Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos; SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A reformáczió társadalmi hatása. V. F. — Az ultramontán erkölcsiségről. Raffay Sándor. — Iskolaügy: A vallástanítás rendezéséről a budapesti egyházban. Haypál Benő. — Könyvismertetés : Szabolcska Mihály ; Áhitat szeretet. Jeddi F. — Belföld: A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. Tudósító. —Misszióügy: A dunamelléki egyázkeriilet egyházi értekezlete. Hamar István. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések A reformáczió társadalmi hatása. A reformáczió vallási hatását többször feltüntették e Lap hasábjai: kimutatták, hogy hitjavítás, Krisztushoz való visszatérés, rekrisztianizáczió volt az a szó teljes értelmében. A reformáczió közművelődési hatásáról is gyakran esett szó: bebizonyítottuk, hogy a XVI. századbeli hit- és erkölcsjavításhoz fűződnek a népek jobb iskolázásának, a tudományok szabad művelésének, a nemzeti irodalmak kikópződésének s a népek értelmi felvilágosodásának nagy tényei. Én jelen alkalommal a reformáczió társadalmi hatásáról akarok egyet-mást elmondani. A reformáczió alapjául szolgáló evangélium természeténél, belső mivoltánál fogva bámulatos szabadság-teremtő ós szabadság-biztosító hatalom. Az evangélium, mint már Pál apostol kitapasztalta, Istennek hatalma, az Úrnak a lelke. Már pedig a hol az Úr lelke van, ott van a szabadság; mert az Úr lelke első sorban az emberi előítéletektől, az ál-tekintélyektől s a bűnök rabságából megszabadító erő és hatalom. Lelkiismeretet fölszabadító, gondolatot szabaddá tevő, lelket függetlenítő szabadság. Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz: a mint Jézus mondá. A reformáczió által visszavívott evangélium lelki függetlenségének, erkölcsi szabadságának, emberi hivatásának érzetére emelte az addig szellemi kiskorúságban, erkölcsi ós politikai gyámság alatt tartott emberiséget. Ez a reformáczió nagy szocziális hatása, a mely fokozatosan érvényesült a hitjavítást elfogadó népek magán- ós közéletében. A mint Paul Janet megjegyzi: «A XVI. század az evangéliummal három nagy eszmét vitt be a népek tudatába: a vallási, a lelkiismereti és a politikai szabadságot)). S e szabadságelvvel új alapot nyer az újkori társadalom. Ezért mondják a németek : Németország szabadságának alapját Luther vetette meg. Ezért tanítja Ranke: Az Egyesült-Államok virtuális megalapítója Kálvin. Hazánk története is azt bizonyítja, hogy a magyar szabadságot, alkotmányt ós függetlenséget a protestánsok mentették meg. Laveley is kiemeli, hogy a lelkiismereti, a politikai szabadság ós a népfölsóg elve logikailag és történetileg a reformáczió gyümölcse. A reformáczió, a hol csak meggyökerezett, mindenütt szívós erélylyel követelte s ha másként nem lehetett, politikai és társadalmi forradalommal is kivívta a modern társadalom alapelveit: az egyéni szabadságot, a vallási türelmet, a jogegyenlőséget és a nópfölséget. Hisz köztudomású tény, hogy ezeket a szabad eszméket, jóval a nagy franczia forradalom előtt, először ós sikeresen a protestáns országokban valósították meg: a hollandus ((koldusok®, az angol puritánok, az Amerikába menekült independensek (Williams Roger). A reformáczió okozta nagy szociális forrongások miatt, kivált a református keresztyénséget évszázadokon át forradalmárnak hirdették az ellenségei. Két évszázadon át tanította nemcsak a jezsuitizmus, hanem a befolyása alatt állt politikai tudomány is, hogy a protestantizmus politikailag egyjelentósű a revoluczióval, s hogy a kik elvetették a pápa uralmát, azok csak alkalomra várnak, hogy a királyokat is elűzzék. Ez azonban puszta rágalomnak bizonyult. Köztudomású tény, hogy a széles körű szabadságon, a nópkópviseleten és önkormányzaton szervezkedett evangéliumi protestáns államokban rend, béke, egyenletes és folytonos haladás uralkodik, a mely-eket az első elrendezkedés forrongásai. óta többé nem zavartak meg politikai forradalmak. Ellenben az evangéliumhoz vissza nem tért nemzetek körében, eltekintve a szellemi és anyagi elmaradottságtól, minden 20—80 óv alatt 89