Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-26 / 4. szám

megköthetésére sem az ev. híveket, sem a kaposvári ref. egyházat jogosítottnak nem találja, miután rendes és állandó gyakorlat, mely a megújított geresdi egyez­ség megállapodásait kizárná, nincs és nem is volt a kapos­vári ref. és evang. hívek között, mivel sem szóbelileg, sem írásbelileg megállapított ódozatok nincsenek. Mert az, hogy az evang. hívek közül mintegy 10—15-en néhány korona önkéntes adománynyal s tetszésük szerint járul­tak a kaposvári ev. ref. egyház szükségleteihez, de a legnagyobb részük semmit sem fizetett, sőt még a lel­készi szolgálatokért megkövetelhető dupla stólát is rit­kán űzették, mert a legnagyobb részük erre nagyon is szegény; mindemellett a ref. istentiszteleteken rendesen ós szép számmal megjelennek és úrvacsorában részesit­tetnek, a különböző tanintézetekbe járó növendékeiket (az 1901/1902. tanévben 104) oktatta és oktatja lelkész: mindez nem az országos egyezség 10—20. ós 22—24. §-ait kizáró gyakorlat, hanem csak a helyi evangélikusok­nak hittestvéri szeretetből eredő gondozása. Ezekből ki­folyólag tehát a presbitérium a törvényes álláspontra helyezkedik, kijelentve, hogy czélját nem anyagi érdek, hanem a két protestáns egyháznak közös, a felsőbb egy­házi hatóságok által elismert s törvényileg szabályozni kivánt érdekeinek megóvása és az egyházi törvényeknek érvényesítése képezi: miért is megmarad az egyedül törvényes álláspont mellett; jóllehet ezzel az evang. hittestvéreket, sem a csatlakozásra, sem külön egyházzá alakulásra kényszeríteni nem kívánja, de az országos egyesség értelmében mást nem tehet. S így a helyi ág. ev. hittestvéreket, az egyesség 10. §-a alapján, 1901. jan. 1-től számítva fizetési kötelezettségüket — csat­lakozottaknak tekinti mindaddig, míg külön egyházzá nem alakulnak; és jelen határozatának végrehajtására — mindkét felettes egyházi hatóságok hozzájárulása esetén — meg fogja indítani a szükséges eljárást. így áll ez ügy jelenleg. Az ev. hittestvérek eddig még nem szervezkednek külön egyházzá. Várjuk az egyházi fel­sőbbségek intézkedéseit! Az 1901. decz. 15. közgyűlésünkre az ev. hittest­vérek a megújított geresdi egyesség 10—20. és 22—24. §-ai felolvasása után a csatlakozott egyházakra 1901. júl. 1-tól életbe lépett kötelezettségeknek velők való közlése végett hivattak meg. De sem a további közös­ség föntartására, a mi nem volt, sem egyesülésre, illetve új templom építésben való segédkezésre föl nem hivat­tak, miután ez az egyesség 12. §. '<) pontja értelmében nem terheli a csatlakozottakat. A jelenlegi reform, templom, a melyben az evang. hívek is mindeddig szép számmal megjelennek, ma már nagyon is szűk, mert a reform, hívek lélekszáma 7 év alatt megkétszereződvén, — a mult évben is beköltözés és születés útján 100 lélekszámmal szaporodtunk — ma már 1000-en felül van. így nagyobb templomról kell gondoskodnunk. Mi­után azonban a jelenlegi templom szűk és ferde helyen csak a lelkészlak lebontásával s 35 ezer korona költ­séggel volna — az új lelkészlak megvételét is bele értve — kibővíthető, tehát nagy költséggel, de még sem valami ízlésesen s a messze jövőre is megfelelően nagyobbítható, kértünk a várostól 900 Lj-Öl alkalmas templom és lelkészlak helyet a jelenlegi helynél bel­jebb, a m. á. v. nevelő és tápintézete 400,000 koronás palotája s az új gimn. épülete felé, a legközelebb 600 ezer korona költséggel megépülő törvényszéki palota s a nemzeti kaszinó telke mellett, a vármegye­ház kapujának neki menő utcza sarkán, két széles utcza keresztezésénél, egy az Eszterházy herczegi uradalmától a város fejlesztésére megvett 25 holdas belsőségnek közepe felé eső s kiemelkedő szép részén. Ezt a he­lyet a f. hó 16-iki városi képviselőtestületi közgyűlés első ízben már meg is szavazta, de 30 nap múlva még új szavazás alá kerül a törvényes szabályzat értelmé­ben ; mindamellett is hiszszük, hogy e helyet megkapjuk, a hol 5 év alatt föl kell épülnünk, mert különben a hely visszamegy a városnak. A tervünk az, hogy a templom és lelkészlak ter­vét és költségvetését megcsináltatjuk, az országos köz­alapból kérünk 1500—2000 korona tőke-kamat segélyt s azután a gyűjtést is megindítjuk ; és a segély elnye­rése esetén a jelenlegi épületek és hely értékesítésével az eléggé tágas helyen nagyobb s a városi viszonyok­nak megfelelő, a megye székhelyéhez illő templomot építünk úgy, hogy a tágas helyen bármikor is bővíteni lehessen. A kaposvári ev. ref. hívek a jövőre gondoltak, mikor most kértek a várostól alkalmas telket, a hol az új városrész s az egész város legszebb része egyre épül, a mely a mostani templomhelyiinknél beljebb, azt mondhatni, hogy a város közepén van A hova, ha most segély híján ki nem épülhetnénk, soha sem jut­hatunk semmi pénzért; de meg különben is segély nél­kül később sem épülhetnénk, illetve bővíthetjük tem­plomunkat. Megteszünk tehát mindent, csakhogy a kínálkozó jó alkalmat el ne szalaszszuk ; ha aztán tervünk a köz­alapi segély el nem nyerése esetén meg nem valósul­hatna, úgy nem érhet az a vád bennünket, hogy a kellő időben nem gondoltunk egyházunk fejlesztésére, ha már itt e mostani helyen terjeszkedni nem lehet. Ez a kaposvári új reform, templom építési ügy jelenlegi állása. Kaposvárott, 1902. januór 21-én. Csertdn Márton, ev. ref. lelkész. Lapszemle. A Debreczeni Prot. Lap 2-dik számában Debreczeni teszi szóvá Benedek Eleknek a „Magyarság" cz. buda­pesti napilapban tett ama nyilatkozatát, hogy felekezeti önérzetet nem ismer, hanem csak magyar önérzetet, és szép fejtegetéssel bizonyítja be Benedek nyilatkozatának helytelenségét. Reá mutatva azokra a kiváló érdemekre, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom