Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-26 / 4. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérezikk. Jézus szigorúsága. Szabó Aladár. — Iskolaügy. Oktatásügyünk 1900-ban. H. I. — Tárcza. Jézus isteni volta. Ruszkay Gyula. — Belföld. Az énekeskönyv revíziójáról. Morvay Ferencz. — A kaposvári egyház köréből. Csertán Márton. — Lapszemle —r. —n. — Nekrolog. Tiele Cornelis Petrus. Dr. Antal Géza. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. Az előfizetések megújítására és új előfizetők gyűjtésére tisztelettel és bizalommal kérem e Lap olvasóit. A 3-dik számot már csak azoknak küldjük meg, a kik az előfizetési díjat beküldötték. Az előfizetés ára egész évre 18, félévre 9 korona; 3. és 4. osztályú lelkészeknek és a tanítóknak 12, illetve 6 korona. Az előfizetési díjak a kiadóhivatal új czímére (VIII., Csepreghy-utcza 4.) küldendők. Jézus szigorúsága. A ki megtagad engem az emberek előtt, megtagadom én is azt az én mennyei Atyám előtt Máté ev. X. 33. 1. Kemény beszéd! Ez az első megjegyzése a természeti embernek, a mikor Jézus e szavait hallja: A ki megtagad engem az emberek előtt, megtagadom én is azt az én mennyei Atyám előtt. Két helytelen felfogás az, a mi a természeti embert e megjegyzésre kényszeríti. Az egyik a bűnről való helytelen felfogás. A másik a Jézus szeretetéről való helytelen felfogás. A természeti ember mórtéke a bűnre nézve emberi mérték. Rendesen azt tartja bűnnek, a mit környezete annak tart. Hogy a valódi mérték az Isten akarata, arra nem is gondol. Hogy az latén akarata, mint élő ós szent szeretet, mint egyenesen az ő megmentésére siető hatalom jelent meg a Jézusban: ez eszébe sem jut. Életének e legfontosabb kérdésével rendesen nem is törődik. Hogy a Jézus követésének elmulasztása bűn, ez a gondolat szivét meg nem rezzenti. Hogy a Jézus megtagadása ez, az az emberek előtt oly szép, tetszetős ós ragyogó bűn undok bűn az Isten előtt, ez a gondolat lelkiismeretét nem ébresztgeti. S ha valamikóp ébredne is, talán az evangélium hathatós hirdetése folytán, a lélek: megint elalszik. Mert a Jézus szeretetét rendesen lágyságnak tekinti. Ez a másik helytelen felfogás valósággal úgy elfogja a lelkeket, mint a köd néha a tengermelletti városokat. Hogy a Jézus szeretete épen azért jelen meg, hogy a bűnös állapotból kiemeljen, ezt nagyon kevesen értik meg. A Jézus szeretete aztán szép, ékes rongy lesz, a mivel a meg nem bánt vétkeket eltakarják. A Krisztusról nevezett egyházban vannak emberek, a kik a Jézusról oly tévhitet táplálnak, miat a zsidók; bár egy-két szép czikornyás jelzővel képmutató módra takargatják hitetlenségüket. Es a Krisztusról nevezett egyházban sokan úgy élnek, mint a pogányok ós nyilvánvalók ugyan a test cselekedetei: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, buja feslettség, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, féltókenykedések, indulatoskodások, viszálkodások, meghasonlások, szakadások, irigységek, gyilkosságok,' részegségek, clobzódások (Gal. V. 19—21): dd mindent elföd, bár fájdalom, meg nem gyógyít az a szép, félreértett mondás: a Jézus szeretet. A keresztyén vallás a szeretet vallása. 2. Épen azért oda kellene jutnia minden léleknek, hogy ne csak kemény beszédnek tartsa a Jézus e mondását: A ki megtagad engem az emberek előtt, megtagadom én is azt az én mennyei Atyám előtt, hanem nagy igazságnak is. Igaz beszéd ez! Igaz az egyénre, a társadalomra, az egyházra s a nemzetre nézve. A Jézus a megváltó hatalom az egy istenségben, az Atya a gondviselő s kormányzó hatalom. S mielőtt a Jézus szavai a magok egész megdöbbentő komolyságukban igaznak bizonyulnának ama nagy napon, már az időben is megvannak az ítéletnek előjelei, s a mely egyén vagy nép a Jézus szeretetét, szentségét s bölcseségót visszautasítja, az elsatnyul, boldogtalanná, erőtelennó lesz. A