Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-25 / 21. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-ntcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Protestáns tábori lelkészek. Sz. F. — Iskolaügy: Az évvégi vizsgákról. Barcsa János. — Tárcza: A programm szerint átdolgozott zsoltárokról. Benkö István. — Könyvismertetés A magyar nyelvújítás krónikája. Király Pál\. — Belföld: Lapszemle, —r. —n. — Irodalom — Egyház. — Iskola — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Protestáns tábori lelkészet. A delegáczió ez évi ülésszakának Hegedűs Sándor egyházkerületi főjegyző erélyes ós tapintatos fellépése folytán fontos vívmánya az a határozati javaslat, a melyet Krieghammer báró hadügyminiszter is örömmel elfogadott. Ez a Hegedűs fogalmazta határozati javaslat elfogadott szövegében így hangzik: »Utasíttatik a közös hadügyminiszter, hogy a katonai intézeteknél és csapatoknál lévő protestáns növendékek, illetőleg katonák lelki szükségeinek kielégítésére a protestáns tábori lelkészek számát szaporítsa és ezeknek önálló, a többi tábori lelkészékével egyenlő rangú szervezetet adjon«. Ez a határozat, ha teljes tartalmúlag és jó indulattal hajtatik végre, hivatva van arra, hogy az alkotmányos korszak óta több ízben, de sikertelenül főipanaszolt sérelmeinket mind a katonai nevelő-intézeteknél, mind a csapatoknál megszüntesse s a protestáns egyházaknak törvényekben gyökerező jogegyenlőségét és viszonosságát a katonaság vallási ügyeiben a többi katonai lelkészekével egyenlő rangú és önálló szervezet létesítésével végre-valahára biztosítsa. A protestáns vallású katonaságnak mind a katonai nevelő intézetekben, mind a hadseregnél a többi vallású katonákkal törvény szerint egyenlő joga van. Azt mondja az 1868. évi LIII. t.-uz. 21. §-a, hogy »a hadseregnél és az állami közintézetekben, úgyszintén a katonai kórházakban minden vallásfelekezet tagjai saját egyházuk lelkészei által részesítendők a vallástanításban és minden lelkészi szolgálatban«. Ámde a tényleges helyzet az, hogy Ausztria-Magyarország egész területén csak 4 református és 4 lutheránus tábori lelkész van, a görögkatholikusoknak 12, a görögkeletieknek 10, a római katholikusoknak 136. Már pedig a két államfél római katholikus lakosságának száma 28, evang. protestáns lakosságának száma 4x /2 millió, hitfelekezetközi arány szerint (28:472 = 136:x, tehát x = 22) 22 protestáns tábori lelkésznek, nevezetesen 8 lutheránus és 14 református tábori lelkésznek kellene lenni az egész monarkhiában. E helyett azonban tényleg van 4 lutheránus és 4 református, a mi nyilvánvaló, hogy sem a törvény rendelkezéseinek, sem a tényleges szükségnek nem felel meg, s így a tökéletes viszonosság ós jogegyenlőség a protestáns vallásra nézve ezen a téren sincs megvalósítva. A protestánsok sérelme még inkább kitűnik, ha egy kissé jobban bepillantunk a tényleges helyzetbe. Vegyük pl. a református tábori lelkészek beosztását. Egy lelkész Csernovicztől Triesztig Bécs székhelylyel, a második az egész Dunamelléken, Dunántúl ós Horvát-Szlavonországban Budapest székhelylyel, a harmadik az egész Tiszáninnen és Tiszántúl területén Kassa székhelylyel, a negyedik Erdély területén végzi a 27 katonai intézetben levő ref. ifjak vallásoktatását, konfirmácziói oktatását, a csapatoknál az esketósi, keresztelési, temetési anyakönyvezési, beteglátogatási, kórházi teendőket és a vasár- ós ünnep-napi lelkészi teendőket. Első tekintetre is könnyű belátni, hogy a református katonaság lelki gondozása a lehető legsilányabb, következőleg igen-igen csekély eredményű is egyszersmind. Ez a czélszerűtlen beosztás szüli azt a visszásságot is, hogy a legnagyobb helyőrségi városok, mint Komárom, Debreczen, Nagyvárad és Kolozsvár, valamint a karinthiai és a galicziai huszárezredek, a melyekben a reformátusok létszáma helyenként nagyobb, mint a római katholikusoké (pl. a galicziai huszárezredeknél közel 85% a reformátusok száma), ez a nagymennyiségű református katonaság teljesen tábori lelkész nélkül van, s e miatt meg-