Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-28 / 39. szám
polgári jogok és kötelességekből megelőzőleg kielégítő magánvizsgálatot tesz. Iparos- vagy kereskedo-tanonez csak június hó 1-től, október hó l-ig szerződtethető. 2. A kereskedő, borbély, nyomdász, órás, timár, pék, szóval azon tanonczok, a kiknek a rajzolásra nincs szükségük, s így a miniszteri rendelet értelmében a rajztanulás alul való felmentésüket kérhetik, a rajzolásra kitűzött idő alatt az őket leginkább érdeklő ismeretekre oktattassanak. 3. Iparos- és kereskedő-segéddé csak az legyen felszabadítható, a ki az iparos-tanoncziskola III. osztályát legalább elégséges sikerrel végezte s erről bizonyítványt mutat fel, vagy rendkívüli esetben erről magánvizsgálatot tesz. 4. A mely községek hitelesen igazolják, hogy csekély jövedelmük,-a községi pótadók, a felhalmozódott közterhek s a meglevő humánus és kulturális intézetek fentartása, vagy segélyezése miatt az iparos-tanoncziskolák terheit hordozni képtelenek: ott az iparostanoncziskolák állami kezelésbe vétessenek. Elemi népiskolák és óvodák. iJeák Lajos előadó javaslata volt: Mondja ki a Kongresszus, hogy :• 1. Az iskola nélkül való kisközségekben, melyekben legalább 30 rendes tanköteles van és melyek 4 kilométeren bellii nem csatolhatok más iskolával biró és ezen tanköteleseket is befogadni képes községekhez: minden hosszadalmas és nagyobb anyagi hozzájárulásokra amúgy sem vezető tárgyalások mellőzésével szervezzen és építsen az állam — természetesen kizárólag magyar tannyelvű — iskolákat, egy tankerületben legalább évenként két ilyen községben. 2. Minden olyan községben, hol a létező iskolák államosítása kéretik az 5%-os iskolai pótadó megajánlásával és kellő megokolással az iskolafentartó felekezet és a község által: az eddigi számos részletre kiterjedő követelések sokszor évekre terjedő tárgyalások mellőzésével — ha az iskolák államosítását ott a vármegye közigazgatási bizottsága is ajánlja — szervezzen, építsen és tartson fenn az állam a szükségletnek megfelelő tanerőkkel és helyiségekkel ellátott iskolát. Ilyen iskola is tankerületenként a szükséghez mérten bár kettő, de legalább egy múlhatatlanul létesíttessék — és ha már nem lesz iskolátlan község: azután több is szerveztessék évenként ilyen helyeken. 3. Minden olyan községben, hol azt a vármegye közigazgatási bizottsága szükségesnek mondja ki: szervezzen, építsen és tartson fenn az állam a szükségletnek megfelelő iskolát és pedig, ha az 5%~o s iskolai pótadó a községek által egy felhívásra meg nem szavaztatnék : úgy azt hivatalból és minden további hoszadalmas fellebbezések kizárásával rója ki a vármegye közigazgatási bizottsága és hajtsa is fel, — más kisebb követelések felállítása, az azok fölött való tárgyalások mellőzendők ; mert azok csak évekre nyújtják a szükséges szervezéseket, mely időveszteség alatt helyrehozhatlan károk történhetnek és történnek is a tapasztalatok szerint. Az országos tanítói nyugdíjintézeti járulékok, t. i. az évenkénti 24 korona minden tanító után, szintén hivatalból rovandó ki mindig a polgári községekre felesleges kérdezések és tárgyalások mellőzésével, — ellenben a 30 filléres, igen sok felesleges eljárást, nehézséget és kellemetlenséget okozó járulékok a tanulók után feltétlenül törlendők, a mi kezdettől fogva országos óhajtást képez. 4. Mindazon felekezeti iskolák, melyek a polgári községek által tartatnak fenn a kiadások felénél nagyobb részben : alakíttassanak át községiekké és ha a község a követelményeknek megfelelő módon nem tudja azokat fenntartani: akkor vegye át az állam a község eddigi hozzájárulásának természetesen továbbra is kötelezésével. 5. Ott, a hol két vagy több kisközség egymáshoz igen közel fekszik, — sok helyen már egészen össze is van építve, — azok a szintén igen hosszadalmas közigazgatási eljárásoknak esetleg törvényhozás útján is rövidítésével a megyei közgyűlés ajánlata, határozata alapján első sorban politikailag hivatalból egyesíttessenek, nem várva a gyakran saját érdekeit is félreismerő helyi érdekeltség erre irányuló kérését, mert így ennek nyomán az iskolaügy is sokkal könyebben és gyorsabban lesz rendezhető, a csak iskoláztatás szempontjából való egyesítés ugyanis czélra nem vezető. 6. Az állam, mely a nemzet minden tagjától egybegyűlt filléreket fordítja egyes községekben a népnevelésügy rendezésére: az egyes községekkel szemben mondjon le az eddigi szokásban volt sokféle hozzájárulási követelésekről, melyeket a nép egyebütt is nehezen, ne itt a számtalan állami, törvényhatósági, helyenként vasúti, községi, betegápolási, stb. pótadókkal túlterhelt és épen ezen kongresszus határozataiból is jól ismert csapásokkal sújtott Székelyföld népe merőben képtelen teljesíteni és így a legszükségesebb helyeken is az állami iskolák létesítése nemcsak lassan megy, de évek hosszú sorára is megakad. 7. Az állam a maga iskoláit, természetesen mind ott, a hol annak szükségét a vármegye közigazgatási bizottsága megállapítja, tekintet nélkül a községi lakosság nyelvi, vagy felekezeti viszonyaira, állítsa fel, — önként érthetőleg azokban a tanítás kizárólag magyarul történvén, — mivel az állam minden polgárának első kötelessége hazája, nemzete nyelvét feltétlenül tudni, — azután beszélhetvén más nyelven is magánéletében tetszése szerint. 8. A már létező és a létesítendő állami iskolák a rendszerint alkalmatlan bérházak helyett az állam által a többieknek is mintául szolgáló saját épületeibe helyezendők el. 9. Az egészségi követelményeknek meg nem felelő régi iskolák a községek és felekezetek által is rendre újakkal cserélendők ki ós pedig ha erre reászorulnak: ezen czélra olcsó, vagy épen kamatmentes, évek hoszszabb során át részletekben törlesztendő kölcsönökkel segítse az állam a másként a törvény követelményeinek mindenben megfelelő iskolafentartókat. 10. Azon iskolák, melyek a magyar nemzeti és hazafias követelményeknek, törvényeknek meg nem felelnek, a törvény szükséges megváltoztatásával a többszörös félévi hosszadalmas intések mellőzésével bezáratandók, ha rövid idő alatt a vett megintés után törvény parancsolta kötelességüknek mindenekben eleget nem tesznek, vagy azzal szemben épen tüntető eljárást is tanúsítanak. 11. A nagy határral biró, szétszórtan lakott községekben a nyári hónapokban vándortanítói rendszer életbe léptetendő bizonyos minimális elemi ismeretek tanítására, hogy a távol lakó gyermekek se nélkülözzenek minden szellemi táplálékot és ne nőjjenek fel tövises virágként. 12. A magyar nyelvnek az összes községek és felekezeti iskolákban sikeres tanítása érdekében múlhatatlanul szükséges, hogy a nem magyar tannyelvű iskolákban már a Il-ik osztályon kezdve egy tantárgyat felváltva minden osztályban a tanító magyar nyelven tanítson a tanulóknak, — és a mint itt szükséges ennek keresztülvitele: épen úgy szükséges az a nem magyar tannyelvű tanítóképezdékben is a tanítói pályára készü-
