Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk : A nagy egyházközségek. Dr. Kiss Áron. — Iskolaügy: Az Eötvös-alap és tanítók-házai. Benke István. — Tárcza: Az ókatholikus reformmozgalom. Dr. Szlávik Mátyás. —• — Belföld: Lelkészértekezlet közgyűlés. Szuhay Benedek. — Régiség: A gömöri ág. h. ev. esperesség megalakulása és virágzása II. Rákóczy Ferenez felkelése alatt 1703—1711-ig. (Vége.) M. J. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. A nagy egyházközségek. I. Szinay Gyula, a debreczeni ev. ref. egyház gazdasági elnöke pár hóval ezelőtt a közelgő zsinattartás alkalmával az egyházi törvények módosítása tárgyában terjedelmes indítványt adott be a debreczeni egyháztanácshoz. Ez az indítvány tíz pontból áll ós szól a nagy egyházakról, az egyházi adószedésről, a zsinati törvények szabatos rendszerbe foglalásáról, a kettős elnökségről, az egyháztanács határozatképességéről, a lelkószválasztásról, a lelkészi nyugdíjintézetről, a költségvetésről, az adókulcs megállapításáról, a jogorvoslatokról. Ezek a pontok, úgy látszik, minden előleges terv nélkül akkép kerültek össze, a mint azok az egyháza ügyeivel foglalkozó presbyter úr előtt, hogy úgy mondjam, munka közben fölmerültek. Kissé heterogén társaság, de ki tagadhatná, hogy egyházi életünknek egy-egy fontos mozzanatát érinti valamennyi? Én most csak egy pontot veszek ki a tíz közül s a többit csak akkor fogom érinti, ha fejtegetéseim úgy kívánják. Az az egy pont pedig, melyre én kiterjeszkedem, a nagy egyházak ügye. Szinay ezt az ügyet a debreczeni egyház szempontjából nézte, ón a budapesti egyházéból nézem, bár akadna más is, a ki meg a hódmezővásárhelyi vagy a kecskeméti egyház szempontjából tárgyalná. A budapesti egyház népessége körülbelül 70,000 lélek. Ez ám még az igazi jövő menő népesség, itt van ám még csak az igazi népmozgalom. S hozzá még ez a népesség nem is olyan, mint a milyet Szinay Debreczenben ezekkel a jelzőkkel emleget. Debreczenben a népesség csak a darabos utczából költözik a péteríiára vagy a csicsogóból a darabos utczába, de debreczeni volt és marad. Budapesten igen kevés a tőzsgyökeres budapesti kálvinista elem. Ide vonták az embereket a kormányszékek, hivatalok, iskolák, az üzlet minden faja és a szegénység, mely azt tartja, hogy nagy erdőben több a forgács. S ez oly jellemző körülmény Budapestre nézve, mely nagyon is alkalmas arra, hogy gondolkozóba ejtsen bennünket s eszünkbe juttassa azt az igazságot, hogy minden organizmus csak oly móclon lévén fentartható, a mint előállott, bizony a budapesti egyház is előbb-utóbb kénytelen lesz arra az álláspontra állani, a melyen a «pátronusok» 1796-ban az egyházalkotást kezdték s országos egyháznak vallani magát vagy legalább az egész országból gyűlt s az egész országba ismét visszaosztó népességű egyház-nak s kijelenteni, hogy ón a magam erejéből az egész ország terhét nem viselhetem. Mert az a 70,000 lélek feltételez ugyan vagy 14,000 családot, de ezt a 14,000 családot megadóztatni nem lehet. A fővárosi körülmények hozzák magukkal, hogy nem is ismerjük azt a 14,000 családot, nem hogy adót vethetnénk rá s hozzá ha most sikerült egyiket vagy másikat adó alá vonnunk, holnap nem egyik városrészből a másikba, de megtörténhetik, hogy a harmadik vagy Isten tudja, melyik vármegyébe költözik s adózni eo ipso megszűnt. És a kiket foglalkozásuk állandósága ide köt, azok is igen sokszor semmi egységes adókulcs alá nem vonhatók. A szegény hivatalnokarisztokráczia még szegényebb, mint a szegény kisiparos stb. Szóval van nekünk 70,000 kálvinistánk, de ez csak azt jelenti, hogy az egyháznak nagy feladatokkal kell birkóznia. No meg azt is, hogy a fényes fővárosi egyháznak az árnyéka annál sötétebb. De azt is jelenti, hogy az állam által a ke-