Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

Figyelmesen átolvasva Szabolcska vallásos költeményeit, azokban az igazi keresztyén vallásos lelkület költői megnyilatkozását látjuk. Szabolcska nem okoskodik, nem bölcseskedik az „Ahitat szeretet "-ben, hanem érez, szeret ós érzelmeit könnyed modorban, kedvesen, mesterkéltség nélkül, valódi bensőséggel fejezi ki. Csupa verőfény, csupa szeretet a lelke. A szeretet a Szabolcska vallása s az Isten is „Mindenható szeretet." Költői egyéniségét maga jellemzi legjobban az utóhang gyanánt írt Ajánlásáéban, midőn így ír: „Hogy én nem lettem nagy poéta, Csak ilyen nótázó apró legény: A múzsa volt az oka annak, A születésem idején. Leküldte Isten akkor hozzám, Hogy rendszerint csókolna meg, S a homlokom helyett ő, tévedésből, A szivemet csókolta meg. Ez az egy tévedés okozta Az én sok többi tévedésem: Hogy a mióta élek, a szivemnél Nem volt egyéb vezérem!" Igen. Szabolcska a szív lantosa. Meleg, szeretetteljes, fogékony, mint az emberi szív. A szivével nemcsak érez, hanem gondolkozik is. Az életnek, az év fordulatainak, a különböző természeti, egyházi, családi és vallási alkalmaknak benyomásait is a szivén át önti dalba. A szívnek, a hivő és szerető szívnek kedves lyrikusa. Hivő szivét csak néha és csak futólag csapja meg a modern skepticizmus szeles. Érzelmeinek alaphangja a kegyes, az erőteljes hit. Milyen szépen dalolja „Hinni, szeretni" czímű költeményében: „A kiknek a szivét Hit nem melegíti, S ajkak imádságra Még tán sohse nyilt ki, Kik nézni se tudnak, Reménynyel az égre : — Szent varázslatoddal, Karácsony estéje, Azokra borulj ! A kik sohse járnak Sem alva sem ébren, Az örök költészet Aranyos kertjében S nem értik a nyelvet, Mit fű, fa virág mond : — Dallal teli, zengő, Karácsonyi égbolt Azokra borulj ! Fördesd meg a lelkük" Csillag sugarában, Ha csak egy sóhajnyi Meleg imádságban ; Csorgó aranyában Nem földi regéknek . .. — Hadd tanuljanak ma Azok is szegények: Hinni, szeretni!" Tárgyai nagyon változatosak. A keresztyén ünnepek, az egyházi évkör, a szent történet, a családi viszonyok és alkalmak, a vallásos szív helyzetei, az évszakok változatai: mind-mind lantjára kerülnek Szabolcska meleg szivének. De legnagyobb hévvel az édes anyját, a feleségét, a gyermekeit, a szenvedőket zengi a lantja. A legnehezebb vallási kérdésektől sem idegenkedik, de azokat is a hivő szív gyermekded áhítatával és meleg azeretetóvel fejtegeti, magyarázza. Ott van pl. az „Örök élet" czímű költeménye: „A míg e világon Lesz egy árva gyermek, A kit szerető kar Soha sem ölel meg; A kit úgy terítnek Hideg ravatalra, Hogy édes anyját itt Sohsem csókolhatta: — Mindaddig hiszek egy Boldogabb világba, Egy felénk ragyogó Örök mennyországba! A míg e világon Lesznek nyomorultak, Kik hordanak titkos Tövis-koszorúkat; A kiknek ez éltet Át kell mosolyogni, De a boldogságról Azt se tudják, hogy mi: — Mindaddig hiszek egy Fényesebb világba, Egy felénk ragyogó Örök mennyországba! A míg e világon Úr lesz a gonoszság. És az igazságot Keresztfára vonják ; Míg egy farizeust Valahol tapsolnak, S lesz kézmosó vizök A Pilátusoknak: — Mindaddig hiszek egy Igazabb világba, Egy felénk ragyogó Örök mennyországba!" A mint e szemelvények is mutatják, Szabolcska kötete a keresztyén vallásos költészet becses gyűjteménye. Könyv, melynek olvasására fölmelegszik a szív> ébredez a hit, izmosul a kegyesség, termékenyül a szeretet. Nagy lelki haszonnal, igazi keresztyén épüléssel olvashatja férfi, nő és serdülő ifjú, mind a két nemből. Megérdemli, hogy a vallás őrállói, lelkészek és tanítók, családapák és családanyák minél szélesebb körben szorgalmasan olvassák és terjeszszék. Ünnepi ajándékul, iskolai jutalomkönyvül, konfirmácziói emlékül nagyon alkalmas munka. A kötet kiállítása nagyon csinos, csaknem díszes. Ára rendkívül jutányos. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Jeddi F.