Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-19 / 3. szám

tudja, vagy nem akarja belátni, liogy ez teljes lehetetlenség. Tessék lemondani a vagyonról, akkor talán megnyerhetik az igazi autonómiát. Addig azonban ezt meg nem nyerik, mert ha a klérusnak van magához való esze, van esze és kell lennie a kormánynak is. A kongresszus még folyik s nem bizonyos, hogy a héten eljut a javaslat részletes tárgyalására. Egyházi estélyek. A protestáns öntudat és egyházszeretet hatalmas emelői, az egyházi és vallásos-estélyek mind több-több helyen jönnek gyakorlatba, és pedig, a mint a tudósítások mondják, mindenütt nagy érdeklődés mellett és igen jó hatással. Néhol ugyan csak inkább irodalmi, mint vallásos jellegűek az estélyek; de sok helyen már szerepet nyert bennök a gyülekezeti ének és az ima is. Hiszszük, hogy mind inkább rá fogunk jönni, hogy az estélyek ezek nélkül épen a leglényegesebb elemekben szűkölködnek, s csak olyanok, mint a mise, a mely a szemet és fület gyönyörködteti ugyan, de a léleknek igazi épülést nem ad. Ujabb értesülésünk, szerint Sátoralja - TJjhélyen, Komáromban, Brassóban, Marosvásárhelyen, Székely- Udvarhelyen, Blkfalván tartottak estélyeket, a melyek közül azonban csak a sátoraljaújhelyiek, komáromiak és brassóiak nevezhetők vallásosaknak, a többiek pedig inkább csak az irodalmi estélyek szinezetét viselték magukon. Gyülekezetek különválása. A kaposvári egyesült prot. egyházközség tagjai annyira megerősödtek, hogy egy templom felépítését határozták el. A megújított nagygeresdi egyesség értelmében a ref. hívek felszólították nyilatkozatra az evangélikusokat, hogy hajlandók-e velők továbbra is közösségben maradni és a templomot együtt építeni; az evangélikusok azonban kimondották, hogy a közösséget továbbra nem tartják fenn, hanem különválnak és külön egyházközséget fognak alkotni. Egyházi értekezlet. Az udvarhelyi ref. egyházmegye udvarhelyvidéki köre Bögözben tartotta meg a mult deczember hó végén egyházi értekezletét, Az igazgató-választmány ülése után templomba vonultak az értekezlet tagjai s az itt tartott alkalmi istentiszteleten Menyhárt András imádkozott, Tókos Jenő patakfalvi lelkész pedig egyházi beszédet mondott. Az istentisztelet végén megható jelenet következett. Bögöz buzgó lelkésze, Lajos János ugyanis, a gyülekezeti lelki gondozás intenzivebbé tétele végett diakónusokat és diakonisszákat választatott hívei által, s ezeket épen ez alkalommal avatták fel szép hivatalukra. Körbe állítva, hivataluk fontosságát megmagyarázó beszéd után kézrátétellel. buzgó imádság mellett avatta fel a lelkész új segítőtársait, s ez az őskeresztyén szertartás mély benyomást gyakorolt mind az értekezlet tagjaira, mind az egész gyülekezetre. (Bárcsak visszaállítanák minden prot. gyülekezetben a diakonusok és a diakonisszák szép hivatalát!). Istentisztelet után Ugrón János országgyűlési képviselő, világi elnök nyitotta meg szép beszéddel az értekezletet, majd pedig a titkár számolt be a körhöz tartozó gyülekezetekben megkezdett munkákról. Örömmel vette tudomásul az értekezlet, hogy a lelkeket gondozó munka már csaknem minden gyülekezetben megindult, a helyi viszonyoknak megfelelő formában. A jelentés meghallgatása után Lajos János bögözi lelkész tartott felolvasást egyháza történetéről és Ravasz Árpád tanár a külföldi protestánsok élő keresztyénségéről. Az értekezlet végén a bögözi egyház hívei között 259 darab Koszorú-füzetet osztottak ki ISKOLA. Az országos református tanáregyesület szervezése. Az országossá alakult tiszántúli ref. tanáregyesület központi választmánya, mely az ideiglenes ügyvitellel és a szervezés elkészítésével van megbízva, f. hó 5-én gyűlést tartott. Mindenekelőtt a volt tiszántúli ref. tanáregyesület több mint 10 ezer korona vagyonának hovafordításáról tanácskozott. Minthogy az orsz. református tanáregyesület a tiszántúlinak kiszélesbítése, továbbfejlesztése — a karczagi közgyűlés intencziójához képest az egész kérdéses összeg átadatik az országos egyesület czéljaira, mint alapítvány. Abban az esetben pedig, ha valamikor feloszlanék az országos egyesület, az átadott vagyon visszaszáll a tiszántúli református egyházkerületnek, oly föltétellel, hogy ha újra alakulna egy tiszántúli ref. tanáregyesület, akkor annak adassék át, ellenkező esetben pedig azon tiszántúli ref. tanügyi czélokra fordíttassék, melyeket a tiszántúli ref. tanárok, kik egyszersmind a feloszlott orsz. egyesületnek is tagjai voltak, általános szavazattöbbséggel, liatározatilag kijelölnek. — Ez a központi választmány véleménye e tárgyban, melyet az alapszabály-tervezetbe is beveendőnek nyilvánított. Ezután az alapszabály-javaslatot készítette el a választmány, azon tervrajz alapján, melyet az elnökség előre összeállított. A tervezet szerint a tagok épen úgy, mint a tiszántúli tanáregyesületben, az országosban évi négy korona tagsági díjat fizetnek. Tankönyvek kiadása és tudományos művek kiadásának elősegítése az új egyesületnek egyik fontos feladata lesz. Ügyeit vezetik a közgyűlés, a választmány, a központi igazgatóság, a tisztviselők, mégpedig 1 elnök, 2 alelnök, 1 főjegyző, 3 jegyző és a pénztárnok; végül az egyes fakultások kívánságára felállítandó szakosztályok. — Az alapszabálytervezetet kinyomatva szétküldte a választmány a szervező bizottság más egyházkerületbeli tagjainak. A nagy szervező bizottsági gyűlés február hó elején tartatik Debreczenben, mely alkalommal véglegesen megállapítják, a közgyűlés elé terjesztendő javaslatot. (Debr. Prot. Lap.) Tanárválasztás. A felső-lövői evang. intézetek fentartó testülete, az eltávozott Soltész József helyére llöllrigl József Aladárt hívta meg rajztanárul. Aranykönyv. Erdődi gróf Pálffy János v. b. t. t. a nagy alapítványáról országszerte ismert és tisztelt r. kath. főúr, a pozsonyi „Evang Theologusok Otthoná"-