Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

közgyűlést, hogy az 1848-dik 20. törvény szellemében való állami segélyezés végrehajtása tárgyában a kormányhoz intézett felterjesztéseink érdemleges elintézését sürgesse meg. (1900. jk. 41. p.) Végül az 1901-iki közgyűlés azon jelentését, hogy az egyetemes közgyűlés a kormányhoz intézendő sürgető felterjesztésnek benyújtását ismételten elhatározta: Megnyugvással fogadta s a sürgető határozatnak most is elfogadásával felkérendőnek határozta az egyetemes közgyűlést, egyházegyetemünk jogos ezen kivánatának évről-évre mindaddig felterjesztését, míg kedvező válasz nem érkezik. (1901. jk. 40. p.) A nyolcz év óta történteknek a fentebbiekben felelevenítésével kettőt kívántam igazolni, azt, hogy egyházkerületünk évről-évre tett, 2 évben pedig számszerint is kimutatva, határozati javaslatokban indokolt felterjesztést, törvényes úton is illendő módon kívánta az 1848-iki 20-ik törvénynek annak szellemében történő végrehajtását, hogy kivált az 1899-iki mind a 11 egyházkerületnek közvetlenül megküldése óta egyetemes mozgalom indult meg. Igaz, sem biztató, sem elutasító válasz eddig a kormánytól nein érkezett. Igaz, hogy az 1848-iki 20-ik törvény valósításának számlájára írható a középiskolák felekezeti tanárainak és tanítóknak teljes fizetésre jogot adó állami nyugdíjigénye: a főgimnáziumok szerződésileg biztosított államsegélye, azok új épületeire államsegély-nyújtás, a tanítók évi fizetésének 400 frtig kiegészítése és a korpótlók megadása, a lelkészek évi fizetésének 800 frtig kiegészítésére vonatkozó törvényhozási intézkedés és az egyházkerületnek szóló államsegélynek 1867-től 10,000 korona. 1883-tól lassan bár, de fokozatosan ez évben már 30,000 koronára történt felemelése: ámde ez mind kevés ahhoz, hogy ez az 1848-iki 20-ik törvény valósítása gyanánt legyen részünkről elfogadható. Legszomorúbb és egyúttal legaggasztóbb e mellett az, hogy azon államsegély nem az egyháznak, mint ilyennek, hanem egyes intézeteinek és beltisztviselőinek szól. Mi tehát a teendő ? Igénytelen nézetem szerint nem más, mint most már egyházunk részéről, ha lehet az ev. ref. egyházzal együtt tételről-tételre, vagyis egyenként és összesen kimutatni azt a szükségletet, a melyet mi az 1848-iki 20-ik törvény szellemében történő végrehajtásnak vallunk és hirdetünk. S ezzel aztán válójában vége lesz a szó- és határozatáradatnak. Lépjünk tehát most már a cselekmény útjára. Igénytelen nézetem szerint a törvénynek szellemében történő végrehajtásának ezek volnának főbb feltételei: 1. Egyetemes egyházunknak összes szükségleteit az egyes egyházaknál, az összes iskoláknál, lelkészek és segédlelkészeknél, a tanítóknál, valamint fő- és középiskolai tanárok, vallástanárok és vallástanítóknál az egyházkerületek által eszközölt pontos összeírás adataiból az egyetemes egyház közgyűlése állapítja meg. 2. Az egyházakat illetőleg, azok tagjai egyházuk háztartásához évi köteles járulékon kívül mást, mint a mit a szeretet egyházának czéljai (közalap, gyámintézet, árvaház stb.) évente templomi és házankinti gyűjtésből, valamint időnkint a rendkívüli szükségletek új építkezésre, vagy nagyobb átalakításra, tatarozásra megkövetelnek, többé nem köteleztetnek. Az egyháztagok évi köteles járuléka pedig lesz: azoknál, kik fizetnek állami adót, 5 százalék iskolai adó és 2 százalék egyháziadó, összesen 25 százalók évente, azok részéről pedig, kik állami adót nem fizethetnek, faluhelyeken 1, a városi egyházakban pedig 2 korona évente. Azon 25 százalék ós ezen 1—2 koronányi évi rendes tagilletókben már a lelkészek és a tanítók részére eddig külön fizetni kellett készpénz, párpér és szolgálmány is végleg megszüntetve betudatnak. 3. A fő- és középiskolák minden tanára az állami iskoláknál megállapított évi fizetéssel és teljes nyugdíjigénynyel láttatik el. 4. A lelkészek évi fizetésének minimuma városokban, továbbá az 1500-nál nagyobb lélekszámmal biró falusi egyházakban, missziói helyeken pedig általában évi 2400 koronában, 1500-nál kisebb lélekszámmal biró falusi egyházakban pedig évi 1600 koronában állapíttatik meg s teljes nyugdíjigény biztosíttatik részükre. 5. A segédlelkészek évi fizetése városokban 1600 korona, faluhelyeken pedig 1200 koronában lesz a szálláson kivül felvéve. 6. A tanítók évi fizetésének minimuma városokban 1600 korona, faluhelyeken pedig 1200 korona lesz teljes nyugdíjigénynyel. 7. A vallástanárok a főgimnáziumoknál, valamint városi központokon, hol egy rendes külön állás szükségeltetik, a rendes tanári fizetéssel és teljes nyugdijigénynyel lesznek díjazva. Azon városi helyeken, vagy azon vidékeken, hol a más egyházfelekezeti, községi és állami elemi iskoláknál vallástanítás szüksége áll elő, az erre alkalmazott vallástanárok, vagy vallástanítók az államilag megállapított tiszteletdijat és fuvarköltségátalányt kapnak. 8. A fentebbiekben megállapított évi szükségletet az egyes egyházak és iskolák bevallási íveiből, az évi fedezetet pedig a zárszámadásokból és vagyon leltárakból az egyetemes egyház közgyűlése állapítja meg egyenkint és összesen. 9. Az ily módon megállapított szükséglet és fedezet közt levő különbözet mint évi hiány az egyetemes közgyűlés és a kormány küldöttségeinek együttes Jtárgyalásánál állapíttatnak meg helyenkint és összesen véglegesen. 10. Ezen megállapítást a kormány külön törvény javaslatba foglalja s abban kimondatja, hogy ezen megállapítás 10 évenkint új kiszámítás tárgya, a külön törvényben biztosított ezen dotáczió egy összegben s az autonomia rendelkezéseinek sértetlenül tiszteletbentartásával lesz az egyetemes közgyűlésnek s általa az egyházkerületeknek a megállapított czélokra kiadva. Az első 9 pontban előadottakat azért kívánom én kimondandóknak, hogy így úgy az egyházak és iskolák, mint azok tisztviselői legyenek az egyházunkétői soha el nem választott és el nem térő állami czéloknak, szabad viszonyban az államnak, kötött viszonyban pedig az egyháznak valójában lelkes munkásaivá. Az utolsó 10-ik pontban felhozottakat pedig én azért kívánom határozottan kimondandóknak, mert ezt nemcsak a szentesített zsinati törvény, hanem azon közel négyszázados mult is megköveteli, a mely utóbbi nagy időben a törvényhozás feltétlen ezen bizalmára tudta magát egyházunk a testvér ev. ref. egyházzal együtt érdemesnek bemutatni. IRODALOM. ** Az állatok világa czímű műből most jelent meg a 68-dik füzet, melyben Chernel István kiváló tudósunk a harkályok ismertetését a fakopáncs és nyaktekercs családba tartozó fajok leírásával folytatja. Ezek után a