Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-27 / 30. szám

értekezletet tartották meg; este változatos műsorral hangverseny tartatott, a melynek tiszta jövedelmét részint a szepesi tanító-egyesület, részint a felvidéki közművelődési egyesület szepesvármegyei osztálya javára fordították. Másnap reggel próbaleczke és a Hymmis eléneklése után Karoling Mihály szepes-iglói állami tanítóképző tanára, Dobó Adolf elnök távollétében megnyitotta a gyűlést nagyszabású beszéddel, melyben hangsúlyozta, hogy Árpád hazájában egységes nemzeti kultúrára kell törekednünk, a kisdedóvók, a gazdasági szakiskolák ós az ifjúsági egyesület ezen czél valósítását akarják elősegíteni és az arra vezető eszközöket a tanítók kezébe adják. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó és évi jelentés felolvasása után Bruckner Károly késmárki gimnáziumi igazgató terjedelmes felolvasásban fejtegette a következő kérdést: „menteiben oka az iskola a gyermeknél észlelhető idegességnek, miféle jelekből ismerheti a bajt a tanító, minő bánásmódban részesítse a tanító az ideges gyermekeket". Felolvasó végeredményül a közgyűlés által is helyeselt következő tételekben állapítja meg az idegesség okait és ad útmutatást az ilyen növendékekkel szemben követendő eljárásra: 1. Az idegesség főokai nem az iskolában, hanem a megváltozott életviszonyokban, a ferde családi nevelésben és az ideges megterheltségben keresendők. 2. Az iskola előmozdítja, esetleg okozza az idegességet : a) túlterhelés, b) rosz tanítási módszer, c) az iskola-kötelezettség korai volta, d) rossz bánásmód és túlszigorú fegyelem, e) a tanító és más gyermek idegessége, f) a fegyelem elhanyagolása, g) a testi nevelés elhanyagolása, h) egészségtelen iskolahelyiségek által. 3. Az idegesség tünetei mutatkoznak: a) szellemi és testi kimerültségben (szórakozottság, szólásképtelenség, emlékezés hiánya, végtagok és szem fáradtsága, érzéketlenség); b) szellemi és testi ingerlékenységben (kedély érzékenysége, indulatosság, rosszkedvűség, kedélyállapot gyakori változása fül és szem érzékenysége, végtagok reszkedése, görcsök, bénulások, az érző idegek mentén fellépő kellemetlen érzések) ; c) egyéb tünetek (főfájás, ijedezés. alvási zavarok, szívdobogás, orrvérzés, étvágytalanság, székrekedés, a sexualis élet időelőtti felébredése, szédülés, ájulás). 4. Az ideges tanulókkal szemben a tanító szeretetteljes bánásmódot alkalmazzon, hogy ezáltal a gyermekek bizalmát teljesen megnyerje és az iskolát vele megkedveltesse. • Gondoskodjék a tanító kellő pihenés-, friss levegőről és egészséges testedző szórakozásról. Figyelmeztesse a családot a bajra, mutasson rá a helyes nevelő ós gyógyító módra, igyekezzék az orvos segítségét igénybe venni. A második tárgynál: „az elemi iskolai rajztanítás újabb irányairól * Nitsch. Mátyás bukóczi tanító volt az előadó, kinek fejtegetése általános tetszéssel fogadtatott, határozati javaslata következőkben határozatra emeltetvén. 1. Az újabb irányú elemi rajztanítás czélja nemcsak a látásbeli és kézügyességet, a nemzeti ízlést mivelni, hanem az ipart is fejleszteni és ennélfogva: 1. képezze a gyermek a megfigyelő és gondolkodó okoskodó és kombináló, alkotó és önmunkálkodó tehetségét és abból következőleg 2. hasson ki az életre mint az általános emberképzéshez fontos nevelő eszköz. II. Az irányelvek, melyek szerint a modern rajztanítást vezetnünk kell, a következők : 1. Ha az eddigi rajztanítás csupán csak a szem-és kézgyakorlat volt, akkor az új irányú rajztanításnak a mellett gyakorlatinak is kell lennie vagyis: a) hagyjunk fel a pontozott és hálózott rajzfüzetekkel, mert ezek a szemet rontják és a kézügyességet nem fejlesztik; b) vessük el a gépies másolást, mert a mellett a gyermek lelkét nem foglalkoztatjuk; c) küszöböljük ki a néma előrajzolás utáni rajzolást, mert ez a gyermeket önmunkálkodásra nem vezeti. 2. Ellenben kövessük azt a tanítást, mely által a szem- ós kézügyesség, a formaérzék és ízlés legbiztosabban fejlesztetik, mely mellett a gyermek megfigyelő és okoskodó, kombináló és alkotó képessége legjobban van igénybe véve és. a mely nevelőleg és gyakorlatilag is hat ki az életre. 3- Az igazi rajzolás megfigyelésen és okoskodáson alapszik és testek lerajzolásából indul ki. A természeti testek szolgáltatják a legszebb és legalkalmasabb mintákat. 4. Ábrázoltassunk tehát a gyermek környezetében előforduló természeti testeket ós kövessük a mellett a tömegtanítást. A bemutatott vagy előzőleg megszemlélt testen megfigyeli a gyermek az élekben a vonalat és szöget, a lapokban a síkalakokat. Ezeket rajzolja a tanító a nagy táblára egyenként, és csak ha minden gyermek azt a maga táblájára is rajzolta, rajzoljon a tanító tovább. 5. Világos, hogy a természet utánzását azért is a legjobb és leghelyesebb iránynak kell elismerni, mivel nemcsak, hogy mindjárt az első osztályban lehet vele kezdeni a beszéd- és értelemgyakorlatoknál, hanem minden egyéb tantárgynál is lehet, sőt kell is azt gyakorolni és fölkarolni. 6. A rajzolás kizárólag szabad kézzel történjék, ne engedjük meg a vonalzó használatát; de mérő-szalagra szükségünk van, midőn a mértéket kisebbített mértékbe átteszszük. A mértani rajznak és a mértani ismeretek alapján 61*