Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-13 / 28. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Az egri érsek pásztori levele. M. J. — Tárcza: Van-e személyes Isten? Buszkay Gyula. — Bellöld: Vegyesházassági statisztika. Homola István. — Misszióügy: Egy falusi lelkész naplójából. Puskás János. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Régiség: Négy levél. Révész Kálmán. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Adakozás. — Pályázatok. — Hirdetések. Az egri érsek pásztori levele. Dr. Samassa József egri érsek közeledő aranymisés jubileumát megelőzőleg pásztori levelet intézett egyházmegyéje papságához. Foglalkoznunk kell e levéllel,, mert hiszen nem kisebb feladatot akar megoldani, mint festeni a mai kor szellemét, vázolni annak téves irányát, az erkölcsi fogyatékosságokat, és megmutatni a helyes utat és eszközöket a tudományos, egyházi, politikai ós a társadalmi élet egészséges fejlesztésére. Mindezen kérdések és az ezeknek helyes megoldására irányított törekvések minden időben annyival inkább is foglalkoztatták a protestantizmust, mert a protestáns egyházak az inkább kozmopolita jellegű róm. kath. egyházzal szemben mindenütt mint nemzeti egyházak alakultak ki, ós a saját egyház-társadalmi törekvéseikkel egyidejűleg ós azonos erővel igyekeztek ápolni és fejleszteni mindazon tényezőket, a melyekkel a nemzeti társadalmi életet egészséges megnyilatkozásának minden irányában fentarthatták és előhaladását biztosíthatták. A magyar társadalom helyzete a pápás főpapi szemügen keresztül bizony nagyon setét. Azt mondja dr. Samassa, hogy: a hamis tanok gyömölcseit az élet és idő megérlelték; kis és nagy államok egykép már-már azon bűnben leiedzenek, hogy a keresztyén jelleget feladva, az államélet és kormányzat rendjét a vallási szempont mellőzésével, pusztán világi alapon szervezik. A törvényhozásban nincs hitszellem, a becsületben vallás, az erkölcsben dogma, a filantrópiában szeretet s a bölcseletben a kinyilatkoztatás hite. A tudomány kicsinyíti a hitet, az oktatás mellőzi a vallásos nevelést. Korunk bizonytalan esélyek, válságok előtt áll; a felizgult népszenvedély mindegyre követelőbb hevességgel tör ki; s az erőre kapott felforgatási szellem már magának a társadalomnak alapjait rengeti. A jelennel való elógületlensóg izgalma, s az ezzel járó bizonytalanság aggodalma zaklatja a lelkeket. Megingott minden hatalom, lehanyatlott minden tekintély. A társadalom biztonságát az állam csak a törvények tekintélyében és a haderőben keresi. Sokan a haderő ügyét, a társadalom és az államólet minden más ügye felett állónak tekintik. A fegyveres béke mármár az elviselhetetlensógig nyomasztó. A népek roskadoznak a vállaikra rakott teher alatt. A gondolat és cselekvés féktelen szabadossággal nyilvánulnak. Ez nemcsak a magyar, hanem az egész európai társadalom helyzete. Ezen nagy bajokkal szemben és ezeknek elhárítására legbiztosabb mód a társadalmat Krisztus tanainak oltalma alá helyezni, melyek törvényeknél és fegyveres erőnél biztosabban megvédik a nemzeteket. Ez a legfontosabb része a pásztori levélnek. Nem vonhatjuk, nem is akarjuk kétségbe vonni, hogy dr. Samassa több oly igazságot hangoztat, a melyet mi is mindenkor készséggel aláírunk. Igaz az, hogy a fegyveres erő csak gyarló biztosítéka az állami életrend fentartásának. És mindenek felett igaz az, hogy a krisztusi tanítások egyéni befogadása nélkül nincs sem egészséges szellemi élet, sem azok gyakorlati megvalósításának hiányában állami ós társadalmi fejlődésünk szilárd alapokon nem nyugodhat. De egyébként, bármennyire hangoztatjuk mi a hitbeli közönyösség veszélyeit, nem fogadhatjuk el igaznak azt a képet, a melyet dr. Samassa oly általánosító színekkel festve, a magyar társadalmi helyzet tüköréül akar elénk mutatni. Miért fél dr. Samassa annyira a tudománytól? Az az egyház, a mely a krisztusi igazságok átérzésében ós gyakorlati megvalósításának