Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

törvényczikk keresztülvitelére megindított mozgalmat ez csak késleltethette, de mint a fejlődő tények mutatják, nem gátolhatta meg. Különben az érdemes püspök évi jelentésének eme részeit következőkben szó szerint közöljük. Erős hullámzásban tartja egyházunk közvéleményét az ^1848-iki 20 ik törvény valósítása tárgyában a törvényhozás képviselőházában történt tárgyalás és a sajtóban akkor és azóta történő mozgalom. Egyházunkban már az 1891-ik évtől napirenden van azon sarkalatos törvény életbeléptetésére vonatkozó kívánalom. Az 1891. évben összeült Zsinat elé ugyanis „Igénytelen javaslat" czimű munkában történt azon törvény valósítására nézve is indokolt indítvány. (Javaslat XVI. XXII. lapjain.) Ezt a javaslatot maga a Zsinat nem vette fel munkakörébe, a Zsinat értekezletein azonban érdemlegesen lett tárgyalva, oly megállapodással, hogy ha a zsinati törvény megalkottatik és szentesítést nyer, tárgyalják ezt a nagy kérdést az egyházhatóságok hivatalos gyűlései, addig is azonban egyelőre 3 millió forintnak az államtörvény útján megnyerésére történjenek meg a szükségelt lépések. Megtörtént. Eredménye lőn egy törvénynek alkotása, melyben 3 milliós sorsjegynek kibocsátására nyert a pénzügyminiszter felhatalmazást, azzal, hogyha egy év alatt a sorsjegyművelet nem lesz sikerrel megvalósítható, a 3 milliónak évi kamata vétessék fel az állam költségvetésébe. Ezen tövény valósítása nem sikerült. A kormány tehát 120 ezer forintot vett fel a költségvetésbe, a képviselőház pénzügyi bizottsága pedig ezt 150 ezer forintra felemelve vitte a törvényhozás elé s az ily módon megállapított államsegély azóta kétharmadában az ev. ref. egyház domesztikájának, egyharmad része pedig a mi egyházunk közalapja javára évről-évre felvétetik a költségvetésbe és kifizettetik. Ezen kezdettel azonban egyházunk nem volt megelégedve. Zsinat közben jöttek az úgynevezett egyházpolitikai törvények javaslatai napirendre, melyekből azonnal látta egyházunk, hogyha kellő mérvben nem kap ugyancsak törvényileg biztosított dotácziót, azok mérhetlen kárt fognak okozni egyházunknak. A Zsinat befejezésének s együtt az egyházpolitikai törvények megalkotásának évében már az 1848-diki 20-ik törvény szellemében követelte az életfeltétel gyanánt szükségelt állami dotácziónak nagy kérdését. Egyházkerületi közgyűlésünk ugyanis az 1894-ik évi közgyűlésében Kubinyi Géza képviselő előadása mellett tárgyalás alá vette a gömöri egyházmegye indítványát, „mely szerint a törvényhatóságilag elfogadott egyházpolitikai törvényjavaslat kapcsán a magyarországi ág. h. ev. egyház önerejéből nem fedezhető szükségleteinek 1848-iki 20-ik törvény szellemében az állampénztárból leendő fedezése és törvény útján végleges biztosítása tárgyában a magyar kormányhoz felirat intézését kívánja s annak kapcsán indítványozónak a fenti szükségletet számszerűleg magában foglaló felirat tervezetét elfogadásra ajánlja". „Az egyházkerületi közgyűlés, indíttatva az által, miszerint kötelessége minden alkalmat megragadni arra nézve, hogy egyházunknak a többi vallásfelekezetek irányában az 1848-iki 20. törvényczikkben kimondott jogegyenlősége érvényre emeltessék, egyházaink és iskoláink anyagi szükségleteinek azon része, melyre azok, mint a hazai kultura jelentékeny s más vallásfelekezeteknek az állam bőkezűsége által fentartott hasonintézményeivel egyenrangú tényezői nemes hivatásuk betöltése czéljából igényt tarthatnak, de a melyet önerejükből fedezni nem képesek, ezen törvény szellemében az állam által fedeztessék, támaszkodva továbbá azon körülményre, mely szerint a magas kormány tagjai a jelenleg napirenden levő egyházpolitikai törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával azon kijelentést tették, miszerint hajlandók egyházunknak ezen jogos kívánságát teljesíteni s a megszavazandó dotácziót törvény által is biztosítani, a gömöri egyházmegye javaslatát elfogadja akként, hogy az egyetemes gyűlés által a magyarországi ág. h. ev. egyház nevében intéztessék felirat a kormányhoz. A felirati tervezet is lényegileg elfogadtatik és az, különösen pedig annak az egyházak és iskolák szükségleteire vonatkozó és Zelenka Pálnak „Igénytelen javaslat" czimű müvéből merített és ott részletesen indokolt számadatai, útmutatói és felhasználás czéljából az egyetemes közgyűléssel közöltetni határoztattak. (1894. májusi gyűlés jk. 15. p.) Egyházkerületünk 1895-ik évben megtartott évi közgyűlésén „jelentés tétetett, hogy az 1894. május hóban megtartott egyetemes közgyűlés egyházkerületünk indítványát az országos segélytosztó-bizottságnak adta ki javaslattétel végett s utóbbi a szükségelt adatok beszerzése czéljából felhívta az egyházkerületeket ez irányú igényeiknek számszerint való előterjesztésére, mely felhívás folytán Kubinyi Géza előadó, utalva az egyházkerületi körlevelek 56. száma alatt közzétett kimutatásra, úgy a hazai közegyház, valamint különösen egyházkerületünk háztartásának pótlandó szükségleteiben az ott feltüntetett tételekben javasolja megállapítani." A közgyűlés ezen javaslatot egyhangúlag elfogadván, az állami dotáczióra nézve az egyházkerületi körlevelek 16. sz. a. közzétett kimutatást indítványként az egyetemes közgyűléshez felterjeszteni rendeli. (1895. májási jk. 14. p.) Egyházkerületünk 1896. évi közgyűlése azon jelentést, hogy egyházkerületünk m. é. indítványát az egyetemes közgyűlés magáévá tette s egyházunknak nagyobbmérvű dotácziója tárgyában a kérvényt egy küldöttség által a kormányhoz átadta, tudomásul vette. (1896. évi jk. 12.) Egyházkerületünk 1898. évi közgyűlése a gömöri egyházmegye indítványa folytán megsürgető felterjesztést tesz az egyetemes közgyűléshez az 1848-iki 20-ik törvény mielőbbi életbeléptetése tárgyában. (1897. évi jk. 90. p.) Az 1898. évi közgyűlés várakozó álláspontra helyezkedett. Az 1899-iki közgyűlés az egyházmegyéhez alkotmányos tárgyalás végett beterjesztett s azok által elfogadott határozati javaslatra nézve azt határozta : A közgyűlés az egyházmegyék összhangú nyilatkozata folytán azon határozati javaslatot elfogadja s azt az egyetemes közgyűléshez felterjeszti, egyszersmind pedig hozzájárulás és hasonló felterjesztés czéljából a testvér egyházkerületekkel is nyomban hitelesítve közli. (1899. jk. 8. p.) Az 1900-ik évi egyházkerületi közgyűlés azon jelentés folytán, hogy az egyetemes közgyűlés határozati javaslatunknak mind a négy egyházkerület által elfogadása következtében a kormányhoz újabb felterjesztést küldött, melyre azonban válasz újra nem adatott, ezt határozta: Közgyűlésünk az 1848-iki évi 20. törvény által ev. egyházunknak is biztosított s mai napig is érintetlenül fennálló jogára hivatkozva újból felkéri az egyetemes