Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

rületeknek adatni szokott segélybe nemcsak a kis egyházak, de ime a legnagyobbak is egyaránt jogosultak. És a mi nagy egyházunknak van még egy jellemvonása, A mint a főváros tövében egyes új községek támadnak, azon módon a budapesti egyháznak is egész megyéje támad a főváros körül keletkezett vagy keletkező falvakban, nagyon szép, de terhes munkássági kört akasztva a budapesti egyház kilincsére. Tehát íme a nagy egyház, mely megnőtt hamar, ép úgy a mint rohamosan megnépesedett a főváros, de a mely nagy népességű egyház még mindig nem teremtette meg azokat a formákat, melyek közt egyházi czéljait elérhetné. Én a bajok orvoslását nem az egyház és az egyházmegye közti jogviszony szabályozásában vagy esetleges felbontásában látom. Minket, Budapestet eddig sem nagyon zsenirozott az egyházmegye. A patronusok idejében nem is mert a megye valami hatósági jogokat kívánni magának.1 Olykor az egyházmegye esperese is a budapesti pap volt s mikor az esperes budapesti pap püspök lett, egyúttal főhatósága lett az egyházmegyének is. Igaz, a pesti papok, ha püspökök voltak is, a prot. elv szerint az egyházmegyei gyűléseken, mint gregarius papok helyet foglaltak s az egyházmegyei határozatoknak, hogy a kisebb egyházak előtt jó példával járjanak, szót fogadtak, de ez a viszony sohasem volt terhes, sem az egyházra, sem az egyház elnökségére. Ez tehát nálunk nem urgent dolog. Egyházunk közigazgatásilag maradjon-e az egyházmegyében vagy legyen az egyházmegyékkel egyrangú nagy egyház, ez nálunk s bizonynyal másutt is, csak czélszerűségi kérdés. A hogy a dolgok fejlődtek s a milyenek a kilátások a jövőre, mindenesetre jobb lesz, ha a nagy egyházak, mint az egyházmegyék maguk, önállóan igazgatják ügyeiket, hiszen tényleg úgy is van ez ma is. Hogy milyen definicziót adunk a nagy egyházaknak, azt-e, a mit Szinay, hogy oly egyházak, melyek legalább négy papot tartanak vagy a népesség számarányát veszszük kulcs gyanánt, ez még kérdés. Szinay szerint Pest sem volna nagy egyház, mert csak három papja van, de az lenne teszem fel Szatmár-Németi, ha a Szatmárhegyen levő, de most a bányai traktusba tartozó negye-1 Pest. Itten nem voltak a visitatorok, de szükséges, hogy a megyebeli főbb ekklézsiák sorába ez is felirattasson. • Pest. Itten nem voltak a visitatorok, mivel itten laknak némely superintendentialis elöljárók, a kik elvégzik azt, a mi a visitatiónak tárgya. Az első idézet 1801-ből- a második 1804-ből való. (Tartalmazza a pesti egyházmegye vizitáczionális jegyzőkönyve.) dik papját is a városi három paphoz számíthatná, pedig népessége tizedrésze sincs a pesti egyház népességének. Szerintem nem előre felállított szabályok határoznák meg, hogy melyik egyház legyen nagy egyház, melyik nem. Az illető nagy egyházzá lenni akaró egyházközség gyűjtse össze e tekintetben az adatokat, adja elő helyzetét, népességszámát, sorolja fel az intézményeket, melyeket fentart, a kilátásokat, melyek önállósága esetén rá várnak stb. Az egyházmegye aztán tegye meg a maga megjegyzéseit s véleménye kapcsán terjeszsze fel az ügyet az egyházkerületre, innen a konventre s a konvent mondja meg, hogy a folyamodó egyház lehet-e nagy egyházzá. A nagy egyházak egysége őriztessék meg. Ez Szinaynak is egyik tétele. így gondolkoztak nálunk is a budaiak, mikor régi ekklézsiájukat felélesztették. Pedig Buda valaha Önálló egyház volt s mégis ragaszkodom hozzá, hogy a budapesti egyház egysége megmaradjon. Az egységes nagy egyháznak aztán a következő jogokat foglalja le Szinay. Először lelkészelnökeik az esperesekkel, főgondnokaik az egyházmegyei gondnokokkal legyenek egyenlők. Másodszor az egyház felsőbb hatóságokba, testületekbe történő választásoknál a választásokat ők is úgy gyakorolják, mint az egyházmegyék. Harmadszor határozataik az egyházkerülethez felebbeztessenek. Jó, de hány szavazatot adjanak ? Szinay elszámlált vagy hót egyházmegyét, a melyeknek mind kevesebb a népességük, mint Debreczennek. Igaz, hogy Debreczennek csak hat papja van, azok az egyházmegyék meg 50-et, 60-at is tartanak. Már most, hogy egyeznek meg Szinay úrék, miképen egyenlítik ki azt a bizonyos egység-értéket, midőn mint egyik egység száz rész ugyan, de egyik száz fillér, a másik száz korona? Ezekre a hatalmi kérdésekre ón ismét mondom, nem sokat adok, de mégis ajánlok valamit, adják azokat a szavazatokat egyházmegyék szerint, persze bizonyos arányosítással s akkor a nagy egyházak is hozzájutnak a magukéhoz. A nagy egyházak egysége tehát megmaradna, de az egyházi élet helyes vezetése érdekében Szinay s a debreczeni egyház még most is hajlandó lenne bele menni a lelkészi körökre való szétosztásba. Ezeket a köröket administrálná a kör lelkésze (s tegyük hozzá gondnoka) elnöklete alatt egy kisebb egyháztanács (fiók-presbitérium) s ezeknek a köröknek a hatáskörébe utaltatnának bizonyos lokális teendők. Most már megérkeztünk ahhoz a ponthoz,