Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-08 / 23. szám

hazát. Ez az erős magyar érzület a Lónyay családnak egyik ősi hagyománya. A másik a reformáczióhoz való csatlakozás óta a mindig hű és erőteljes református egyháziasság. Ez a két vonás, az erős magyarság és hitszilárd reformátusság domborodik ki Lónyay Zsigmond rokonszenves államférfiúi egyéniségében is. Csaknem gyermek-ifjan a Bethlen Gábor udvarába, majd az ő táborába megy és lelkes támogatója lesz a nagy fejedelem magyar nemzeti és protestáns vallási politikájának. Részt vesz Bethlen oldalán és bizalmasai között ennek hadjárataiban, a beszterczebányai országgyűlési küzdelmekben (itt kerületi templomvédőnek választatik), és mint Kraszna vármegye főispánja a pozsonyi békealkudozásokban Bethlen Gábor megbizottja. Bethlen halála után Rákóczynak lesz hű embere, mert benne látta a Bethlenféle magyar nemzeti ós protestáns vallási politika következetes folytatóját. Lónyay a Rákóczy egyik képviselője a királylyal való egyezkedésben; Lónyay az 1634—35-lki soproni országgyűlésen a fejedelem képviselője; Lónyay a nagyszombati tárgyalásokon is a Rákóczy követje, mely megbizatását oly nagy kötelességérzettel teljesíti, hogy ettől Rákóczy parancsára még neje ravatalához sem távozik. Az ő erős jellemének és nagy törvénytudásának köszönhető, hogy a makacs és fanatikus Eszterházy nádor annyira megpuhult, hogy a linczi békepontok létrejöhettek. Lónyai Zsigmond, mint szerző kiemeli, egyik legnagyobb protestáns államférfia a 17-ik századnak. A protestáns egyház örök tisztelettel hajolhat meg neve előtt. Eszterházy halála után a nádorságra Lónyay Zsigmond volt a protestáns rendek jelöltje. Emberi és protestáns jelleme is kiváló. Protestáns szívvel, lélekkel. Levelei, végrendeletei egy Istenben bízó, szerény lélek megnyilatkozásai. Fia nem, de maradt három leánya, köztük Lónyai Anna, Kemény János erdélyi fejedelem fenkölt lelkű hitvese. Lónyay Zsigmond 1653-ban halt meg és porai az aranyos-inedgyesi sírboltban nyugosznak. Lelke azonban összeforrott a magyar .nemzeti politikával és a protestantizmussal, a melyeknek hűséges oszlopa volt. — Az érdekes tanulmányt, a mely Lónyay alakját sikerülten illeszti be a 17-dik század első felének nagy nemzeti és vallási küzdelmeibe, melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Megrendelhető a szerzőnél Gálszécsen (Zemplénm.). ** Új Magyar Szemle czím alatt Várnai Sándor szerkesztésében egy sokat igérő politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti havi folyóirat indult meg Budapesten (szerkesztősége IX., Ferencz-körút 34., kiadóhivatala IV. Ujvilág-utcza 17.). A Szemle első sorban a mindinkább előtérbe toluló gazdasági és vámpolitikai kérdéseknek kiván organuma lenni s alapjait akarja lerakni egy önálló magyar kereskedelmi és közgazdasági politika jövendőbeli programmjának. Ezenkívül magas színvonalú és választékos irodalmi, társadalmi és művészeti rovatokkal szándékozik növelni nemzeti művelődésünk tőkéit. — A megjelent 1-ső füzet változatos és gazdag tartalma arról tanúskodik, hogy a szerkesztő komolyan veszi folyóirata programmját. Különösen becses és érdekes tanulmány Nagy Gézának fajunk jövőjéről szóló vezető czikke, a melyben széles tudományos alapon azt mutatja ki, hogy a magyar nemzet nagy jövőnek néz elébe, mert benne domborodik ki legélesebben a különböző erők összeforrasztásának és egyensúlyozásának képessége. Smialovszky Valér államhitelünk és a konverzió czímén ír tanulmányt, R. R. egy XVII. századbeli franczia női jellemképet rajzol meg Stryiensky nyomán. A M. Szemle D. Mareskovszky nagyszabású regényének, az „Istenek feltámadásáénak közlését is megkezdi. Gondosan átültetett munka, mely Leonardo da Vinci alakjában hatalmasan tünteti fel a görög szellem renaissance kori újjáéledését. A füzetet közgazdasági, irodalmi ós művészeti szemle zárja be. A derék folyóiratnak, mely havonként 10 íves füzetekben jelenik meg, előfizetési ára félévre 12, egész évre 24 korona. Pártolásra érdemes irodalmi vállalat ** Földes Géza történeti tankönyvei. Földes Gézának, az ismert tanügyi ós szépirodalmi írónak és és kultur-hisztorikusnak történeti tankönyveiről van szó. Az ő szerencsés keze alól három történeti mű van immár 4 - 5 év óta forgalomban. Mind a három gazdag elméleti és gyakorlati pedagógiai tapasztalatról, éles tanítási megfigyelésről, a történet nagy anyaghalmazának ügyes kiválasztásáról ós a tanulók lelki világához szemléleti alapon mért alkalmazásáról tanúskodik, akképen, hogy — modern értelemben szólva — a kényesebb követeléseket és a fokozottabb várakozást is méltán kielégíthetik. — Egyik: A világ története polgári és felsőbb leányiskolák számára. Az I. rész I—II. Rész. 1—116 oldalon az ó- és középkort tárgyalja Nagy Káolyig (ára kötve 90 kr. = 1 kor. 80 f.); a II. rész 1—126 oldalon a nemzeti államok alakulásától mostanig jön le (ára kötve 1 frt = 2 kor.). Mind a két rész a tartalomnak megfelelő kortáblákkal és a szöveg közé nyomtatott tiszta metszetű képekkel van ellátva. Ezt a két kötetet kiegészíti egy kis „Notes"-alakú díszes zseb-könyvecske, mely a tanítás anyagának óráról-órára részletes felosztását és a vizsgálati kérdéseket foglalja magában, a tanulók névsoraira szánt rubrikákkal egyetemben, s melyet — úgy tudjuk — az illető kiadó a könyvet használó szakférfiaknak külön díj nélkül szokott ráadni. — A második: Magyarország története polgári fiúiskolák számára 1-—157 oldalon; a végén a magyar fejedelmeknek és királyoknak, az erdélyi fejedelmeknek és a török szultánoknak csoportos, illetve időrendi kimutatásával (ára fíízve 80 kr. = 1 kor. 60. f.). A harmadik szintén Magyarország története, polgári és felsőbb leányiskolák számára. 1—154 old., a végén az előbbihez hasonló csoportosítással (ára ennek is fűzve 80 kr. = 1 kor. 60 f.). Mindkettő négy-négy színes térképpel és számos, az illető tananyagnak megfelelő szövegképpel van ellátva. (A térképek ezek: a) Magyarország a római uralom idejében ; b) az Árpádház korában ; c) az Anjouk és Hunyadiak alatt; d) a török hódoltság idejében. Az első a Lampel Róbert (Wodiáner), a két