Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

tanítás és a vallástanító minden ügyének a presbyteriumhoz egyenesen vezető csatornáját építette meg az egyházi bizottságban, a mely a tanítótestület jegyzőkönyveit e testület két képviselőjének jelenlétében mondhatom lelkes, buzgó hűséggel tárgyalja. Azonban —- s ezt egészen természetesnek találom — az ember mind többre vágyódik, többre törekszik, a budapesti állandósított vallástanítók is új jogviszonyokat keresnek s nem elégedve meg azzal, a mit a budapesti egyháztanácsa adott, a pesti egyházmegyéhez intézett folyamodványukban a következő hat pontba foglalt rendszabály-javaslatot kérik elfogadni s az egyházkerületre felterjeszteni: I. A budapesti ref. egyház állandósított katechetái, mint budapesti katecheta lelkészek a pesti egyházmegye lelkészei közé bekebeleztetnek és mint ilyenek felavattatnak. II. A budapesti katecheta lelkészek a budapesti ref. egyház presbyteriumának hivatalból tagjai s mint ilyenek tanácskozási és szavazati joggal birnak. III. A budapesti katecheta lelkészek az egyházmegyei közgyűlésnek tanácskozási joggal biró tagjai, szavazati joguk azonban nincs. IV. A katecheta lelkészek az orsz. lelkészi Özvegy-árva gyámintézetnek tagjai lehetnek s családjuk részére az alapszabályokban biztosított jogok és előnyök a kötelességek teljesítése ellenében biztosíttatnak. V. A katecheta lelkészek szolgálati évei rendes szolgálatnak számíttatnak s az egyházi törvény 186. §-a alapján minősíttetnek. VI. A katecheta lelkészek egyebekben az egyházi törvény 110. és köv. §-ban körülírt rendelkezések alatt állanak s fegyelmi tekintetben a lelkészekéhez hasonló eljárás alá esnek. Szembeötlő a különbség a budapesti egyháztanács által 1899. deczember 21-én alkotott szabályrendelet s az ezután alig másfél évre készült s eme hat pontba, foglalt rendszabály-javaslat között. Úgy látszik, hogy a politika eljárási módját követve vallástanitóink sokat kértek, hogy valamit kapjanak. Azonban e kérés megítélésénél csak egy zsinórmérték lehet, a meglevő, az érvényes, a parancsoló egyházi törvény. Az 1899-ben alkotott szabályzatot elfogadva, a tanítók sorába léptek a budapesti egyház vallástanítói s magukat az egyház tanítóinak nevezik. E névért s a munkáért egy jó embernek sok fáradozása s az egyháztanácsnak közbenjárása után megnyerik azt a jogot, hogy az orsz. tanítói nyugdíjintézet tagjai legyenek. Ez igazán kívánatos jogért, a jövendőnek e biztosításáért hála amaz egy ember jóságának, az egyháztanács és a vezetők bölcsességének, mert a jövendő eshetőségét tekintve több a biztosíték, és nagyobb ebben, mint a gyámintézetben. De az embert vágyai vezérlik, a tanítók minden jogát biztosítva, most már a lelkészek némely jogát is keresik és kérik vallástanítóink. Hogy e kérés számára fundamentumot teremtsenek, a „budapesti egyház tanítói" nevet megváltoztatják s magukat budapesti „katecheta lelkészeknek" nevezik, rést akarnak törni az egyházalkotmány falain s a minősítés megállapításában azok felett a vidéki segédlelkész atyánkfiai felett óhajtanak előnyt nyerni, a kiknek helyzete ingadozó ós bizonytalan, vándorlás egy helyről a másikra és csak a jövőre nézve biztat némi ekklezsiához fűződő reménynyel, de a jelenben, bár munkája nem kevésbbé tiszteletreméltó, a budapesti vallástanítóéhoz képest csupa lemondás és szánalmas küzdés az anyagiak miatt. Probatum est. így szól a törvénybe burkolózó ember s különösen a minősítésre vonatkozó kérést illetőleg addig, a m-ig a vallástanítói állás látszólagos rendezettsége daczára csak átmeneti állapot, nemcsak a törvény, de a méltányosság szempontjából is szólhat így. De én nem szólok így, hanem méltányolva azt a törekvést, hogy férfiak, a mi kollegáink a mi vérünk a tanultságnak, a szellemvilágban elfoglalt helyzetnek megfelelő jogokat keresnek, s a jogok birtokában feljebb, magasabbra vágyódnak : a helyzetből s a vágyból azt a következtetést vonom le, hogy megfelelő módon kell a vallástanítás és a vallástanítók ügyét rendezni, s ha ez az érvényes törvények keretében lehetetlen, az összeülendő zsinat feladata leend új, megfelelő keretet teremteni. Az eddigiekből, a melyekhez még megemlítem azt a körülményt is, hogy az 1899-ben alkotott vallástanitási szabályzat szerint egyházunkban az állandósított vallástanítók mellett ideiglenesek, hogy úgy mondjam mozgó vallástanítók is vannak, a kik a kerületi illetékes hatóság rendelkezése alatt állván ma itt, holnap lehet másutt szolgálnak: a rendezetlenséget nyilván láthatja, a rendezés szükségét érezheti mindenki, mert a vallástanító személyének örökös változása a vallástanítás ügyének kiszámíthatatlan kára s mert örökké úgy nem maradhat, hogy a vallástanítás nálunk részben csak afféle próbálgatás legyen, bár eléggé, sőt a népiskolai szükséget tekintve túlságosan is képzett, de csak elméletileg képzett s egyébként tapasztalatlan, mert paedagógiai képesség és gyakorlat hiányában szűkölködő vándor segédlelkészek kezében. Haypál Benő. KÖNYVISMERTETÉS. Szabolcska Mihály: Áhítat, szeretet. Vallásos és családias költemények. A Házi Kincstár 3-dik kötete. Kiadja a Magy. Protestáns Irodalmi Társaság. Budapest, 1902. kis 8-ad rétben 232 lap, ára aranyozott kötésben 2 korona. Kapható Hornyánszky Viktornál. A M. Prot. Irodalmi Társaság Házi Kincstára nagyfontosságú irodalmi vállalat, Az a czélja, hogy evangyéliumi szellemű, de könnyeden irott hitépítő ós erkölcsnemesítő olvasmányokkal lássa el a nagy közönséget, különösen a magyar nőket. A társulat e kiadvány-sorozatát a magyar nők könyvtárának is nevezhetnek, anynyira a nők lelki szükségletét tartja szem előtt, A mult évben megjelent Mártha és Mária czírnű kötet Vargha Gyuláné Szász Póla úrnő kitűnő fordításában immár szép közönséget hódított magának. Különösen a fiatal nők, a serdülő leányok valóságos lelki útmutatót nyertek benne, mert ez a szépen irott könyv a bibliai Mártha és Mária példájára megkapó fejtegetésekben mutatja ki, kogy a különböző életviszonyok között miként lehet a jelenkor keresztyén hölgyeinek a Mártha szorgalmatosságával a Mária kegyességét párosítani. Ám ha a* „Mártha és Mária" már is több száz női lélekben ébresztgeti ós ápolgatja az evangyéliumi keresztyén hitet és erkölcsiséget, Szabolcska Ahitat szeretet czimű kötete bizonyára még több női szívhez fogja elvinni a tiszta keresztyén kegyességet és szeretetet. Helyesen emelte ki Hegedűs Sándor a M. Prot. írod. Társ. ez idei nagygyűlésén, hogy a nő szive rithmikus, a költészet hatja legelébb, legbiztosabban át.