Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-19 / 3. szám

I. kötet, sajtó alá rendezte: Gyulai Pál. Garay János munkái, válogatva sajtó alá rendezte: Ferenczi Zoltán. Csiky Gergely színmüvei, válogatva sajtó alá rendezte: Vadnay Károly. Ez az 5 kötet mutatja, hogy a vállalat mind oly íróknak a műveit tartalmazza, a melyeknek a „Magyar Remekírók" gyűjteményében hiányozniok semmi körülmények közt sem szabad, mert a legbecsesebbek közé tartoznak, a mit költői irodalmunk egyáltalában teremtett. Hogy a Franklin-Társulat ezt átérezte, azt abból látjuk, hogy a sajtó alá rendezéssel oly írókat bízott meg, mint Gyulai Pál, Lévay József, Vadnay Károly és Ferenczi Zoltán. A Franklin-Társulat emez újabb vállalatával ismét megmutatja, hogy méltó arra az előkelő helyre, melyet irodalmi intézeteink között elfoglal. Az egész gyűjtemény 11 ötkötetes sorozatban, vagyis 55 kötetben fog megjelenni és pedig évenként két sorozat, vagyis 10 kötet. Az egész munka ára 220 korona; de a Franklin-Társulat lehetővé tette, hogy a munka csekély havi részletekben is be legyen sze­rezhető. Megrendelést elfogad akiadó és bármely hazai könyvkereskedés. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A badalói ref. egyház Kazay Gyula gyiigyei lelkészt, — a Itálmáncsai ref. egyház Bosznay Sándor baranya-mindszenti lelkészt, — a kis­fülpösi ref. egyház Incze Ferencz medvóri lelkészt, — a pád ár—perjes—meleghegyi ev. egyház Csók György raskó­szinki lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Egyházmegyei tisztújítások. A békési evang. egy­házmegye f. hó 8-án tartotta meg tisztújító közgyűlését. Ezen a gyűlésen foglalták el újra székeiket az egyház­megye ismételten megválasztott felügyelője, Haviár Dá­niel és esperese, Veres József is. A tisztújításban jegy­zők lettek: Reviczky László, Okályi Adolf, dr. Bikády Antal és Torkos Kálmán, pénztáros: Scholcz Gyula. A szarvasi főgimnáziumi bizottság tagjaivá Veres József esperes, Haviár Dániel felügyelő, dr. Haviár Gyula és Zvarinyi János választattak meg. Lelkészbeiktatás. A nagyborosnyói ref. egyházköz­ség f. hó 19-én fogja ünnepélyesen beiktatni hivatalába új lelkipásztorát, Kovács Árpád volt medgyesi kör­lelkészt. A kongrua kiosztása a f. évben a kivánt gyor­sasággal eszközöltetett. A f.-baranyai esperes már folyó hó 6-án kelt levelében felhívta az érdekelteket, hogy nyugtáikat forduló postával küldjék be, hogy az 1300 koronáig terjedő illetményeket egy hót alatt mindenki­nek megküldhesse. Elismerés illeti ezért nt. Petri Elek ker. pénztárnokot, s fényesen igazolja a f.-baranyai egyházmegye azon indítványának czélszerű voltát, hogy e tisztán pénzügyi kezelés dolgától az annyira elfoglalt püspöki hivatalt megszabadítani s az ezzel foglalkozó pénztárnokra bízni a legczélszerűbb. E segélyek áldása a gyorsasággal növekedik. A pesti ref. egyházmegye f. hó 21-én rendkívüli gyűlést tart Budapesten. — A gyűlés legfőbb tárgyát Szánthó János esperes halálának bejelentése és az es­peres választás elrendelése fogja képezni. Tanácsbiró választás. A pesti ref. egyházmegye gyülekezetei a Halász Orbán halálával megüresedett világi tanácsbirói székre dr. Darányi Gyulát' választot­ták meg. Kiváló erőt nyert benne az egyházmegye. A r. kath. autonómiai kongresszus élénk, néha­néha elég szenvedélyes viták közben folyt a héten tovább. A kongresszus második napján eldőlt a kérdés, hogy vájjon a 27-es bizottság új munkálatát fogadják-e el a tárgyalás alapjául, vagy pedig visszatérjenek a kongresszus előző üléseiben körvonalozott elvekre. A többség a 27-es bizottság új munkálata mellett szavazott. A harmadik napi ülés kiemelkedő mozzanata Apponyi Albert gróf beszéde volt, a metyben világosan feltárta a kormánynak a r. kath. autonomia tekintetében elfoglalt álláspontját ós beszámolt a felől, hogy mely kívánságok teljesítését várhatja a kongresszus és melyeket nem. A kormány nem hajlandó kiadni az autonómiának az úgynevezett r. kath. alapok kezelését, azok költségvetésének meg­állapítását ós a kir. kath. fő- és középiskolák vezetését, csupáncsak a költségvetéshez való hozzászólás és az iskolák ellenőrzésének jogát. A nagy javadalmak betöl­tésénél a kormány csak a hozzászólás jogát hajlandó megállapítani. Az ellenzék, élén Zichy Nándorral, az ilyen automiát nem hajlandó elfogadni, mert a mint mondák, a kormány kezelése alatt álló, állítólagos róm. kath. alapok kiadatása nélkül el sem tudják képzelni az autonomiát. Sághy Gyula szerint: mindent, vagy semmit. A 15-diki ülésen Ugrón Gábor mondott igen szenvedélyes beszédet, a melyben azonban, az igazi autonomia megteremtésének követelése mellett olyan hangokat is hallatott, a melyek igen sértők lehettek a javakban dúskáló főpapok érzékeny füleinek. A római kath. egyház — úgymond — szövetkezett a királyi hatalommal, és a királyi hatalommal való szövetségben állami intézménynyé alakult át, instrumentum regni-vó vált. S most a róm. kath. egyház vezetői nem tudnak visszatérni oda, a hol azelőtt állott az egyház. A róm. kath. egyháznak,' mely megszűnt állami faktor lenni, csak egy menekvése van : visszatérni az első századok keresztyéni alapjára, élére állani a népnek s lenni az államon kivül egyház stb. Meg ne téveszszenek azon­ban senkit a székely rabonbán eme nyilatkozatai, mintha talán Ugrón Gábor azt akarná mondani, hogy mondjon le a magyar róm. kath. egyház minden állami eredetű vagyonáról, s legyen oly szegény, mint a protestáns egyházak, hogy azokéhoz hasonló autonómiát nyerhes­sen. Távollvan ez ő tőle.' 0 és a kongresszus többsége a protestánsokéhoz hasonló, vagy azokéval egyenlő auto­nomiát a vagyon megtartása mellett szeretné, s nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom