen is a prot. theol. fakultás szervezését; de nem „protestáns" theol. fakultás néven, mert szerinte a protestáns név egyházunk jellegének csak negatív oldalát jelzi, hanem, a pesti egyházmegye véleményének megfelelőleg, mint „a két evangélikus egyház fakultá"-sát. Dr. Szabó Aladár az előtte szólók közül egyikhez sem csatlakozik. BenkŐ Istvánnal szemben megjegyzi, hogy a protestáns név nemcsak a pápistaság ellen való folytonos tiltakozást jelenti, hanem az evangélium mellett vaió professziót is; tehát nem volna benne semmi vesze­delem, ha az egyetemi fakultás protestáns theol. fakultás nevet nyerne. Puky indítványa lényegéhez hozzájárulna; de megjegyzi, hogy a íilozofiai fakultást nem abban a tág értelemben kellene szervezni, a hogy az a hazai tudományegyetemeken szervezve van, hanem csak egy némely, az egyházzal is vonatkozásban álló ágában, pl. a történelmi és irodalomtörténeti szakokat illetőleg. Úgy Pukyval, mint különösen Szőtscsel szemben pedig meg­jegyzi, hogy lelkészképzésünknek igen hangoztatott egye­temi színvonalra emelése a prot, theologiának az egye­temre bevitele által még egyáltalán nem lesz elérve. Az egyetemi színvonalat nem néhány egyetemi theol. tanár előadásai teremtik meg, hanem a gazdag theol. irodalom, a mely módot ad a theologusnak az egyetemi prelekcziók hallgatásán kivül is az alapos tanulmányo­zásra. Ilyen theol. irodalmunk nincs, tehát az egyetemi theol. tanárok sem tehetnének egyebet, mint a mit az akadémia tanárok tesznek, t. i., hogy hallgatóikat ide­gen nyelvek tanulására és idegen theol. szakkönyvek tanulmányozására buzdítják- ismereteik kiegészítése és gazdagítása végett, Pukynak azt az állítását pedig, hogy a r. kath. theologiai képzés magasabban áll, mint a pro­testáns egyáltalában nem írja alá. A ki ismeri a r. kath. papkópzést, az tudja, hogy a mienk, minden fogyatékos­sága daczára is felülmúlja amazt. A lelkészképzés szín­vonalának emeléséhez nem az szükséges, hogy a prot. theológia az egyetemre bevitessék, hanem az, hogy a theologiai akadémiák tanárait egyfelől úgy biztosítsa az egyház anyagilag, hogy ne legyenek kénytelenek a meg­élhetésért küzdeni; másfelől pedig az, hogy az egyház ne foglalja le őket olyan dolgok végezésére, a melyek mások által is ép oly jól elvégezhetők volnának, s a melyek a tanárokat igazi hivatásuk betöltésében akadá­lyozzák. A maga részéről a theol. tanári kar többségé­nek véleményéhez csatlakozik. H. Kiss Kálmán Puky indítványát fogadja el. Dr. Vécsey Tamás, ha az egye­temi prot. theol. fakultás szerveztetnék, annak a pesti egyházmegye és a Benkő István által ajánlott nevet adná. Ez volna a törvényben is gyökerező elnevezés, mivel hazánk törvényei nem ismernek sem reformátuso­kat, sem evangélikusokat, sein protestánsokat, hanem csak „evangelici utriusque confessionis"-t. A mi az egye­temi protestáns theol. fakultás szervezései illeti, az két­féleképen volna lehetséges. Vagy úgy, a mint a r. kath. theol. fakultás szervezve van, vagy pedig teljesen sza­badon, a korlátlan vizsgálódási és tanítári szabadság megadásával, úgy, a mint a világi karok szervezve van­nak. Ö azonban egyik módot sem tartaná szerencsésnek és kívánatosnak. Ha a prot. theol. fakultás a r. kath. theol. fakultás mintájára szerveztetnék, úgy hogy az egyházi felügyelet és ellenőrzés érvényesülne, akkor a mi fakultásunk ép oly kevéssé olvadna be az egyetem szervezetébe, mint a r. kath. fakultás, a mely tulajdon­képen nem más, mint a világi fakultástól teljesen elzárt s a maga külön egyházi törvényes által korlátozott szak­iskola. Az olyan prot. egyetemi theol. fakultásra pedig, a mely az egyháztól teljesen függetlenül, a korlátlan vizsgálódási és tanítási szabadsággal szerveztetnék, csak ezt mondja: Timeo Danaos et dona ferentes. Egyébként is, ismerve a budapesti tud.-egyetem történeti hagyo­mányait és mai szellemét, — nem hiszi, hogy a prot. theol. fakultás abba beilleszthető volna. Véleménye sze­rint helyesebb volna a debreczeni főiskolát fejleszteni egyetemmé s azon állítani fel a prot. theol. fakultást. Puky Gyula záró beszédében azt mondá, hogy a hallot­tak nem hogy megingatták volna meggyőződósében, sőt inkább még megerősítették. A prot. theol. fakultásnak a budapesti egyetemre bevitelét sürgetni azért sem tar­taná czélszerűnek, mert hiszen a budapesti tud.-egyetem jellegének kérdése véglegesen még most sincs eldöntve, a prot. fakultás bevitelének sürgetése felkeltené az el­hallgattatott kérdést, s a döntés bajosan a mi előnyünkre történnék meg. Ismételten ajánlja indítványa elfogadását. Kimeríttetvén a vita, az elnökség első sorban a theol. választmány és a jogügyi bizottság véleményét, a mely szerint a prot. theol. fakultás a budapesti egye­temen volna szervezendő, bocsátotta szavazásra. E véle­mény mellett 14-nn szavaztak. Másodsorban a theol. tanári kar többségének, Petri Elek által kiegészített ama véle­ménye került szavazásra, hogy budapesten egy refor­mátus egyetemes főiskola szerveztessék, esetleg állami segítséggel is, és felruháztassék a fakultálás jogával. E mellett a vélemény mellett szavaztak 21-en. Végül pedig Puky Gyula indítványa került szavazásra s a gyűlés,

Next

/
Oldalképek
Tartalom