Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-08 / 23. szám

meggyőződése szerint „a ker. katholiczizmus össze nem egyeztethető azzal a modern kultúrával, a mely szellemében és szivében, lelkében és testében beteggé teszi az embert". A modern kultura halálos ellensége a vallásos hitnek, tagadja az Istent és a csudát, s hallani sem akar a kinyilatkoztatásról. Azt a tudományt és kultúrát le kellett volna álczáznia a szerzőnek, mielőtt a katholiczizmusnak és a kulturának összeegyeztetéséről szólhatott; a miért is elvárja tőle, hogy ez összeegyeztetésre s általában a reformkísérletre „szolidabb alapot" keres. íme ilyen nézete van egy dús javadalmazású pápás püspöknek a modern kulturáról és tudományosságról, a melyre természetesen csak Brunetiére jóslata következhetik a „tudomány csődjéről". így hát nem csoda, hogy ez infallibilista püspököknek felette kellemetlen- a legújabb reformmozgalom a kath. történetírás terén, mivel szerintök „a dogma korrigálja a történetírást, s a tényeket a csalhatatlan tantekintély Rómában". Kíváncsian várjuk Ehrhard tanár további „szolidabb alappal" bíró korrekczióit. A szabad egyházi-szocziális értekezlet ápr. végén tartotta Düsseldorfban szokásos évi közgyűlését. A közgyűlés kisebb bizottságokban működött. Azok egyikén Zander giiterslohi tanár „a gimnáziumok egyházi szocziális feladatairól", s másikán Dammann eisenachi lelkész „az ev. egyház hitvallásáról, mint a közösségi élet egységes alapjáról értekezett. Utóbbinak igaza van abban, hogy az ev. egyház élete az egységes közösségi életben nyilvánul, s hogy a szubjektív vallásosságnak folyton a közösség vallásosságára kell vezetnie. Ritschl moráltheol. iskolájának ez egyik legmaradandóbb gondolata, mert az egyház szocziális ereje és hatása kétségtelen. Abban is igaza van, hogy az egyházban legyen is in necessariis unitas, in dubiis libertás, in ommibus charitas, úgy azonban, hogy a szükségesek alatt a reformáczió ev. egyházának alaki és anyagi elve értendő. A kérdéshez többen is szólottak. így Vowinkel óva intett a közösségi mozgalom „szellemi amerikanizálásától", s JSathusius tanár a szubjektivizmustól. A nyilvános nagy gyűlésen Lepsius „a nemzeti élet hatalmáról és erkölcsiségéről" értekezett, a hol különösen az individualista és naczionalista ethika ellen foglalt állást. Végül Nathusius tanár, az ismert nevű egyházi szocziális író „a keresztyén szeretetről és a szocziális segítségről" tartott előadást, a melyben következő megszívlelésre méltó igazságok találhatók: Ker.szeretet nélkül nincs szocziális segítség. A ker. szeretet csak a Megváltóból táplálkozik. A szocziális segítség az állami élet kiegyenlítő igazságosságában nyilvánul. A mammonizmus és az egoizmus a szocziális segítség ellenségei, s egyetlen óvó szere a szeretet s az igazságosság szelleme az evangéliumban. A tartalmas előadást élénken megvitatták. Berlin és a protestantizmus szerves összefüggésben van egymással, a miért is örömmel kell üdvözölnünk a berlini ev. templomépítő egyesületet. Egy régebbi szemlénkben említettük, hogy Berlin városa 188 ezer r. kath. lakosságának van ma 22 temploma, úgy hogy 8550 r.kath. hivőre esik 1 istentiszteleti hely. Ezzel szemben nem olyan kedvező az ev. lakosság helyzete a német fő- és székvárosban. Az ev. lakosság száma, a 20 ezer ev. katonát is ide számítva, kerek 1.600,000, a melynek mindössze 5 diöczezise van. így az I. berlininek van 10, a II. berlininek 8, a III. berliniek 8, a kölninek 7 s a friedrichswerderinek 15 parókhiális temploma. Ezenfelül van még Berlinnek 4 gyülekezete, ú. m. a Domgemeinde 11 ezer, a Parochialgemeinde 2500, a franczia reform, gyülekezet 6000, s a katonai gyülekezet 20 ezer egyház taggal. 1.600,000 berlini ev. hívőnek van tehát a jelenlegi szervezet szerint 54 parókhiális, 3 mellék s 16 intézeti temploma, úgy liogy e szerint 22 ezer lélekre esik egy-egy istentiszteleti hely. A lelkészek száma is igen csekély. Berlin ev. lakosságának mindössze 183 rendes és 10 segédlelkésze van, úgy hogy egy lelkész gondozására 8 ezer lélek van bízva. Berlin városa ev. lakosságának lelkészi gondozása tehát még sok kívánni valót hagy hátra, és ann$i bizonyos, hogy a római kath. egyház ott kedvezőbb helyzetben van. S aztán mégis deklamál minduntalan a czentrumpárt ós a pápás sajtó a paritásról! „Te képmutató!" — mondja erre az írás. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Az állatok világából az 55-dik füzet jelent meg, az ismert szép kiállításban, a megszokott jó szövegképekkel és egy feketenyomatú műlappal. A bujkáló-félékről, czinege-félékről van szó e füzetben, mely a Légrádytestvérek kiadása és 80 fillér az ára. ** Szent beszéd, melyet a keresztyén vallás kilenczszázados örömünnepén, 1900. évi deczember 31-én elmondott Junius lelkész. — Ara 10 fillér, kapható Kókai Lajosnál Budapesten. — Magasan szárnyaló, hitbuzgó beszéd, a mely eszméinek igazságával, történeti példáinak erejével és előadásának nemes egyszerűségével elmét és szivet egyaránt foglyul ejt. Eszméitető, építő és gyönyörködtető olvasmány. ** Lónyay Zsigmond. Történeti tanulmány. Irta: Péter Mihály gálszécsi lelkész. Ára 2 kor. 40 fillér. — Kevés igényű, de nagy ügyszeretettel, meleg szívvel írott érdekes tanulmány, a mely Lónyay Zsigmondnak, Bethlen Grábor hü emberének hitbuzgó és hazafias alakját rajzolja meg. Az életrajz inkább vázlat, mert kevés és többnyire ismert adatokra támaszkodik, mert a különben szorgalmas szerzőnek nem állott módjában levéltári kutatásokat tennie és hőse életének számos hézagát kitöltenie. De a Lónyay és korára (1593—1653) vonatkozó ismeretes adatokat lelkiismeretesen felhasználta s müvének tárgya természetéből kifolyólag erős hazafias és jellegzetes protestáns színe és íze van. — A Lónyay család ős-régi nemes család, a melynek tagjai mint hadvezetők, főispánok, törvénytudók és államférfiak 900 év óta mindig hazafias szellemben szolgálták a magyar