Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-22 / 25. szám

hetne, hogy az adatokat, melyeket minden évben beszolgáltatunk, feldolgozva is ismerhetnék, egyáltalában semmit sem tesznek e tekintetben. Mi is azért nem vesztegetünk több időt erre; a ki meghalt, meghalt, attól úgysem várhatunk többé sem egyházi illetéket, sem keresztelés!, sem esketési, annál kevésbbé dupla temetési stólát. Hagyjunk néki békét, nyugodjék csendesen. A hitélet fokmérőjére e terén nincs szükség. Mit háborgatnék azzal is a holtak nyugalmát, kik életükről ós halálukról úgyis beszámoltak már.!! Csak azt kérdem az egyházi főhatóságoktól, mondják meg: mi czélból vezetjük akkor továbbra is a halottak anyakönyvét s miért szolgáltatjuk be azokból az adatokat évente? Legtöbb halálozás volt április és márczius hónapokban, legkevesebb június és február hónapokban. — A halálozási arányszám, miként az előző évben, úgy 1900-ban is az anyaországban volt kedvezőbb, hol ezer lélekre 27'05 halálozás jutott, míg a társországokban ez arányszám 27*45 volt. Legkedvezőbb volt a halálozási arányszám a Duna jobb partján, hol ezer lélekre 64'84 haláleset jutott; legrosszabb arányszámot találunk ellenben a Tisza bal partján, hol ezer lélekre 28'95 volt. — Az egyes törvényhatóságokat tekintve, a szélsőségeket a legkedvezőbb arány számú székesfőváros (21 "01) és a legroszabb viszonyokat feltüntető Versecz (35'28) törvényhatósági jogú város képviselik. Egy éven alul elhalt 165146, %-ban: 32'05. Érdekes itt e két számot megfigyelni: 9.1,273 fi és 73,873 nő ; mennyivel több fiú, mint nő ! A tizedik évtől 55-ig kevesebb férfi hal meg s több nő, 55—65-ig az arány egyforma, azután egész százig több nő, jeléül annak, hogy több nő él magasabb kort, mint a férfi). Öt éven alul elhalt 246,326, %-ban: 47'81, tiz éven alul: 271,076, %-ban : 52—61. Szomorú tanulsága ez annak, hogy a Magyarbirodalomban a született gyermekek közül a nagyobb fél tiz éven alul pusztul el. —A gyermekhalandósági viszonyok roszabbodása úgy a magyar anyaországra, mint a társországokra kiterjedt. A halálozást és a természetes szaporodást hitfelekezetek szerint az egész Magyarbirodalomban a következő táblázat mutatja, feltüntetve egyúttal a 7 éven alul elhaltak számát is. természetes összesen 7 éven alul szaporodás %-okban Római kath. . . . 265,009 139,752 135,866 57-21 Görög kath. . . . 53,760 26,699 23,042 9-70 Gör. keleti .... 84,922 42,285 29,289 10-23 Ág. h. ev 31,711 14,143 14,933 6'29 Ev. reform. . . . 62,774 29,432 24,696 10-40 Unitárius 1,727 760 711 030 Izraelita 14,459 6,469 14,283 6.01 Egyéb és ismeret-14,283 len vallású. . . 683 124 349 015 Felekezeten kivüli 189 64 12 001 Összesen: 515,234 259,728 237,484 ÍOO'OO Különösen kedvező halálozási arányokat találunk Magyarországon az izraelitáknál, kikre másfél százalékkal kevesebb haláleset jut, mint a mennyi az 1890. évi népszámláláskor talált számarányoknak megfelelne. Ugyancsak kedvező százalékkal szerepelnek az ágostai evangélikusok és evangelikus reformátusok, valamint kisebb volt a halálozási százalék az unitáriusoknál is. Kedvezőtlenebb százalékkal vettek ellenben részt a halálozások összes számából mindkét szertartású katholikusok és a görög keletiek. Horvát-Szlavonoszágokban ugyancsak az izraeliták s a római katholikusok körében előfordult halálozások száma volt csekélyebb ; a görög keletieknél előfordult halálozások sokkalta magasabb százalékát adták az Összes haláleseteknek, mint a mennyi a népességben elfoglalt számarányukhoz képest reájuk esett volna. Anyanyelv szerint a magyar anyaországban az oláhokra és tótokra s némi különbözettel a magyarokra eső halálozások százaléka volt magasabb, a németeknél ellenben kedvezőbb, mint e nemzetiségeknek az össznépességben elfoglalt számarányának megfelelt volna. A társországokban a magyarokra és németekre eső halálozási százalék volt kedvezőbb, a horvát-szerbeknél ellenben jóval kedvezőtlenebb. A Magyarbirodalomban előfordult halálesetek jelentékeny — bár csökkenő — hányadát az 1900. évben is a fertőző betegségek idézték elő. A fertőző betegségek okozta halálozások száma 125,102, vagyis az összes halálesetek 24*28%"a

volt. A halálokok megállapítását az 1900. évben csupán az esetek 56'37%-ában teljesítette orvos halottkém. Magasabb volt az orvosi halottvizsgálatok száma az anyaországban, hol a halálesetek 61-60°/ 0

-ában orvos állapította meg a halál okát; jóval kedvezőtlenebbek e részben a társországok viszonyai, hol 100 haláleset közül csupán 20'51-ben végezte a vizsgálatot vorvos-halottkém A fertőző betegségekben elhaltak száma az előző évek adataival egybevetve állandó csökkenést mutat. — A gyermekek között a roncsoló toroklob ós a vörheny pusztított legerősebben. A nem fertőző betegségek okozta halálesetek száma 71'50%_

a

volt. E betegségek között legnagyobb számmal voltak Magyarországon a tüdő és mellhárty agyuladás (41,197), görcsök (26,460), vizibetegség (10,289), gyermekaszály (10,240) és gutaütés (8,397). Horvát-Szlavonországokban pedig a görcsök (5,189), a tiidő- és mellhártyagyuladás (3,635), vizibetegség (2,325), gyermekaszály (2,049) és a gutaütés (777) okozta halálesetek. Homola István. MISSZIÓÜGY. Magyar nyelvű református anyaegyházak Szlavóniában és az ottani misszió. Azonban ha vallásilag nem üldöztetik is már korunkban a reformátusság a mai Szlavónia területén, mert ilynemű háborgatásról Nikinceben épen csak e napokban értesültünk, mind a mellet is, hogy a báni méltóságot most nem szlávnemzetiségíí egyén viseli, református hitfeleink, mégis nagy szorongattatások közt élnek ott, mivel az 1868: XXX. törvényczikk hatályba lépte óta a nagyszámú szerb lakosság mellett is Szlavóniában szinte úgy, mint Horvátországban, nemcsak vármegyei és országos közigazgatás és kormányzat, s nemcsak a legalsóbbaktól kezdve a legfelsőbb bíróságig az igazságszolgáltatás, hanem még a községi ügykezelés s az országos népoktatás is kizárólag horvát nyelven történik. A mi pedig a szórványos r. k. magyarságot illeti, annak helyzete polgári tekintetben nemcsak egyenlően szomorú a magyar reformátusságóval, hanem annál még szomorúbb vallási és egyházi tekintetben, mert ki van szolgáltatva az 1849. évi november 18-án kinevezett s 1850. évi szeptember 29-ikén beigtatott fanatikus pánszláv és magyarellenes érzelmű jelenlegi diakovári püspöknek, ki az elhagyott jámbor magyar r. katlioliku-